Az átírási és átbetűzési szabályok ellenében hagyományosan rögzült szavak listája

Egyes szavakat a szabatos átírási rendszertől eltérően a hagyományoknak megfelelően írunk át idegen nyelvekből, ezt hagyományos átírásnak nevezhetjük. Ez az átírás eltér mind a fonetikus, mind a fonémikus írásmódtól; nem teljesen követi a ma érvényes átírási szokásokat, szabályokat (szabályosságok általában itt is vannak, elsősorban a korábbi átírási rendszerek maradványaként).

A hagyományos átírás a magyarban a szavak behatárolt körére korlátozódik (bár ezek jelentős része közismert fogalom), és minden újonnan felmerülő nevet a fonetikus/fonémikus átírás szerint írunk át.

Nyelv	Hivatalos írásmód	Forrás(ok)	Szoros átírású alak	Angol, ill. nemzetközi alakja, további forrás	Megjegyzés
japán	banzáj	OH. 248.	banzai	banzai	’tízezer év neked’ (Idegenszó-tár, 99.)
japán	gésa	OH. 248., KN. 511–512.	geisa	geisha	’társaságban járatos’ (Idegenszó-tár, 344.)
japán	jen	OH. 248., angol WP	en	yen	'kerek'
japán	Tokió	OH. 248., KN. 533.	Tókjó	Tokyo	’keleti főváros’
japán	Kiotó	OH. 925., KN. 520.	Kjóto	Kyoto	'főváros'
japán	kamikaze	OH. 883., KN. 518.	kamikaze/kamikadze	kamikaze	’isteni szél’ (Idegenszó-tár, 461.) E szó átírásában az OH. eltért a KN.-től.
japán	Oszaka	OH. 1147.	Ószaka	en:Osaka	'nagy domb'
kínai	Amoj (ma: Hsziamen)	OH. 251., KN. 406., 416.	?	Amoy	’alsó kapu’
kínai	Cin	OH. 251.	?
kínai	Csang Kaj-sek	OH. 251.	Csiang Csie-si	Chiang Kai-shek
kínai	Csin	OH. 251.	?
kínai	Csu Te	OH. 251., angol WP	Csu Tö	Zhu De
kínai	Csungking	OH. 251., KN. 402.	Csungcsing	Chongqing
kínai	hakka	OH. 251., angol WP	kocsia	Hakka	kocsia: vö. 客 家, pinjin: kè jiā
kínai	Hongkong	OH. 251., KN. 416.	Hsziangkang	Hong Kong
kínai	Kanton	OH. 251.	Kuangcsou	Guangzhou
kínai	-kiang	OH. 251., KN. 402.	-csiang	Heilong Jiang v. Heilongjiang, Yangzi Jiang	Hejlung-kiang, Jangce-kiang folyónevekben, ill. Hejlungkiang tartománynévben
kínai	Kin	OH. 251.	?
kínai	-king, pl. Si-king ’Dalok könyve’, Su-king ’Írások könyve’, Tao-tö-king ’Út és erény könyve’	OH. 251., KN. 402.	-csing (’könyv’)	Tao Te Ching v. Dao De Jing, Shi Jing, Shu Jing
kínai	Li Taj-po v. Li Po	OH. 251., KN. 402., 425.	Li Paj v. Li Csing-lien	Li Bai
kínai	Mao Ce-tung	OH. 251.	Mao Cö-tung	Mao Zedong
kínai	Nanking	OH. 251., KN. 402.	Nancsing	Nanjing
kínai	Peking	OH. 251., KN. 402.	Pejcsing	Beijing
kínai	Po Csü-ji	OH. 251.	Paj Csü-ji	Bai Juyi
kínai	Senhszi	OH. 251.	*Sanhszi	Shaanxi	A Sanhszi egy másik tartomány nevére van lefoglalva
kínai	Szun Jat-szen	OH. 251.	Szun Ji-hszien	Sun Yat-sen
kínai	Szvatou v. Santou	OH. 251., KN. 432.	Santou	Shantou
kínai, amoy nyelvjárás	tea	OH. 251., angol WP	te55	, Tea, vö. History of tea in China, ,	a kínaiból eredő, de harmadik nyelv által közvetített szavak (főleg nemzetközi műveltségszók)
kínai	csája	OH. 251.	vö. tea		a kínaiból eredő, de harmadik nyelv által közvetített szavak (főleg nemzetközi műveltségszók)
kínai	licsi	OH. 251., KN. 426.	?	Lychee	a kínaiból eredő, de harmadik nyelv által közvetített szavak (főleg nemzetközi műveltségszók)
orosz	Aljechin	OH. 254.	Alehin		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Anyegin	OH. 254.	Onyegin		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Asztrahán	OH. 254.	Asztrahany		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Bajkál	OH. 254.	Bajkal		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Botvinnik	OH. 254.	Botvinnyik		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Dnyeszter	OH. 254.	Dnyesztr		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Ermitázs	OH. 254.	Ermitazs		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Kalinyingrád	OH. 254.	Kalinyingrad		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Káma	OH. 254.	Kama		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Kandinszkij	OH. 254.	Kangyinszkij		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Karélia	OH. 254.	Karelija		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Kirovográd (ma Kropivnickij)	OH. 254.	Kirivigrad		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Kubán	OH. 254.	Kubany		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Lenin	OH. 254.	Lenyin		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Leningrád	OH. 254.	Lenyingrad		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	mensevik	OH. 254.	menysevik		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Néva	OH. 254.	Nyeva		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Patyomkin cirkáló	OH. 254.	Potyomkin		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Podóliai-hátság	OH. 254.	Podol		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Potemkin-falvak	OH. 254.	Potyomkin		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Szibéria	OH. 254.	Szibir		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	szovjet	OH. 254.	szovet		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Sztálin	OH. 254.	Sztalin		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Sztálingrád, ma Volgográd	OH. 254.	Sztalingrad		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Terek	OH. 254.	Tyerek		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Urál	OH. 254.	Ural		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba, lásd Urál (egyértelműsítő lap)
orosz	Volgográd	OH. 254.	Volgograd		az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Volhíniai-hátság, Volhíniai terület	OH. 254.	Voliny	Volhynia	az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Vorosilovgrád, ma Luhanszk	OH. 254.	Vorosilovgrad	Voroshilovgrad	az átírási szabályok megalkotása előtt került a magyarba
orosz	Ehrenburg	OH. 254.	Erenburg	Ilya Ehrenburg	az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak
orosz	Eichenbaum	OH. 254.	Ejhenbaum	Boris Eikhenbaum	az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak
orosz	Eisenstein	OH. 254.	Ejzenstejn	Sergei Eisenstein	az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak
orosz	Engelhardt	OH. 254.	Engelgardt	Alexander Engelhardt	az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak
orosz	Herzen	OH. 254.	Gercen	Alexander Herzen	az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak
orosz	Kantemir	OH. 254.	Kantyemir	Antiochus Kantemir	az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak
orosz	Knipper	OH. 254.	Knyipper	Olga Knipper, Lev Knipper	az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak
orosz	Mandelstam	OH. 254.	Mangyelstam	Osip Mandelstam, Leonid Isaakovich Mandelstam	az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak
orosz	Potebnya	OH. 254.	Potyebnya		az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak
orosz	Richter	OH. 254.	Rihtyer	Sviatoslav Richter	az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak
orosz	Togliatti	OH. 254.	Toljattyi	Tolyatti	az oroszban idegen (főleg német) eredetű szavak
orosz	Igor Stravinsky	OH. 254.	Sztravinszkij	Igor Stravinsky	a név viselője maga alakította ki nevének latin betűs írását
orosz	Roman Jakobson	OH. 254.	Jakobszon	Roman Jakobson	a név viselője maga alakította ki nevének latin betűs írását
orosz	Ánya	OH. 254.	Anya		a magyar közszóval való összetéveszthetőség elkerülése végett
orosz	Nágya	OH. 254.	Nagya		a magyar közszóval való összetéveszthetőség elkerülése végett
orosz	Tánya	OH. 254.	Tanya		a magyar közszóval való összetéveszthetőség elkerülése végett
görög	Árkádia	OH. 259., Finály	Arkadía (újgörög), Arkadia (ógörög)	Arcadia	Peloponnészosz közbenső tartománya, ill. város Kréta szigetén
görög	Athén	OH. 259., Finály	Athénai (ógörög), Athína (újgörög)	Athens
görög	Attika	OH. 259., Finály	Attiké (ógörög), Atikí (újgörög)	Attica
görög	Beloiannisz	OH. 259.	Belojánisz (újgörög)	Beloyannis
görög	Dodona	OH. 259., Finály	Dódóna (dór ógörög), Dódóné (jón ógörög) Dodóni (újgörög)	Dodona
görög	Élli	OH. 259.	Éli (újgörög)	Elli
görög	Epirosz	OH. 259., Finály	Épeirosz (ógörög), Ípirosz (újgörög)	Epirus
görög	Famagusta	OH. 259.	Ammóhosztosz (újgörög)	Famagusta
görög	gírosz	OH. 751.	jírosz (újgörög)	Gyros	A hivatalos átírás a jírosz alakot írná elő, ám a [ˈʝiros] kiejtés akár a gyírosz formával is közelíthető.
görög	Helikon	OH. 259., Finály	Helikón (ógörög), Elikónasz (újgörög)	Helicon
görög	Hellász	OH. 259., Finály	Hellasz (ógörög)	Hellas
görög	Ída	OH. 259., Finály	Idé ~ Ida (ógörög), Ídi (a krétai név újgörög átírása)	Ida (Törökországban) vagy Ida (Krétán)
görög	Ithaka	OH. 259.	Ithaké (ógörög), Itháki (újgörög)	Ithaca
görög	Karamanlisz	OH. 259.	Karamanlísz (újgörög)	Karamanlis
görög	Kefalónia	OH. 259.	Kefallénia (ógörög), Kefaloniá (újgörög)	Kefalonia
görög	Korfu	OH. 950., ÚNMH., Finály	Kérkira (újgörög), Kerküra ~ Korküra (ógörög)	Corfu	a város és a prefektúra neveként egyaránt
görög	Kréta	OH. 259., Finály	Krété (ógörög), Kríti (újgörög)	Crete
görög	Leszbosz	OH. 1003., ÚNMH., Finály	Leszbosz (ógörög), Lézvosz (újgörög)	Lesbos	a sziget és a prefektúra neveként egyaránt
görög	Likávittosz	OH. 259.	Likavitósz (újgörög)	Lycabettus
görög	Limassol	OH. 259.	Limasol (török!), vö. görög Lemeszósz	Limassol
görög	Marica	OH. 259.	Marica (bolgár!), Hebrosz (ógörög), Évrosz (újgörög)	Maritsa
görög	Mükéné	OH. 259., Finály	Mükénai (ógörög) Mikínesz (újgörög)	Mycenae
görög	Papandreu	OH. 259.	Papandréu (újgörög)	George Papandreou, Andreas Papandreou
görög	Pireusz	OH. 259., Finály	Peiraieusz (ógörög), Pireász (újgörög)	Piraeus
görög	Rodope	OH. 259., Finály	Rodopé (ógörög), Rodópi (újgörög)	Rhodope
görög	Spárta	OH. 259., Finály	Szparté (ógörög) Szpárti (újgörög)	Sparta
görög	Szaloniki	OH. 1293., ÚNMH.	Thesszaloniké (ógörög), Theszaloníki (újgörög)	Thessaloniki	a város és a prefektúra neveként egyaránt
görög	Szantorini	OH. 259.	Szantoríni (újgörög)	Santorini
görög	Szeferisz	OH. 259.	Szeférisz (újgörög)	Giorgos Seferis
görög	Thermopülai	OH. 259.	Thermopülai (ógörög), Thermopílesz (újgörög)	Thermopylae
görög	Thesszália	OH. 259.	Theszalía (újgörög)	Thessaly
görög	Trákia	OH. 1405., MHSz. 527., ÚNMH., Finály	Thraké ~ Thréké (ógörög), Thráki (újgörög)	Thrace	Az OH. 259. oldalán hibásan szerepel h-val, amint a másik három hivatkozás mutatja, ettől függetlenül azonban szintén kivételesnek számít a végső soron talán latinos hatásra megőrzött, de az ión végződéssel is egybevágó nőnemű -a miatt.
koreai	Coj Jen Gen	OH. 261., KN. 488.	Cshö Jonggon	Choi Yong-kun
koreai	Kim Ir	OH. 261., KN. 488.	Kim Il	Kim Il
koreai	Kim Ir Szen	OH. 261., KN. 488.	Kim Ilszong	Kim Il-sung
koreai	Li Szin Man	OH. 261., KN. 488.	I Szungman	Syngman Rhee
koreai	Nam Ir	OH. 261., KN. 488.	Nam Il	Nam Il
koreai	Pak Csong Hi	OH. 261., KN. 488.	Pak Csonghi	Park Chung-hee
koreai	Pak Den Aj	OH. 261., KN. 488.	Pak Csonge	orosz Пак Ден Ай és koreai 박정애 (a franciában Pak Den Ai)	Az ún. Koncevics-féle átírási rendszerben írták át oroszra, így jött létre ez az alak.
koreai	Panmindzson	OH. 261., KN. 488.	Phanmundzsom	Panmunjom
koreai	Phenjan	OH. 261., KN. 488.	Phjongjang	Pyongyang
koreai	Szöul	OH. 261., KN. 488.	Szoul	Seoul
koreai	taekwondo	OH. 261., 1349.	thekvondo	Taekwondo	Talán az egyetlen olyan szó (a márkaneveket leszámítva, pl. Daewoo), amelynek latin betűs alakjában nem a magyar átírási szabályokat alkalmazzuk.
arab	Aleppó	KN. 115., 120.	Haleb	Aleppo	A Haleb ejtés a modern nyelvhasználatnak felel meg, a város neve eredetileg és hivatalosan, klasszikus ejtés alapján Halab. Megjegyzés: a KN. 115. oldalán az Aleppo rövid o-val, a 120. oldalán hosszú ó-val szerepel.
arab	Alexandria	KN. 115.	el-Iszkanderíja	Alexandria	A város magyarul használatos neve az ókori görög/latin név továbbélése. A „szoros átírású” alak a modern, köznapi ejtést látszik alapul venni.
arab	Algír	OH. 272., KN. 115.	al-Dzsazáir, ill. ed-Dzáír	Algiers	Az al-Dzsazáir a hivatalos, klasszikus ejtés szerinti átirat, az ed-Dzáír a tényleges, mindennapos ejtést tükrözi.
arab	Allah	OH. 272., KN. 115.	Alláh	Allah	A szó köznapi és klasszikus ejtése egybeesik.
arab	Bejrút	OH. 272., KN. 110.	Beirút	Beirut	Az arabisztikában létező gyakorlat, hogy a diftongusokat két magánhangzóval adják vissza. Ettől függetlenül a betűhív Bejrút is legitim átirat, tehát lényegi különbség nincs a kivételes és szoros átírású alak között. Az átirat egyébként a mindennapi ejtést követi, hivatalosan Bajrút lenne.
arab	Casablanca	OH. 272., KN. 115.	Dár-el-Beida (?!)	Casablanca	A spanyol Casablanca név a város arab nevének tükörfordítása (= a fehér ház). Az átírt alak egyébként a modern ejtést veszi alapul.
arab	Ceuta	KN. 115.	Szabtah	Ceuta	A város magyarban használatos neve az ott hivatalos spanyol változat átvétele. Az arabisztikában kétségkívül jelen lévő, de az Osiris Helyesírása által sem javallott gyakorlat a szó végén álló -a hang -ah módján történő visszaadása.
arab	Constantine	KN. 115.	Kuszantín	Constantine	A kivételes alak a város francia megnevezésének átvétele. A „szoros átírású” alak feltehetően a klasszikus ejtésből indul ki.
arab	Damaszkusz	OH. 272., KN. 115.	Dimask	Damascus	A magyar név a görög → latin megnevezésen alapul. A város hivatalos nevének klasszikus ejtés alapján álló alakja Dimask as-Sám, röviden Dimask. népnyelv ezt a szót, ha használja is, Dimas módon ejti. A település közhasználatú neve egyébként es-Sám.
arab	Egyiptom	KN. 115.	Miszr	Egypt	A görög Aigüptoszból, ill. a latin Aegyptusból szabályosan g-nek kellett volna lennie, nem gy-nek, azaz történetileg az Egiptom alak lenne indokolt. A Miszr arab megnevezés (= nagyváros) eredetileg a terület fővárosára (Fusztát, majd Kairó) utalt, később terjedt ki az egész térségre/országra.
arab	Eufrátesz	KN. 115.	el-Forát	Euphrates	A folyó magyar neve a görög → latin név továbbélése. Az átírás a modern ejtést tükrözi, klasszikus arab alapján al-Furát lenne.
arab	Fez	KN. 115.	el-Fász	Fes	A Fez alak bizonyára a modern ejtés alapján álló nyugati alak németes átvételéből fakad.
arab	Hermon-hegy	KN. 115.	Dzsebel-es-Sejk	Mount Hermon	A hegy magyar neve a biblikus hagyomány alapján a héber néven alapul. A hegy eredeti neve klasszikus arab alapon Dzsabal as-Sajh („a sejk hegye”), az átírt alak ennek félig modern, félig magyaros változata.
arab	Jasszer Arafat	OH. 272., KN. 115., 116.	Jászer Arafát	Yasser Arafat	A hosszú ssz itt, ahogy több helyen is, a nyugati átiratok ss-ének hibás magyarosításából fakad, amely eredetileg azt volt hivatott megakadályozni, hogy z-nek ejtsék az sz hangot (pl. német nyelvterületen). Szintén a nyugati átírások átvételének jele az utolsó magánhangzó rövidítése. A politikus neve egyébként modern ejtést vesz alapul.
arab	Jordánia és Jordán folyó	KN. 115.	el-Urdunn	Jordan	A folyó és ebből fakadóan a terület neve biblikus eredetű a magyarban. A névelő magánhangzója alapján az átírás a modern, köznapi alakból indul ki használja.
arab	Kába	OH. 272., KN. 115.	Kaaba	Kaaba	Az Osiris-féle Helyesírás ajánlója szerint a hangsor szabatos átírása valóban Kaaba lenne, de az alak már honosnak tekinthető. A klasszikus és modern alak egybeesik.
arab	Kadhafi	OH. 272., KN. 115., 116.	Moammer al-Kaddzáfi	Muammar al-Gaddafi	Az ajánlott átirat a nyugati átírások és a magyar valamiféle keveréke, feltehetően a sajtó általi „honosodás” alapján döntöttek emellett. A „szorosnak” nevezett, átírt alak ezzel szemben vegyesnek tűnik: a személynév modern, a vezetéknév klasszikus ejtést vesz alapul.
arab	Kairó	OH. 272., KN. 115.	el-Káhira	Cairo	A klasszikus és modern ejtés ebben az esetben egybeesik, így nem eldönthető, hogy az átírt alak melyiken alapszik.
arab	Latakia	KN. 115.	el-Ládzikíja	Latakia	A „szoros átírású” alak a klasszikus ejtést veszi figyelembe. (Köznapi ejtése nagyjából el-Lázkije.)
arab	Libanon	KN. 115.	Lubnán	Lebanon	Az ország megnevezése a görög → latin névből származik. Lubnán Libanon arab nevének hivatalos, klasszikus ejtésű alakjának átirata. (Mai ejtése nagyjából Libnán.)
arab	Marokkó	KN. 115.	Marrákes, Magreb	Morocco	Magreb az ország, Marrákes egy város neve; a nyugati nyelvekben utóbbiból származik az ország megnevezése. Mindkét „szoros átírású” alak népnyelvi ejtést látszik figyelembe venni.
arab	Medina		Madína	Medina
arab	Mohamed	OH. 272., KN. 115.	Muhammad	Muhammad	a próféta neveként, illetve a modern névanyagban; a klasszikusban Muhammad
arab	Nasszer	OH. 272., KN. 112., 115., 116.	(en-)Nászer	Gamal Abdel Nasser	Az ssz és a névelő elhagyása a nyugati alakok magyarosításának tudható be, egyébként a szoros átírású alak a modern ejtésen alapszik.
arab	Rosette	OH. 272., KN. 115.	Rasíd	Rosetta	A nemzetközi irodalomban meghonosodott franciás alak átvétele használatos a magyarban.
arab	sejk	OH. 272., KN. 110.	seik	Sheikh	A „szoros átírású” alak egyrészt hagyományos gyakorlatot követ a diftongus ei módon történő jelölésével, másrészt hibás, mert a szó végi hangot sosem szokás k-val jelölni.
arab	Sínai-félsziget	KN. 115.	Színái-félsziget	Sinai Peninsula	A név bizonyára bibliai eredetű. A félsziget arab neve Színá, a „szoros átírású” alak talán a bibliai héberből indul ki.
arab	Szadat	OH. 272., KN. 112., 115., 116.	(esz-)Szádát	Anwar El Sadat	A névelő elhagyása és a magánhangzók rövidítése a nyugati átírások arab nyelvismeret nélküli átvételéből fakad. A „szoros átírású” alak egyébként a mindennapi ejtést veszi alapul.
arab	Szíria	KN. 115.	Szúrija	Syria	A magyar név görög → latin eredetű, független az ország arab nevétől. Szíria arab neve egyébként mind hivatalos, klasszikus ejtéssel, mind a népnyelvben Szúrija.
arab	Szuez	OH. 272., KN. 115.	esz-Szuveisz	Suez	A „szoros átírású” alak a hagyományos diftongusátírási módszert követi, egyébként a modern ejtésen alapszik.
arab	Tanger	KN. 115.	Tanzsa	Tangier	A magyarban használatos alak a francia átvételéből ered, ám az olvasóközönség ennek nincs tudatában, ezért jó eséllyel helytelenül ejti ki. A szoros átírású alak részint a modern (zs), részint a klasszikus ejtést követi (szó végi a).
arab	Tigris	KN. 115.	Didzsla	Tigris	A Tigris név az óperzsa → görög → latin elnevezés továbbélése. A Didzsla ejtés egyébként a klasszikus arabon alapszik, modern alakja Didzsle.
arab	Tripoli	OH. 272., KN. 115.	Tripolisz (görög), vö. Tarábulusz, ill. mai kiejtéssel Tráblusz	Tripoli	A város nevének klasszikus alakja a görögből átvett Tarábulusz, ennek modern ejtése a Tráblusz. Az ajánlott átirat bizonyára a város olasz nevéből származik.
arab	Tunisz, Tunézia	OH. 272., KN. 115.	Túnisz	Tunis	Az ország és fővárosának neve mind klasszikus, mind modern ejtésben Túnisz.
burmai	Arakán	KN. 375., 380.	Rakhajn	Rakhine
burmai	Burma	KN. 380.	Bama v. Böma	Burma	Az első magánhangzó schwa-szerű ö. Az [u] és az [r] hangnak etimológiailag semmi keresnivalója nincs a szóban, csak ezt a hangot adták vissza az „ur” betűkkel.[1]
burmai	Iravádi	KN. 375., 381.	Ejavadi	Irrawaddy
burmai	kjap	KN. 381.	csa v. tya	Myanma kyat, l. még a Geonames Mianmarról, fonetikus átírással	A „kj” egy kettős betű két elemének különálló leírásából fakad (mintha a magyar „csak” szó „c” és „s” betűjét külön-külön írnánk át). Az eredeti szó végén a p hangnak megfelelő betű áll, de glottális zárhangot ejtenek, így az átírásra a p, t, k közül elvileg bármelyik megfelelne, de mivel félrevezetőek lehetnek, gyakorlatilag legjobb jelöletlenül hagyni az átírásban ezt a hangot.
burmai	Mandalaj	KN. 382.	Mandale	Mandalay	Valójában Mandalé lenne, de a délkelet-ázsiai nyelvek magyar átírásában ritkán használnak hosszú magánhangzókat.
burmai	Martaban	KN. 375., 382.	Moutama	Mottama
burmai	Mergui	KN. 375., 382.	Mjej	Mergui és Mergui Archipelago	A KN. 375. még azt írja, megőrizték a Mergui hagyományos alakját, de a 382. oldalán már átirányít ez a szó a Mjej alakra, tehát itt már valószínűleg nem kell a kivételes átírású, hagyományos alakhoz folyamodni.
burmai	Mianmar	KN. 380., 382.	Mjanma	Myanmar	A burmaiban nem lehet szó(tag)záró /r/ hang – ez a betű csak az angol olvasat megkönnyítésére került a névbe –, így az elterjedt magyar változat átírásként nem fogadható el.
burmai	Rangun	KN. 375., 381., 384.	Jangoun	Yangon
burmai	Szaramati	KN. 375., 384.	?	Saramati
burmai	Tenasszerim	KN. 375., 385.	Tanintaji	Tanintharyi Division
burmai	U Ne Vin	KN. 375.	?	Ne Win
khmer	Kambodzsa	KN. 381.	Kampucsea	Cambodia

Jegyzetek

1. Miért mondtad, hogy Burma?. [2016. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 28.)

Források

• OH.: Helyesírás (Osiris, Budapest, 2004)
• KN.: Keleti nevek magyar helyesírása
• ÚNMH.: A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Az újgörög nevek magyar helyesírása
• Finály Henrik: A latin nyelv szótára (CD-változat) – a görögből származó latin szavakhoz a görög eredeti alakot is megadja
• Tótfalusi István: Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005)