Remove ads
From Wikipedia, the free encyclopedia
A 7. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1954. március 25. és április 9. között került megrendezésre, elnöke – immár a második egymást követő évben – Jean Cocteau francia költő, filmrendező.
7. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál | |
Rendezvény | |
Dátum | 1954. március 25.–április 9. |
Elnök | Jean Cocteau |
Fesztiválok | |
Előző | 1953-as cannes-i filmfesztivál (1953) |
Következő | 8. cannes-i filmfesztivál (1955) |
Hivatalos weboldal | |
www.festival-cannes.fr |
A 43 nagyjátékfilmet és csökkenő számú (51) rövidfilmet felsorakoztató versenyben feltűnően magas volt az ázsiai (japán és indiai) alkotások száma. Ismét visszatértek a közép- és kelet-európai filmek, több cseh, lengyel, szovjet és természetesen magyar alkotást vetítettek, köztük Keleti Márton Kiskrajcár című vígjátékát, Mészáros Ágival, Szirtes Ádámmal és Soós Imrével a főbb szerepekben, továbbá Homoki Nagy István (Kék vércsék erdejében), Kollányi Ágoston (Akvárium) és Lakatos Vince (Virágos Kalocsa) egy-egy rövidfilmjét.
Kiforrott stílusa továbbra sem volt a fesztiválnak, melyen René Clément Monsieur Ripois című filmje éppúgy díjat érdemelt ki, mint a Toot Whistle Plunk and Boom című Walt Disney-produkció. Az ez évben utoljára kiosztott nagydíj mellett, a Luis Buñuelt is felvonultató zsűri egy különdíjat és kilenc nemzetközi díjat ítélt oda. Noha magyar versenyfilm nem volt a díjazottak között, a CST elismerésben részesítette Kollányi természetfilmjét.[1]
Miközben a hollywoodi filmek jelenléte ritkult, az amerikai sztárok nagyon is jelen voltak a Croisette-en: az 1954. évi fesztivál legkiemelkedőbb sztárja Robert Mitchum volt; az év sztárjelöltje pedig Simone Silva lett, aki – miközben Mitchum sajtótájékoztatót adott a strandon – fürdőruhában odament megcsókolni a hollywoodi „rosszfiút”, majd a fotósok unszolására levette melltartóját, és hagyta, hogy kibukkanó kebleire Mitchum rátegye kezeit. A botrányos jelenet miatt a fiatal színésznőnek sürgősen el kellett hagynia a fesztiválvárost.[2] A nagy sztárok között ismét ott található Gina Lollobrigida (Le grand jeu) és Gérard Philipe (Monsieur Ripois). Ekkor vált igazán híressé Sophia Loren, Omar Sharif pedig (Sira’a Fil-Wadi) ez idő tájt fedezte fel a helyi kaszinó örömeit.[3] Marina Vlady, aki az Özönvíz előtt című társadalmi dráma főszereplőjeként ekkor hódította meg a közönséget, nem ülhetett be a korhatárral vetített film díszbemutatójára, mivel még nem töltötte be 16. életévét.[4]
A várakozásokkal ellentétben nem kapott elismerést Fred Zinnemann alkotása, a Most és mindörökké, pedig olyan filmcsillagokat vonultatott fel, mint Deborah Kerr, Burt Lancaster, vagy Frank Sinatra.
A hazai versenyfilmeken kívül is volt a fesztiválnak magyar vonatkozása. A Spanyolországban élő Ladislao Vajda (Vajda László) a sevillai borbély kalandjaival rukkolt elő, Figaro szerepében Luis Marianóval. A kerekasztal lovagjainak zenéjét pedig Rózsa Miklós szerezte.
Elnök: Jean Cocteau, filmrendező – Franciaország
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.