Apokrif iratok

Az apokrif iratok olyan ezoterikus írások,^[1] amelyek nem képezik részét egy szent könyv elfogadott kánonjának. Tágabb értelmében az apokrif minden kétes tekintélyű írást jelent.^[2]

ez a cikk általánosságban szól az apokrif iratokról, elsősorban az ószövetségiről → lásd még újszövetségi apokrifek cikket

---

A bibliai apokrifeken belül katolikus szóhasználattal apokrifek, protestáns szóhasználattal pszeudoepigrafák a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között. Némelyikük azonban egyes korábbi bibliaváltozatokban benne volt, illetve egyes mai, kisebb egyházak Bibliájában szerepel (például a kopt és az etióp keresztényekében).

Etimológia

A szó az ógörög ἀπόκρυφος (apokrifosz) kifejezésből származik, jelentése: „elrejtett, titkos”.

Bibliai apokrifek

A rabbik szefarim hiconimnak, azaz különálló könyveknek nevezik azokat a szamaritánus vagy eretnek iratokat, amik nem voltak benne a kánonban, azaz az ortodox zsidó gyűjteményben. Először azokra a könyvekre használták ezt a szót, amelyeket eltitkoltak a nagyközönség előtt, csak a beavatottak olvashatták. A katolikusok a bibliai korban keletkezett kánonba fel nem vett iratokat nevezik apokrifeknek. Ami nem került be a kánonba, azt nem volt szabad nyilvánosan olvasni. Másolásukat megtiltották, ezért kevés maradt belőlük az utókornak.

Alexandria püspöke, Athanasius 39-es ünnepi körlevelében, 367-ben állapítja meg először egész egyházmegyéje területére a kanonikus írásokat abban a 27 darabban, amiből a mostani Újszövetség áll. Ennek ellenére igen sok apokrif irat fennmaradt az ókori vallási sokszínűség érdekes bizonyítékaként.

A kifejezés protestáns és katolikus használata

A protestánsok és a katolikusok között különbség van a kifejezés használatában:

• A protestáns szóhasználatban apokrifeknek azokat a könyveket nevezik, amelyek bizonyos népek, illetve korszakok Bibliájában ugyan helyet kaptak, de amelyeket a mai protestáns kánon nem fogad el szent iratoknak, és ezért a protestáns Bibliában nem szerepelnek. A katolikus Bibliában található ún. deuterokanonikus könyvek például a protestáns Bibliából hiányoznak, és ezeket a protestánsok az apokrif könyvek közé sorolják. Ugyanakkor azon iratokat, amelyeket minden korszak és minden egyház egyöntetűen hamisítványoknak tartott, a protestánsok gyakran nem apokrifeknek, hanem pszeudoepigráf könyveknek nevezik. (Pszeudepigrapha = „hamisítványok”.)
• A katolikus szóhasználat nem tesz ilyen megkülönböztetést, hanem valamennyi hamisnak tartott és a katolikus kánonból kizárt iratot az apokrif kifejezéssel jelöli.

Szócikkünkben azokat az egységesen apokrifnek (pszeudoepigráfnak) tartott könyveket mutatjuk be, amelyek mind a protestáns, mind a katolikus és ortodox Bibliából hiányoznak.

• A csak a protestánsok által apokrifeknek tartott iratokról:

  Bővebben: Deuterokanonikus könyvek

SZÍNKÓD	JELENTÉS
	Ennek a szócikknek a tárgya.

A   B I B L I A I   K Ö N Y V E K   E L N E V E Z É S E I

Felekezet	1. általánosan elfogadott, nem vitatott könyvek	2. vitatott, végül a zsidók és a protestánsok által elutasított könyvek, amelyeket a katolikusok elfogadnak	3. csak nagyon szűk csoport által elfogadott könyvek, a nagy egyházak ezeket elutasítják
katolikus szóhasználat	PROTOKANONIKUS	DEUTEROKANONIKUS	APOKRIF
protestáns szóhasználat	KANONIKUS	APOKRIF	PSZEUDOEPIGRÁF

Ószövetségi apokrifek

A Kr. e. 3. század és Kr. u. 3. század között keletkeztek, bibliai szerzők művének tüntetik fel magukat. Sok közülük álmokat, látomásokat tartalmaz Ezékiel, Dániel és Zakariás stílusában. Jellemző rájuk a messiási királyság dicsőségének érzékletes leírása, úgyszintén élénk fantáziával írnak a teremtésről, angyalokról stb.

Az 1. század vége felé, a héber Biblia tannai judaizmusban való kanonizálása során kizárták azokat a bibliai írásokat, amelyek csak a Septuagintában találhatók meg, a Tanakhban nem.

A görög nyelvű kereszténységben a Septuaginta az Ószövetség kánonjaként maradt fenn. A 3. karthágói zsinat (397) óta a római egyház is a kánon részének tekintette írásaikat. A reformáció protestáns egyházai a 16. században „apokrifoknak” minősítették ezeket.

Név	Keletkezési idő	Angol nyelvű cikk
A p o k a l i p s z i s e k   (24 mű)
Ádám apokalipszise[3][4]	Kr. e. 1. század–Kr. u. 3. század	en:Apocalypse of Adam
Énok első könyve (Énok etióp apokalipszise)[3][4][5]	Kr. e. 3. század	en:Book of Enoch
Énok második könyve (Énok szláv apokalipszise, Énok titkainak könyve)[3][4][6][7][8]	1. század	en:Second Book of Enoch
Énok harmadik könyve[3][8]	2. század	en:3 Enoch
Ábrahám apokalipszise[3][4][5][6][7][8]	1.–2. század	en:Apocalypse of Abraham
Mózes apokalipszise (Ádám és Éva görög élete)[3][4][7][8]	1. század	en:Life of Adam and Eve
Ádám és Éva szláv élete[4][6]	?	–
Mózes mennybemenetele[3][4][5][7]	1. század ?	en:Assumption of Moses
Illés apokalipszise[3][8]	2. század	en:Apocalypse of Elijah
Szofóniás apokalipszise[3][7][8]	Kr. e. 1. század ?	en:Apocalypse of Zephaniah
Ezdrás héber apokalipszise (Ezdrás negyedik könyve)[3][5][7][8]	?	en:2 Esdras
Ezdrás görög apokalipszise[3][7]	2. század ?	en:Greek Apocalypse of Ezra
Ezdrás látomása[3]	4. század ?	en:Vision of Ezra
Báruk szír apokalipszise (Báruk második könyve)[3][4][5][8]	1. század	en:2 Baruch
Báruk görög apokalipszise (Báruk harmadik könyve)[3][4][6][8]	2. század	en:3 Baruch
Báruk negyedik könyve[3][6]	2. század	en:4 Baruch
Ézsaiás mennybevétele[3][5][6][7]	1. század ?	en:Ascension of Isaiah
Ezékiel apokalipszise[3][8]	?	–
Dániel görög apokalipszise[3][5][8]	9. század	en:Greek Apocalypse of Daniel
Szedrákh apokalipszise (Szedrákh szavai)[3][8]	3.–4. század	en:Apocalypse of Sedrach
Zoszimosz apokalipszise[6]	?	–
Az állatok apokalipszise[8]	?	–
A hét menny apokalipszise[3]	?	–
A menny és a pokol látomása[3]	?	–
T ö r t é n e t i  k ö n y v e k   (12 mű)
Jubileumok könyve (Kis Genezis)[3][4][5][7][8]	Kr. e. 2. század	en:Book of Jubilees
Ezdrás harmadik könyve[3][5][7]	Kr. e. 1. század	en:1 Esdras
A babilóniai fogság története[3]	1. század	en:History of the Captivity in Babylon
Makkabeusok harmadik könyve[3][5][7][8]	Kr. e. 1. század	en:3 Maccabees
Makkabeusok negyedik könyve[3][5][7][8]	Kr. e. 1. század	en:4 Maccabees
Makkabeusok ötödik könyve[3]	1. század	en:5 Maccabees
Makkabeusok hatodik könyve[3]	?	–
Makkabeusok hetedik könyve[3]	?	–
Makkabeusok nyolcadik könyve[3]	?	–
Etióp Makkabeusok első könyve[3]	?	en:Meqabyan
Etióp Makkabeusok második könyve[3]	?	en:Meqabyan
Etióp Makkabeusok harmadik könyve[3]	?	en:Meqabyan
T e s t a m e n t u m o k  (V é g r e n d e l e t e k ,   8 mű)
A tizenkét pátriárka testamentuma[3][5][6][7][8]	Kr. e. 2. század	en:Testaments of the Twelve Patriarchs
Ádám testamentuma[3][7][8]	2.–4. század	en:Testament of Adam
Ábrahám testamentuma[3][4][6][7][8]	1.–2. század	en:Testament of Abraham
Izsák testamentuma[3]	2.–5. század	en:Testament of Isaac
Jákob testamentuma[3]	?	en:Testament of Jacob
Mózes testamentuma[8]	?	–
Jób testamentuma[3][6][7][8]	1. század?	en:Testament of Job
Salamon testamentuma[3][7][8]	1. század	en:Testament of Solomon
K ö l t ő i  m ű v e k   (5 mű)
151. zsoltár[7][8]	?	en:Psalm 151
152–155. zsoltár[8]	?	en:Psalms 152–155
Salamon zsoltárai[3][5][7][8]	Kr. e. 2.–1. század	en:Psalms of Solomon
Salamon ódái[3][8]	1. század	en:Odes of Solomon
Ézsaiás ódái[8]	?	–
L e v e l e k   (3 mű)
Énók levele[8]	?	–
Roboám levele[3]	?	–
Ariszteasz-levél[3][7]	Kr. e. 2. század	en:Letter of Aristeas
I m á d s á g o k   (2 mű)
Jákób imája[3][8]	?	–
József imája[3]	?	en:Prayer of Joseph
E l ő -  é s  u t ó s z a v a k   (3 mű)
Előszó Sirák fia könyvéhez[7]	?	–
Előszó Jeremiás Siralmaihoz[7]	?	–
Utószó Jób könyvéhez[7]	?	–
A p o k r i f o n o k   (6 mű)
Jákób és József apokrifonja[3]	?	–
Melkizedek apokrifonja[3]	?	–
A tíz törzs apokrifonja[3]	?	–
Jeremiás kopt apokrifonja[3]	?	–
Ezékiel apokrifonja[3][8]	Kr. e. 1. század–Kr. u. 1. század	en:Apocryphon of Ezekiel
Jannész és Jambrész apokrifonja (Jannész és Jambrész könyve)[3][5][8]	?	en:Jannes and Jambres
E g y é b  i r a t o k   (35 mű)
Az Úr 70 neve[6]	?	–
Ádám és Éva teremtése[6]	?	–
Ádám leányai[6]	?	–
Ádám Octipartite[3][6]	?	–
Ádám és Éva összeütközése a Sátánnal[3][4][6]	5. század–6. század	en:Conflict of Adam and Eve with Satan
Ádám homiliája az alvilágban Lázárhoz[6]	?	–
Noé könyve[3]	Kr. e. 2. század	en:Book of Noah
Óriások könyve[3][8]	Kr. e. 2. század	en:The Book of Giants
Ábrahám könyve[4]	?	–
Jákób létrája[3][6][8]	?	en:Ladder of Jacob
József története[3]	?	–
József és Asenát[3][6][8]	Kr. e. 1. század	en:Joseph and Aseneth
Mózes apokrif könyve[4]	?	–
Mózes élete[3][6]	?	–
Mózes kardja[3]	?	en:The Sword of Moses
Illés könyörgése	?	–
Ezdrás ötödik könyve[3]	?	en:2 Esdras#5 Esdras
Ezdrás hatodik könyve[3]	?	en:2 Esdras#6 Esdras
Ezdrás kérdései[3]	?	en:Questions of Ezra
Ezdrás kinyilatkoztatása[3]	?	–
Aszáf könyve[3]	?	en:Sefer Refuot
Eldád és Modád[3][8]	?	–
Az Őrzők könyve[8]	?	–
A rekhabiták története[3][7]	1. század	en:History of the Rechabites
A próféták élete[3]	Kr. e. 1. század	en:Lives of the Prophets
Az ítélet jelei[3]	?	–
Az áldott Zerubbábel szavai[6]	?	–
Ahikhar[4][6][8]	?	–
Mihály arkangyal harca Sátánnal[6]	?	–
A Tibériás-tenger legendája[6]	?	–
Palea Historica[6]	?	–
Palea Chronographica[6]	?	–
Magyarázó Palea[6]	?	–
Sém értekezése[3]	?	–
Gádnak, a jósnak szavai[3]	?	–
Zoszimosz története[8]	?	–
Joszippon könyve[6]	10. század	en:Josippon

Nem fennmaradt művek

Helyenként maga az Ószövetség utal egyes könyvekre, melyek azonban nem részei az Ószövetségnek. Ezek a művek nem maradtak fenn, de az alábbi lista tartalmazza a címüket és az említési helyüket.

Név	Említési hely
Az Úr harcainak könyve	4Móz, 21:14
Jásár könyve	Józs, 10:13 + 2Sám, 1:18
Salamon cselekedetei	1Kir, 11:41
Izrael királyainak könyve	1Krón, 9:1
Izrael királyainak krónika könyve	1Kir, 14:19
Sámuelnek, a nézőnek könyvei	1Krón, 29:29
Nátán próféta könyve	1Krón, 29:29
Gádnak, a nézőnek könyve	1Krón, 29:29
A silóbeli Ahija prófétálásai	2Krón, 9:29
Semája próféta könyve	2Krón, 12:15 + 13:22
Jéhunak Jósafát királyra vonatkozó könyve	2Krón, 20:34
Ézsaiás próféta könyve Uzziásról	2Krón, 26:22
Jeremiás siratódala Jósiásról	2Krón, 35:25
Hozáj (vagy a látnok) szavai	2Krón, 33:18–19
A néző Iddó látomásai	2Krón, 12:15 + 13:22
Jehdó Jeroboám ellen írt látomásai	2Krón, 9:29

Újszövetségi apokrifek

Bővebben: Újszövetségi apokrifek

Az újszövetségi apokrif kifejezés problematikus, mivel nincsenek olyan apokrif írások, amelyek korábban az újszövetségi kánonban voltak vagy ma is annak számítanak. Ehelyett olyan iratok vannak, amelyek formailag vagy tartalmilag az Újszövetség írásaihoz kapcsolódnak. Ezek az első századok írásai, amelyek hasonlóak az Újszövetség kánoni könyveihez.

Szibillai jóslatok

Bővebben: Szibüllák

A szibillai jóslatok az ókor végén széles körben ismert próféciák gyűjteménye, melyek Istentől ihletettnek tartott látnokasszonyoktól eredtek. Keletkezésük ideje a 2–3. századra tehető. Formájukat tekintve mindig a Homérosz által használt hexametert alkalmazzák. Tartalmuk a királyságokra, népekre, városokra, uralkodókra vonatkozó homályos jóslatok szövevénye.

A Szibüllák személyét rejtély övezi. Euripidész (†Kr. e. 406), Arisztophanész (†Kr. e. 386) és Platón (†Kr. e. 347) mindig csak a „Jósnőről” beszéltek, míg későbbi szerzők – például Marcus Terentius Varro (†Kr. e. 27) –, tízet neveznek meg: a perzsa, líbiai, delphoi-i, cimmeri, szamariai, hellespontoszi, phrygiai, tiburi és erüthreiai, valamint a cumeai Szibillákat. (A két utolsó azonos.) E két utóbbi örvendett a legnagyobb tiszteletnek Rómában. A pogány korban a Szibilláktól származó jóslatokat és előrejelzéseket gondosan gyűjtötték és féltve őrizték Jupiter főtemplomában és csak súlyos válságok idején kértek tanácsot belőlük.

A Kr. e. 2. századtól az Alexandriában élő hellenista zsidók kihasználva e pogány jóslatok nagy divatját és a kor vallási nézeteire gyakorolt hatásukat, a szibilliai jóslatokhoz hasonló verseket írtak zsidó hittanaik és tanításaik pogányok közötti terjesztésére. Ez a szokás a keresztény korban is folytatódott, és a 2–3. században a jóslatok egészen új csoportja alakult ki. Emiatt a Szibillai jóslatokat három csoportba oszthatjuk: eredetükre nézve lehetnek pogányok, zsidók vagy keresztények, bár néha nem könnyű eldönteni hovatartozásukat. E jóslatokat gyakran idézték a korai egyházatyák és keresztény írók, mint Szent Jusztinusz (†166), Antiochiai Szent Teofilosz (†183), Lactantius (†325 k.) és Szent Ágoston (†430), de a pogányság visszaszorításával a középkor végére elvesztették jelentőségüket.