Eldád és Modád

Eldád és Modád könyve ószövetségi apokrif irat.

Eldád és Modád

A Mózes által kinevezett hetven vén közül kettő ^[1], Eldád és Modád a zsidó táborban prófétáltak a pusztai vándorlás során. Bár erről a két emberről szinte semmit sem tudunk, a későbbi korszakban gazdag hagyomány alakult ki körülöttük.^[2]

Egy régi rabbinikus hagyomány szerint megjósolták a háborút Góggal és Magóggal.^[3]

Úgy tűnik, hogy a messiási próféciát egy mű tárgyává tették, amely az első keresztény századokban terjedt el.^[3]

Ennek a műnek ma már nincsenek fennmaradt részei, amely vitathatatlanul a könyvből tulajdonítható. Nikephorosz sztikhometriája szerint terjedelme 400 vers volt. A műből idéz a 2. Kelemen-levél XI:2^[4] és a Hermasz pásztora is.