magyarországi község Veszprém vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Szápár (szlovákul Capár, Cáfár[3]) község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
| Szápár | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Vármegye | Veszprém |
| Járás | Zirci |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Trojákné Szita Katalin (független)[1] |
| Irányítószám | 8423 |
| Körzethívószám | 88 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 477 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 65,3 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 18′ 59″, k. h. 18° 02′ 33″ | |
 Szápár
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |
| Szápár weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szápár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zirctől mintegy 16 kilométerre északkeletre fekszik, Veszprém vármegye keleti szélén, Csetény és a már Fejér vármegyéhez tartozó Bakonycsernye közt, a Szapári-ér mentén. Belterületének déli szélén halad el a Zirc és Mór között húzódó 8216-os út, amelybe itt torkollik bele, 18 kilométer megtétele után, déli irányból, Várpalota felől a 8213-as út. Főutcája a 8213-as út egyenes folytatásaként, de már önkormányzati útként induló, majd a Szapári-ér keresztezése után keletnek forduló Kossuth Lajos utca.
Szápár a Szapáry család ősi lakhelye volt. Nevét az oklevelek 1341-ben említették először. A Szapáryak Sánc-hegyen álló várkastélya a török hódoltság alatt a faluval együtt elpusztult, a falu később is csak mint puszta szerepelt.
A település és környéke a 18. századig lakatlanul állt, egy ideig a Cseszneki vár tartozékai közé tartozott.
1752-ben az elnéptelenedett települést a Szapáry család népesítette újra Nyitra és Trencsén vármegyei katolikus szlovákokkal, akik részben a közeli Akáról települtek tovább.[4] Az újonnan érkezett lakók földműveléssel, állattenyésztéssel, fa- és faszénkereskedelemmel foglalkoztak.
1855-ben Stinner Ferenc és Sámuel lett Szápár új birtokosa.
A településen a 19. században szénbányát nyitottak, az itt felszínre hozott szén a nagy gyantatartalma miatt akár gyufával is meggyújtható volt. A bánya munkát adott a helyi lakosság egy részének, azonban nem volt hosszú életű, mivel az itt bányászott szén mennyisége kevés volt a gazdaságos működéshez, ráadásul a szállítás sem volt megoldott. Ezért az első bányát rövidesen bezárták, majd 1908-ban újra megnyitották. Ekkor a szállítást a bodajki vasútállomásig kiépített lóvasúttal oldották meg, de a rossz termelési viszonyok miatt a 20. század harmincas évei körül végleg bezárták.
1910-ben 657 lakosából 257 magyar, 55 német, 344 szlovák volt. Ebből 598 római katolikus, 36 református, 15 izraelita volt.
A 20. század elején Veszprém vármegye Zirci járásához tartozott.
1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében több szlovák család költözött innen a felvidéki Martos településre, onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Szápárra.
A településen 2004. február 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választáson a korábbi faluvezető is elindult, és meg is nyerte azt.
2010. március 28-án újra időközi polgármester-választást kellett tartani Szápáron,[11] ezúttal azért, mert az előző polgármester néhány hónappal korábban elhunyt.[16]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 485 | 485 | 481 | 458 | 478 | 469 | 477 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 11,3% szlováknak mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 2,9%, evangélikus 2,5%, felekezeten kívüli 4,4% (17,9% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% szlováknak, 0,6% románnak, 0,4% németnek, 0,2% szlovénnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt római katolikus, 3,8% református, 3,3% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 13% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[18]
