osztrák zeneszerző, operaszerző From Wikipedia, the free encyclopedia
Alban Maria Johannes Berg (Bécs, 1885. február 9. – Bécs, 1935. december 24.), osztrák zeneszerző, a modern szimfonikus zene egyik meghatározó alakja, a tizenkétfokú (dodekafon) zeneszerzői technika képviselője.
Alban Berg | |
Alban Berg szoborportréja | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1885. február 9. Bécs |
Származás | osztrák |
Elhunyt | 1935. december 24. (50 évesen) Bécs |
Sírhely | Hietzingi temető |
Házastársa | Helene Berg |
Iskolái | Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem |
Pályafutás | |
Műfajok | |
Hangszer | zongora |
Tevékenység | zeneszerző |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alban Berg témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nürnbergi kereskedőcsaládból származott. Apja Conrad Berg, anyja Johanna Anna Berg. Zenei tehetségét, művészi érzékenységét, romantikus hajlamát anyjától örökölte. Gyermekkorában költőnek készült. Érdekesség, hogy az iskolában megbukott német irodalomból. Megpróbálkozott a zeneszerzéssel is, noha zenei képzésben nem részesült. Első művei dalok voltak, 1900-ban hármat írt. 1904-ben hivatalnoki állást vállalt, de a komponálást folytatta. Még ebben az évben Arnold Schönberg magántanulója lett, akivel a közös hangot Gustav Mahler zenéje iránti csodálat teremtette meg. Schönberg zenei felügyelete alatt komponálta első „fegyelmezett” darabjait: a Hét korai dalt 1905-től, a Zongoraszonátát 1907–1908-ban és a Fúgát 1907–ben. Műveivel először nyilvánosan a Schönberg-tanítványok éves koncertjein szerepelt. Stílusára tanítómesterén kívül Webern és Zemlinsky darabjai, Kokoschka képei és Wedekind drámái hatottak.
Berg anyagi biztonsága 1906-ban jelentősen javult, komolyabb családi örökséghez jutott. Azonnal otthagyta hivatalát, és kizárólag a zeneszerzésnek élt. Tanulmányait változatlanul folytatta Schönbergnél, és ekkor készült a Hebbel és Mombert verseire írt Op.2-es Dalok, valamint az Op.3-as Vonósnégyes. A Vonósnégyes a zenetudósok szerint Mahler hatását őrzi, ugyanakkor azonban már szakítani látszik a tonalitással.
1911-ben megnősült, Helene Nahowski[1] iránti szerelme sokak szerint zenéjének színeire is kihatott. Az 1912-es Altenberg-dalokban például fülledt erotikát lehet felfedezni, ami Berg későbbi műveiben, elsősorban két operájában is megtalálható. A Schönbergnél töltött tanulóévek után ez volt Berg első önálló kompozíciója, amelynek bécsi bemutatóján hatalmas botrány tört ki. A Schönberg vezényelte koncerten – amelynek műsorán szerepelt Schönberg Kamaraszimfóniája is – még a rendőrségnek is be kellett avatkozni.
Az első világháború előtt még megírta Négy klarinét-zongoradarabját (Op.5) és Három zenekari darabját (Op.6). A háborúban 1915 és 1917 között katonai szolgálatot teljesített az osztrák hadseregben. A háború utáni években a – Georg Büchner színművére épülő – Wozzeck című opera komponálásával foglalatoskodott. Lassan dolgozott, csak 1921-re készült el. Az opera első bemutatói Berlinben (1925), Prágában (1926) és Leningrádban (1927), majd Oldenburgban voltak. A mű rövid idő alatt világsikert aratott, ez volt az első sikeres atonális opera (noha vannak benne tonális részek is). Büchner drámájának megzenésítése „a legnagyobb fokú művészi aktualitás, a lelkiismeretesség tette volt” (Redlich). Az operából később hangversenytermi ciklust is formázott, amelyet 1924-ben mutattak be Frankfurt am Mainban óriási sikerrel.
A Wozzeck után komponált Kamarakoncert, amit zongorára, hegedűre és 13 vonósra írt, Schönberg 50. születésnapjára készült. Az első igazi dodekafon műve az 1926-ban készült Lírai szvit, ezt követte a hasonló stílusú hangversenyáriája, A bor (Der Wein), Baudelaire versére. A komponálás mellett tanított is, és harcosan küzdött az avantgárd zene elismertetéséért. 1930-ban a Porosz Művészeti Akadémia tagja lett. Lulu című operáját 1928-ban kezdte írni Frank Wedekind Erdgeist és Die Büchse der Pandora című drámái alapján. A darab leplezetlen erotikájában a Hanna Fuchs Robettinnel folytatott szerelmi viszonya is benne van. Berg a Lulut végül nem tudta befejezni, 1935-ben vérmérgezés következtében meghalt. Halála előtt azonban még elkészült Hegedűversenyével, amelyre a megbízást 1935-ben Louis Krasner hegedűművésztől kapta, aki az ősbemutatón is játszotta a szólószólamot Barcelonában 1936-ban. Berg a művet Egy angyal emlékére címmel a 18 évesen gyermekbénulásban elhunyt Manon Gropius, Alma Mahler-Werfel és Walter Gropius lánya emlékének ajánlotta.[2]
Az alábbi lista Berg fontosabb kompozícióit tartalmazza.
Mintegy kilencven dal és duett.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.