az Amerikai Egyesült Államok hivatalos pénzneme From Wikipedia, the free encyclopedia
Az amerikai dollár vagy USA-dollár az Amerikai Egyesült Államok, Kelet-Timor, Ecuador, Salvador, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau és Panama hivatalos fizetőeszköze. Általában a $ (dollárjel) rövidítéssel jelöljük, vagy ha szükséges, hogy megkülönböztessük a többi dollárjellel jelölt valutanemtől, akkor a US$ rövidítéssel.[lower-alpha 1] 1 amerikai dollár 100 centtel egyenlő.
A dollár használatát az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa fogadta el 1785. július 6-án, és mára már ez a legelterjedtebb pénznem a világon. Egyes országok az amerikai dollárt használják saját hivatalos fizetőeszközük gyanánt, és sok országban használják nem hivatalos másodlagos fizetőeszközként. 1995-ben több mint 380 milliárd dollár értékben volt forgalomban az amerikai dollár, és ennek a pénzmennyiségnek a kétharmada az Egyesült Államokon kívül volt. 2005-re ez a szám megkétszereződött és majdnem elérte a 760 milliárd dollárt, és becslések szerint ennek az összegnek a fele-kétharmada továbbra is az államokon kívül volt. Ez körülbelül 6,6%-os éves növekedésnek felel meg. Kína amerikai dolláros devizakészletének bruttó értéke 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt, ami 342 milliárd dollárral több mint egy évvel korábban.[1] Az amerikai deficit Kínával szemben 232 milliárd dollár.[2]
Az amerikai dollár több mint 200 éves múltra tekint vissza. Az első dollárérméket a United States Mint (amerikai pénzverde) bocsátotta ki. Ezeknek az érméknek a súlya és összetétele megegyezett a spanyol dolláréval. Az amerikai függetlenségi háború után egyaránt volt forgalomban spanyol és amerikai ezüstdollár is.
| Névérték | Elnevezés | Előlap | Hátlap | Előlapi
portré |
Hátlapi
motívum |
Súly | Átmérő | Összetétel | Perem | Forgalombeli
megjelenés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1¢ | penny |  |
 |
Abraham Lincoln | Union shield | 2,5 g (0,088 oz) |
19,05 mm | 97.5% Zn 2.5% Cu | Sima | Gyakori |
| 5¢ | nickel |  |
 |
Thomas Jefferson | Monticello | 5,0 g (0,176 oz) |
21,21 mm | 75% Cu
25% Ni |
Sima | Gyakori |
| 10¢ | dime |  |
 |
Franklin D. Roosevelt | Egy fáklya, egy tölgyfaág és egy olajág | 2,268 g (0,08 oz) |
17,91 mm | 91.67% Cu
8.33% Ni |
Recés | Gyakori |
| 25¢ | negyed
dollár |
 |
 |
George Washington | Sas | 5,67 g (0,2 oz) |
24,26 mm | 91.67% Cu
8.33% Ni |
Recés | Gyakori |
| 50¢ | fél
dollár |
 |
 |
John F. Kennedy | USA-címer | 11,34 g (0,4 oz) |
30,61 mm | 91.67% Cu
8.33% Ni |
Recés | Ritkább |
| $1 | dollár |  |
 |
Amerikai
elnökök |
Szabadság-szobor | 8,10 g (0,286 oz) |
26,50 mm | 88.5% Cu
6% Zn 3.5% Mn 2% Ni |
Perem-
felirat |
Ritkább |
Hivatalosan az amerikai dollár pénzrendszere így épült fel: 1 eagle = 10 dollár = 100 dime = 1000 cent. Az alapegység az ezüst 1 dolláros volt, amely egy 26.73 gramm súlyú, 90 % ezüsttartalmú, 38.1 mm átmérővel rendelkező érmét jelentett a gyakorlatban. Az érmék rézből (1/2 cent, 1 cent, 2 cent), nikkelből (3 cent, 5 cent), ezüstből (3 cent, 1/2 dime, 1 dime, 20 cent, 1/4 dollár, 1/2 dollár, 1 dollár), vagy aranyból (1 dollár, 2,5 dollár, 3 dollár, fél eagle (5 dollár). 1 eagle (10 dollár), dupla eagle (20 dollár) készültek.
Az amerikai dollár története során tehát a következő névértékű érmék voltak forgalomban: 1/2 cent, 1 cent, 2 cent bronz, 3 cent ezüst, 3 cent nikkel, 5 cent nikkel, fél dime ezüst, 1 dime, 20 cent, negyed dollár, fél dollár, 1 dollár ezüst, 1 dollár arany, 2.5 dollár arany, 3 dollár arany, 5 dollár arany, 10 dollár arany, 20 dollár arany. Az aranyérmék verése a gazdasági világválság következtében 1933-ban megszűnt. Az 1 dime, negyeddollár, féldollár névértékű érmék egészen 1965-ig 90 % ezüsttartalommal készültek, eztán csak a féldolláros tartalmazott 40 %-nyi ezüstöt 1970-ig. Az ezüst 1 dollárosok verése 1934-től szünetelt. Az utóbbi évtizedekben jelentős mennyiségben készülnek arany és ezüst befektetőérmék is.
A régebbi kiadású érmék közül több is jelentős numizmatikai értékkel bír. Az egyik legdrágább az 1933-ban kibocsátott aranyérme a dupla sas („double eagle”), mely 2021-ben aukción 19,5 millió dollár értéken cserélt gazdát.[3]
Az amerikai dollárbankjegyek két méretben készültek, 1861 és 1928 között 187 x 79 mm (large size note), 1928 óta pedig 156 x 67 mm (small size note) kivitelben. Az Amerikai Egyesült Államokban a polgárháború előtt a papírpénz kibocsátás kereskedelmi bankok révén bonyolódott, szabályozása sem a föderális állam, hanem az egyes tagállamok hatásköre volt, kivételt képezett a Bank of North America (hivatalosan: The President, Directors, and Company, of the Bank of North America) First Bank of the United States (hivatalosan: The President, Directors and Company, of the Bank of the United States) és a Second Bank of the United States esete, melyek bizonyos központi banki funkciókat ellátó, szövetségi szinten privilegizált magánbankok voltak. Részben papírpénzként funkcionáltak a polgárháború előtt rendszeresen kibocsátott kamatozó kincstárjegyek (interest-bearing Treasury Notes) is. 1861 után párhuzamosan különböző állami, félállami és kereskedelmi banki kibocsátások léteztek, de 1971 óta már csak a Federel Reserve Note típust használják. 1928 előtt a különböző típusú dollárszériák (United States Note, Silver Certificate, Gold Certificate, National Currency Federal Reserve Bank Note, Federal Reserve Note, National Currency National Bank Note, National Gold Bank Note) külső megjelenésükben teljesen eltértek egymástól, a dizájn egységesítésére a kisebb méret bevezetésével került csak sor.[4] 1862 és 1876 között az érmehiány enyhítésére a dollár állam- és bankjegyeknél jóval kisebb méretben, 3, 5, 10, 15, 25 és 50 cent névértékben, több sorozatban Fractional Currency típusú cent államjegyeket is kibocsátottak.[5]
| Típus: | Kibocsátás időszaka: | Kibocsátott címletek: |
|---|---|---|
| Demand Note[4] | 1861 – 1862 | $5, $10, $20 |
| United States Note[6] | 1862 – 1971 | $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000 |
| Fractional Currency[5] | 1862 – 1876 | 3, 5, 10, 15, 25 és 50 cent |
| Gold Certificate[7] | 1863 – 1933 (1934) | $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000, $100 000 |
| Silver Certificate[8] | 1878 – 1964 | $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000 |
| Treasury Note (Coin Note)[9] | 1890 – 1893 | $1, $2, $5, $10, $20,$50, $100, $1000 |
| National Currency National Bank Note[10] | 1863 – 1935 | $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000 |
| National Gold Bank Note, California[11] | 1870-1875 | $5, $10, $20, $50, $100, $500 |
| National Currency Federal Reserve Bank Note[12] | 1915 – 1934 | $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100 |
| Federal Reserve Note[13] | 1914 - | $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000 |
| Névérték | Előlap | Hátlap |
|---|---|---|
| 1 dolláros | George Washington | A „Mindent látó szem” és az USA-címere |
| 2 dolláros | Thomas Jefferson | John Trumbull: A függetlenségi nyilatkozat aláírása című festménye |
| 5 dolláros | Abraham Lincoln | Lincoln-emlékmű |
| 10 dolláros | Alexander Hamilton | Amerikai kincstár |
| 20 dolláros | Andrew Jackson | Fehér Ház |
| 50 dolláros | Ulysses S. Grant | Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliuma |
| 100 dolláros | Benjamin Franklin | Függetlenségi csarnok |
| 500 dolláros | William McKinley | Díszítés a névértékkel |
| 1000 dolláros | Grover Cleveland | |
| 5000 dolláros | James Madison | |
| 10 000 dolláros | Salmon P. Chase | |
| 100 000 dolláros | Woodrow Wilson |
1969-től Richard Nixon elnök rendelete értelmében az illegális ügyletek megnehezítése érdekében a 100 dolláros lett a legnagyobb címletű, hétköznapi forgalomban levő bankjegy. A nagyobb címleteket (500, 1000, 5000, 10 000 dollár) elsősorban bankközi ügyletekben használták ezután, emiatt ezekből a bankjegyekből 1934-nél újabb kiadásúak nem is készültek. 1934-ben egy 100 000 dolláros címletet is kibocsátottak, de ezt csak a szövetségi tartalékbankok közötti készpénzmozgás megkönnyítésére használhatták. A készpénzforgalomban a csak kis mennyiségben kibocsátott 5000 és 10 000 dollárosok igen ritkán szerepeltek, a bankok a nagy címleteket igénylő tranzakciókat elsősorban 500 és 1000 dollárosokkal bonyolították.
2010. április 21-én új 100 dolláros bankjegyet mutattak be,[14] amelyet azonban csak később terveztek forgalomba hozni,[15] ám kiderült, hogy az egymilliárd friss bankjegy egy része hibás (meggyűrődött és foltos lett): a kiválogatásuk módját még nem találták meg.[16] A FED bejelentette, hogy 2011-ben új, biztonságosabb 100 dollárost bocsátanak ki.[17] A tervezett időponthoz képest 2,5 éves késéssel, 2013. október 8-án hozták forgalomba az újratervezett, különleges biztonsági elemekkel (háromdimenziós bújtatott biztonsági szál, színváltó kép, mikroírás, vízjel) ellátott bankjegyet.
| Kép | Érték | szín | Leírás | dátum | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Előlap | Hátlap | Előlap | Hátlap | Vízjel | Első sorozat | Kibocsátás | ||
 |
 |
5 dollár | ibolya | Abraham Lincoln; Az Amerikai Egyesült Államok nagypecsétje | Lincoln-emlékmű | Két vízjel („5”) | 2006 | 2008. március 13. |
 |
 |
10 dollár | narancs | Alexander Hamilton; „We the People”-idézet az amerikai alkotmányból és a Szabadság-szobor fáklyája | A Kincstár épülete | portré | 2004 | 2006. március 2. |
 |
 |
20 dollár | zöld | Andrew Jackson; Sas | Fehér Ház | 2004 | 2003. október 9. | |
 |
 |
50 dollár | kék | Ulysses S. Grant; Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja | Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliuma | 2004 | 2004. szeptember 28. | |
 |
 |
100 dollár | kékeszöld | Benjamin Franklin; az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata lúdtollal és tintatartóval | Függetlenségi Terem | 2009 | 2011. február 10. | |
| Év | Vásárlóerő-egyenérték (dollár) | Év | Vásárlóerő-egyenérték (dollár) | Év | Vásárlóerő-egyenérték (dollár) | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1774 | 0,09 | 1780 | 0,16 | 1790 | 0,11 | ||
| 1800 | 0,15 | 1810 | 0,14 | 1820 | 0,14 | ||
| 1830 | 0,11 | 1840 | 0,10 | 1850 | 0,09 | ||
| 1860 | 0,10 | 1870 | 0,15 | 1880 | 0,12 | ||
| 1890 | 0,11 | 1900 | 0,10 | 1910 | 0,11 | ||
| 1920 | 0,24 | 1930 | 0,20 | 1940 | 0,17 | ||
| 1950 | 0,29 | 1960 | 0,36 | 1970 | 0,47 | ||
| 1980 | 1,00 | 1990 | 1,59 | 2000 | 2,09 | ||
| 2006 | 2,45 |
A fenti táblázat azt mutatja meg, hogy egy adott évben mennyi amerikai dollár kellett ahhoz a vásárlóerőhöz, amennyit 1980-ban egy egydolláros jelentett.[18]
| Év | Árfolyam (Ft) | Év | Árfolyam (Ft) | |
|---|---|---|---|---|
| 1991 | 74,81 | 2006 | 210,51 | |
| 1992 | 79,00 | 2007 | 183,83 | |
| 1993 | 92,03 | 2008 | 171,80 | |
| 1994 | 105,13 | 2009 | 202,26 | |
| 1995 | 125,69 | 2010 | 208,15 | |
| 1996 | 152,57 | 2011 | 200,94 | |
| 1997 | 186,75 | 2012 | 225,37 | |
| 1998 | 214,45 | 2013 | 223,70 | |
| 1999 | 237,31 | 2014 | 232,52 | |
| 2000 | 282,27 | 2015 | 279,46 | |
| 2001 | 286,54 | 2016 | 281,44 | |
| 2002 | 258,00 | 2017 | 247,27 | |
| 2003 | 224,44 | 2018 | 270,25 | |
| 2004 | 202,63 | 2022 | 365,95 | |
| 2005 | 199,66 |
Forrás: Magyar Nemzeti Bank[19] [20]
2014 decemberében 1 dollár értéke 254 forint fölé emelkedett, amelynek közelében 2008 óta nem járt az árfolyam. A dollár legutoljára 2001-ben volt hasonlóan magas árfolyamon.[21]
2015. március 6-án 1 amerikai dollár árfolyama 280 forint fölé került, ami 12 éves csúcsnak számít a két fizetőeszköz történetében.[22]
2015. március 10-én 1 dollár 286 forintnál is többet ért a bankközi devizapiacon, amely újabb, 13 éves csúcsnak számít az amerikai dollár és a forint közti árfolyamban.[23]
2015. november 25-én 1 dollár 294,35 forintig erősödött, amely 15 éves csúcsnak számít az amerikai valuta szempontjából.[24]
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
A United States Note típusban az 1928-as szériában 1, 2 és 5 dolláros, az 1953-as szériában 2 és 5 dolláros, az 1963-as szériában szintén 2 és 5 dolláros, az 1966-os szériában pedig 100 dolláros címlet került forgalomba.[25]
.jpg)
.jpg)
A Treasury Note típusban, nagy méretben (large size note – 187 x 79 mm), két eltérő hátoldalú szériában (1890-es és 1891-es) bocsátottak ki államjegyeket. Az 1890-es széris 1, 2, 5, 10, 20 100 és 1000 dolláros, az 1891-es 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 és 1000 dolláros címletekből állt.[9]
A National Currency National Bank Note sorozatban több, mint tízezer különböző kereskedelmi bank bocsáthatott ki a szövetségi kormány szigorú ellenőrzése és felügyelete mellett bankjegyeket. A címletek magán (American Bank Note Company (ABNC)), vagy állami nyomdában (Bureau of Engraving and Printing (BEP)) készültek, egységes dizájn alapján, a nagy méretű típusban három kibocsátásban (First Charter Period'' /Series 1872, Series 1875/, Second Charter Period /Seies 1882/, Third Charter Period /Series 1902/), összesen nyolc dizájn változatban, az 1929-től bevezetett kis méretű típusban pedig egyféle változatban. A kibocsátó bank neve és azonosító száma (Charter....) is szerepelt a bankjegyeken.
Az Amerikai Egyesült Államok 1862 és 1876 között az aktuális érmehiány enyhítésére a dollár állam- és bankjegyeknél jóval kisebb méretben, 3, 5, 10, 15, 25 és 50 cent névértékben, több sorozatban Fractional Currency típusú cent államjegyeket is kibocsátott.[5]
-$0.03-Fr.1226.jpg)
-$0.05-Fr.1231.jpg)
-$0.10-Fr.1259.jpg)
-$0.15-Fr.1269.jpg)
-$0.25-Fr.1303.jpg)
-$0.50-Fr.1374.jpg)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
