bolognai barokk festő From Wikipedia, the free encyclopedia
Annibale Carracci (Bologna, 1560. november 3. – Róma, 1609. július 15.) jeles bolognai barokk festő, a bolognai iskola egyik alapítója.
| Annibale Carracci | |
 | |
Uffizi | |
| Született | 1560. november 3.[1] Bologna[2][3][4] |
| Elhunyt | 1609. július 15. (48 évesen)[1][5][6][7][8] Róma[9][10][4] |
| Állampolgársága | Pápai Állam |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Pantheon |
 | |
| Annibale Carracci aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Annibale Carracci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életművének fő alkotása a római Farnese-palota belső dekorációja, amely egyben a barokk művészet kialakulásának is egyik jelentős állomása. Stílusa korai barokk, a klasszicizmushoz közeli elemekkel.
Bátyjával, Agostinóval (1557–1602) és unokabátyjával, Lodovicóval (1555–1619) közösen alkottak, ezért sokszor nehéz szétválasztani, hogy például a Palazzo Fava (Bologna, 1583–84 k.) egyes freskóit éppen melyikük festette.
Első mestere unokatestvére, Ludovico Carracci volt, majd Parmába ment, ahol Correggio műveit másolta, Velencében Tiziano és főleg Veronese, Rómában Raffaello és Michelangelo művészetét tanulmányozta. Mesterei, példaképei közül talán Correggio művészete gyakorolt rá legmélyebb benyomást.
A bolognai Accademián együtt dolgozott testvérével, Agostino Carraccival és unokabátyjával, Ludovico Carraccival. Közös dekoratív munkáik:
Hamarosan tanítványok és segédek vették körül, számos oltárkép- és freskómegrendelést kapott. Odoardo Farnese bíboros meghívására 1595-ben Rómába ment, ahol a Farnese-palota belső festése (1597–1604) lett életművének csúcsa — egyben a barokk művészet alakulásának jelentős állomása. A mennyezetfreskók tervét Agostino Carracci készítette. A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója volt az ideál a kőből és bronzból képzelt alakok között medallionokkal és színes főképekkel. Ezután megfestett három jelentősebb képet — az egyik Galatea elrablása, a másikon Aurora elcsábítja Kephaloszt — majd összeveszett öccsével, és 1600-ban elhagyta Rómát. Lodovico keveset dolgozott a freskókon, így a legnagyobb rész Annibale és tanítványainak munkája. Ezek tárgya alapvetően mitológiai: a görög istenek szerelmi kalandjainak alapgondolata a szerelem mindenhatósága. Annibale főfreskója Bacchus és Ariadné diadala, érzéki pompával.
Tanítványa és a Farnese-palota festésekor munkatársa volt Domenichino.
A bolognai iskola három alapítója közül ő volt a legtermékenyebb, a leggazdagabb képzeletű és a legváltozatosabb. Temperamentumos művész lévén féltékeny volt bátyja sikereire, és gyakran összetűzött vele.
Formanyelve eleinte főleg Correggióra emlékeztetett, de naturalisztikus elemekkel. A barokk stílusjegyeket legjobban Krisztust sirató Madonna című képén figyelhetjük meg: a halott Krisztus testén játszadozó fény idegen a reneszánsz szellemétől, hamisítatlan barokk. A festmény az érzelmekre apellál, ez is barokk jelenség. Nem intézhetjük el azzal, hogy érzelgős, hiszen gondolnunk kell a kép funkciójára, oltárkép, amelyet imádságba merülten, égő gyertyák közt szemlélnek.[11] Igen fogékony volt a mozgalmas, monumentális formázásra. A nagy oltárképek és freskók kompozícióinak megteremtésében gazdag műveltsége és fantáziája segítette. Oltárképek, szentek élete, zsánerszerű kisebb vallásos képek és tájképek művészetének jellemző tárgyai. Oltárképei közül a legfontosabbak:
Az egyházi épületek számára festett biblikus ábrázolásai mellett figyelemre méltóak mitológiai témájú képei. Festett profán történeteket, világi zsánerképeket is.
Mitológiai kompozíciók:
Életnagyságú zsáneralakok:
Tehetsége az arcképfestésben is korán megmutatkozott.
Figyelemre méltóak a jelenetek mögé festett klasszicizáló, idillikus tájképei is (Menekülés Egyiptomba, Quo vadis?).
Bátyjával egyike volt az elsőknek, akik a Rómában élő flamand Brill testvérek hatására először önálló tájképeket festettek Itáliában. Önálló tájképei:
Mellékesen rézmetszeteket és rézkarcokat is készített. A legismertebbek:
Kiválóan rajzolt, megfestendő kompozícióihoz sok előtanulmányt készített. Rajzaiból legtöbbet Windsorban és a Louvre-ban őrzik, de néhány megtalálható Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban is.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
