Balinka (Magyarország)
magyarországi község Fejér vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Balinka (németül: Balingen) község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
| Balinka | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Móri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Wéninger László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Krárné Farkas Tímea[2] | ||
| Irányítószám | 8055 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 887 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 48,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 206[4] m | ||
| Terület | 18,62 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[5][6] | ||
| Földrajzi középtáj | Bakonyvidék[5][6] | ||
| Földrajzi kistáj | Keleti-Bakony[5][6] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 18° 11′ 31″ | |||
 Balinka
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Balinka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balinka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Bakony keleti peremén, Fejér vármegye északnyugati részén fekszik. Határa hullámos dombvidék. Északon a Vértes, keleten és délen a Bakony mellári fennsíkjának mészkő- és dolomitgerincei határolják. A környék legmagasabb pontja a Hársas-hegy. A település főutcája a 8209-es út, amely a központtól északra torkollik bele a Zirc és Mór közt húzódó 8216-os útba; a falu nyugati részén fekvő Mecsérpuszta településrészt csak ez utóbbi út érinti.
A községen két patak is átfolyik, a Bakonycsernyéről Balinkán át Fehérvárcsurgóig folyó Gaja-patak és egy Mór-Bodajk irányú kisebb vízfolyás. A kettő Székesfehérvár előtt, Szárazrétnél egyesül. Az évi közepes csapadékmennyiség a községben 656 milliméter. Nagyobb felhőszakadások és a kora tavaszi hóolvadás alkalmával előfordul, hogy a patakok aránylag kis keresztszelvényük miatt nem tudják elvezetni a nagy mennyiségű vizet, és nagy területeket elárasztanak.
Balinka már a vaskorban is lakott hely volt, és a rómaiak is megtelepedtek a környéken. A Gaja-patakon épített, tekintélyes méretű duzzasztógátaikat régészek tárták fel a település közelében.
A falu nevét fennmaradt oklevelek már 1187 körül említik: 1193-ban Boynka, 1230-ban Boinka, 1232-ben Boyanca, 1275-ben pedig Boyonka alakban. 1187-ben királyi várbirtok volt, ekkor Eufrozina királyné adományozott itt egy eke földet a fehérvári kereszteseknek; adománylevelét III. Béla 1193-ban megerősítette.
II. András király a falut valamikor 1230 előtt a Csák nemzetségbeli Miklósnak adományozta, de 1230-ban Béla herceg, mint felesleges adományt, visszavette tőle. 1228-ban és 1231-ben Miklós másik itteni, Moys nádortól vásárolt földjét fiára, Izsákra hagyta. 1232-ben Miklós II. András királytól megkapta azt a balinkai részt, amelyet előzőleg a király egy Basileus nevű ember Gergely nevű fiának adott, s amelyet minden oldalról a keresztesek földje határolt.
1275-ben az oklevelek Balinkát Eszély faluval írják határosnak.
A település a török időkben elnéptelenedett. A 17. században a Szapári család birtokába került, amely németekkel telepítette be.
Balinka több mint 160 éven keresztül bányászfalu volt. Környékén az 1800-as években kőszenet találtak, s 1842-ben a gróf Szapáry család szénkitermelő aknát nyitott. A bányát az 1970-es és 1980-as években az eocén program keretében még továbbfejlesztették, de 2003-ban bezárták az egykor a lakosság zömének munkát és fűtőanyagot adó utolsó környékbeli széntelepet is.
A bányászat megszűnése után nőtt a falu idegenforgalma: a Gaja-patak völgyének és szurdokainak szépsége egyre több kirándulót vonz. Az elhagyott bányászlakások egy részét a természetjárók kulcsosházakká alakították át.
Polgármesterei
- 1990–1994: Nagy István (független)[7]
- 1994–1998: Nagy István (független)[8]
- 1998–2002: Nagy István (független)[9]
- 2002–2006: Nagy István (független)[10]
- 2006–2010: Wéninger László Pál (Fidesz-KDNP)[11]
- 2010–2014: Wéninger László Pál (Fidesz-KDNP)[12]
- 2014–2019: Wéninger László Pál (Fidesz-KDNP)[13]
- 2019–2024: Wéninger László (Fidesz-KDNP)[14]
- 2024– : Wéninger László (Fidesz-KDNP)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 903 | 891 | 891 | 868 | 895 | 882 | 887 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,6%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 6,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 5,3%, evangélikus 4,3%, felekezeten kívüli 21,9% (32,5% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 85,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak és románnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23% volt római katolikus, 5,8% református, 5% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 17,2% felekezeten kívüli (46,6% nem válaszolt).[16]
- Rédl Rezső piarista tanár, botanikus Balinka Nagygyónpusztán született 1895. február 1-én.
A 8209-es út kiágazásának előjelző táblája a 8216-os út balinkai szakaszán Szápár felől
A 8216-os út Balinkánál, jobbra a 8209-es út betorkollása
- Györffy György: Fejér vármegye
- Fejér Megye Kézikönyve
- Stohl Róbert: Balinka családnevei és változataik az anyakönyvekben (1757-1830), Névtani értesítő, 2006., 28. évf., pp. 35-43.
- Gaja patak völgye és szurdokai.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
