Afrika vasúti közlekedése

Afrika vasúti közlekedése nagyon elavult. A kontinensen 50 275 km vasútvonal^[4] található, holott Afrika a világ területének 14%-a, és itt él a népesség 22%-a. Marokkóban, Algériában, Zimbabweben, Egyiptomban, Tunéziában és Dél-afrikai Köztársaságban van villamos vontatás is, de a többi országban szinte teljesen ismeretlen. A vasutak általában egyvágányúak és keskeny nyomtávúak. Egyes szakaszokon még gőzmozdonyok közlekednek. A hálózat ritka, nagy részét a korábbi gyarmatosító európai országok építették. Bissau-Guineában, Burundiban, Csádban, Egyenlítői-Guineában, Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Ruandában, São Tomé és Príncipeben, Szomáliában, Gambiában és a Zöld-foki Köztársaságban egyáltalán nincs vasútvonal. Sok ország vasútja csak helyi érdekeket szolgál, nemzetközi kapcsolat nélkül. A Dél-afrikai Köztársaságban ellenben európai színvonalú a vasúti szolgáltatás, itt található Afrika vasútjainak 36%-a.

Afrika
Gőzmozdony által vontatott vonat Afrikában
Statisztika
Utaskilométer	62,3 milliárd km [1] évente
Felmérés éve	2010
Teherszállítás	139,2 milliárd tkm [2] évente
A hálózat hossza
Teljes hossz	50 275[3] km
Kétvágányú vonalak	5318 km
Villamosított vonalak	10 726 km
Nagysebességű vonalak	200 km
Nyomtávok
Nagysebességű nyomtáv	1435 mm
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Afrika témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Személyvonat Marokkóban

Személyvonat Marokkóban

A járatok ritkán, heti egy-két alkalommal közlekednek. A vasút részaránya a személy- és teherszállításban elenyésző.

További érdekesség, hogy sok országnak nincs nemzeti vasúttársasága. Ezeknek az országoknak a vasútja csupán egy célt szolgál, hogy az ország belsejében található bányákból az ércet a legközelebbi kikötőbe szállítsa. Ezeket a vonalakat a bányásztársaságok üzemeltetik, általában egyéb fuvarozás vagy személyszállítás nélkül.

Jelentős változást a tervezett Gibraltári alagút hozhat, mely az afrikai hálózatot összekötné az európai hálózattal.

Története

Az egyik első afrikai vasúti projekt 1833-ra nyúlik vissza, amikor Muhammad Ali egyiptomi alkirály tanulmányokat készíttetett egy Kairóból Szuezbe vezető vasútvonalról. A projektet nem tudták finanszírozni. Csak 1851-ben egy új uralkodó, I. Abbász egyiptomi alkirály írt alá szerződést Robert Stephensonnal egy normál nyomtávú vasútvonal megépítésére. Az első, Alexandriától Kafr el Zaiyatig tartó szakaszt 1854-ben avatták fel, és 1856-ban fejezték be Kairóig. Ezzel az Egyiptomi Állami Vasút (ESR) lett Afrika legrégebbi vasúttársasága.

Abban az időben Franciaország is jelen volt Észak-Afrikában. Az algériai vasúthálózat kiépítése azonban nem tartozott a születő Második Birodalom prioritásai közé. Több projekt is meghiúsult. Csak 1860. július 11-én született egy rendelet, amely az Algír és Blida, az Oran és Saint-Denis-du-Sig, valamint a Constantine és a tenger közötti vonalak koncesszióba adását a Compagnie des chemins de fer algériensnek engedélyezte. Az Algír és Blida közötti szakasz, amelyet 1862. szeptember 8-án adtak át, Franciaország első tengerentúli vasútvonala volt. Ezt az első megnyitást követően a társaság nem tudta teljesíteni kötelezettségeit, és csődbe ment. Koncesszióit a nagyhatalmú PLM vállalat vette át, amely így megvetette a lábát Algériában.

Ugyancsak az 1860-as évek elején jelentek meg először a vasutak Dél-Afrikában. Az első három kilométeres vonalat Natalban, Durban és Point között adták át 1860 júniusában. Ezt 1867-ben meghosszabbították Umgeniig. Ugyancsak 1860-ban nyitotta meg a Fokvárosi Vasúti és Kikötő Társaság a Fokváros-Wellington vonalat (96 km), valamint egy 10 km-es mellékvonalat Fokváros és Wynberg között.

Mindezeket a vonalakat normál nyomtávval építették. Az 1860-as évek végén a kimberley-i gyémántbányászat rohama jelentős következményekkel járt, mivel a vasutakat most már több mint 1000 kilométeres távolságokra kellett meghosszabbítani. 1873. január 1-jén a fokvárosi kormány átvette a CTR&D co. irányítását, aminek elméletileg lehetővé kellett tennie a meghosszabbítások finanszírozását. A költségek alacsonyan tartása érdekében keskenyebb nyomtávot választottak. 1869-ben a Cape Copper Company 760 mm-es nyomtávú vonalat nyitott Okiep és Port Nolloth (Dél-Afrika) között. Ez a nyomtáv túl keskenynek tűnt a Cape mérnökeinek, akik a szabványos 1435 mm-es nyomtáv és a keskeny 760 mm-es nyomtáv közötti kompromisszumot választották. Így került használatba 1874 körül az 1067 mm-es nyomtáv, amelyet "angol metrikus nyomtávnak" vagy "fokvárosi nyomtávnak" is neveznek. Hamarosan ez lett a szabványos nyomtáv Afrika nagy részén.

Fontosabb afrikai vasúthálózatok

Ország	Üzemeltető	Hossz (km)	Személyszállítás (Mvk)	Áruszállítás (Mtk)	Nyomtávolság (mm)
Dél-afrikai Köztársaság	Transnet, Spoornet, Gautrain	20 384	10 000	108 510	1067
Algéria	SNTF	3572	963	2038	1055, 1435
Angola	CFA	2199			1067
Benin	OCBN	470			1000
Botswana	BR	557			1067
Burkina Faso	Sitarail	495	10	675	1000
Kamerun	Camrail	1104	297	1114	1000
Kongói Köztársaság	CFCO	509			1067
Kongói Demokratikus Köztársaság	SNCC	4128			1067
Elefántcsontpart	Sitarail	1260	10	675	1000
Dzsibuti	CFDE	108			1000
Egyiptom	ENR	5063			1435
Eritrea	EA	118			950
Etiópia	CFDE	691			1000
Gabon	Transgabonais	731			1435
Ghána	GRC	953			1067
Guinea	ONCFG	36			1000
Guinea	CBG	281			1435
Malawi	CEAR	797			1067
Mali	Transrail	641			1000
Marokkó	ONCFM	2120	27 700	19 140	1435
Namíbia	TransNamib	2382			1067
Nigéria	NRC	3551			1067
Uganda	RVRC	200			1000
Szenegál	Transrail	683			1000
Szudán	SRC	4750		1,62	1067
Szváziföld	SR	302			1067
Tanzánia	TRC TAZARA	2600, 1860	432	1195	1000, 1067
Tunézia	SNCFT	1907			1000, 1435
Zambia	ZR TAZARA	1014, 861			1067, 1067
Zimbabwe	NRZ BBR	2042, 317			1067, 1067

• Mvk: millió utaskilométer
• Mtk : millió tonnakilométer

Források

• www.uic.org - 2006-os statisztika

Jegyzetek

1. Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
2. Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
3. Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
4. Snejana Markovic Chénais: Global Rail Statistics (pdf). uic.org, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Afrika vasúti közlekedése témájú médiaállományokat.

• Railways Africa. www.railwaysafrica.com. (Hozzáférés: 2010. április 16.)

• Vasútportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap