From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Airbus A400M Atlas négy légcsavaros, felső szárnyas közepes katonai szállító repülőgép, melyet az Airbus S.A.S. fejleszt francia, angol, német, spanyol, olasz, belga, török és luxemburgi megrendelésre, főleg a Transall C–160 és a C–130 Hercules repülőgépek leváltására. Elsőként a Francia Légierőnél állították szolgálatba 2013-ban. Gyártása az Airbus Defence and Space sevillai üzemében folyik.
Airbus A400M | |
Az A400M második, Grizzly 2 nevű prototípusa 2010-ben | |
Funkció | szállító repülőgép |
Gyártó | Airbus Defence and Space |
Gyártási darabszám | 92 db (2020.Január, 5DB prototipus)[1] |
Ár | 100 millió € |
Személyzet | 3–4 fő |
Első felszállás | 2009. december 11. |
Szolgálatba állítás | 2013 |
Méretek | |
Hossz | 43,80 m |
Fesztáv | 42,40 m |
Magasság | 14,60 m |
Tömegadatok | |
Szerkezeti tömeg | 70 000 kg |
Üzemanyag | 46 700 kg |
Hasznos terhelés | 37 000 kg |
Max. felszállótömeg | 141 000 kg |
Hajtómű | |
Hajtómű | 4 db EuroProp International TP400–D6 |
Teljesítmény | 4×8250 kW |
Repülési jellemzők | |
Utazósebesség | 780 km/h |
Hatótávolság | Maximális terheléssel: 3300 km 20 tonna teherrel: 6950 km |
Legnagyobb repülési magasság | 11 300 m |
Háromnézeti rajz | |
A400M repülőgépe rajza a Luftwaffe festésével | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Airbus A400M témájú médiaállományokat. |
A repülőgép első felszállása (kb. 2 éves késés után, melyet elsősorban az új hajtómű lassú fejlesztése okozott) 2009-ben volt. A repülőgépet megrendelte Malajzia és Dél-Afrika légiereje is, bár utóbbi 2009. november 5-én kilépett a programból.
Röviddel a típus első felszállása után, 2010 januárjában a fejlesztést vezető EADS bejelentette, hogy a megnövekedett fejlesztési költségek miatt leáll a fejlesztéssel, ha a megrendelők nem biztosítanak újabb pénzeket.[2] A többletköltség mintegy 7 milliárd USD volt.[3]
A gép 2 db támadó helikoptert vagy 116 katonát képes szállítani úgy, hogy harci körülmények között is manőverezhető marad. A szénszálas kompozit anyagokból készült szárnyaknak viszonylag kis súlya van, ezzel a gép összsúlya is kisebb. Azért alkalmaznak légcsavart sugárhajtómű helyett, mert így a gép poros földúton is képes leszállni (ilyen körülmények között egy sugárhajtómű kavicsokat szívna fel a talajról és ez a hajtómű tönkremenésével jár). A gép nagyjából kétszer annyi terhet képes szállítani, mint a Super Hercules C-130J.[3]
A gép hatodik, Grizzly 5 gyári jelzésű példányával 2012. december elején fejeződtek be a 300 órás funkcionális és megbízhatósági tesztek.[4] Ezek alapján a gép 2013 elején kapja meg a polgári és katonai típusengedélyeket. Az első sorozatgyártású példányt (amely a típus hetedik példánya lesz) 2013. augusztus 1-én adták át a Francia Légierőnek. Az Airbus Franciaország számára 2013-ban további két gépet fog szállítani. A típus második üzemeltetője Törökország lett, amely szintén 2013 folyamán kapta meg az első A400M-t. Az első török A400M 2013. augusztus 9-én szállt fel Sevillából. Nagy-Britannia, Németország és Malajzia 2014-ben kapja meg az első megrendelt gépeket.[5]
2009-es állapot szerint az alábbi rendeléseket adták az A400M-re: [6]
Ez ezidáig első és egyetlen katasztrófa 2015. május 9-én történt a géppel. A Török Légierőnek épített repülőgép röviddel a sevillai San Pablo repülőtérről végrehajtott felszállás után lezuhant. A géppel az Airbus munkatársai végeztek tesztrepülést. A felszállás után műszaki hibát jeleztek és a felszállás megszakítva kényszerleszállást akartak végrehajtani. A jelentős magasságot vesztett gép a kényszerleszállás során villamos távvezetéknek ütközött és lezuhant. A személyzet négy tagja életét vesztett, a két túlélő súlyos sérüléseket szenvedett.[12]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.