Mészáros Ági

Mészáros Ági (született Éberli Ágnes) (Budapest, 1914. május 24.^[5] – Budapest, 1989. március 8.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész. Voith Ági Jászai Mari-díjas magyar színésznő édesanyja.

Mészáros Ági
Az 1930-as évek második felében
Született	1914. május 24.[1] Budapest
Elhunyt	1989. március 8. (74 évesen)[2][3] Budapest[4]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Voith Lajos (h. 1943–1966) Tompa László
Gyermekei	Voith Ági
Foglalkozása	színész
Kitüntetései	Farkas–Ratkó-díj (1943) Kossuth-díj (1949) Magyarország Érdemes Művésze díj (1950) Magyarország Kiváló Művésze díj (1953) Kossuth-díj (1954)
Sírhelye	Farkasréti temető (22/1-1-5)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1934 – 1983
Tevékenység	színész
Díjai
Kossuth-díjak
1949, 1954
Jászai Mari-díj
?
Kiváló művész-díj
1953
Érdemes művész-díj
1950
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészáros Ági témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Éberli József bádogosmester és Mészáros Rozália lányaként született, 1914-ben.^[6][7]

Nem volt képzett színész, nevelőszülei kívánságára lépett színpadra 1934-ben, 20 éves korában, Szegeden, ahol 1939-ig játszott. Vidéki sikerei után szerződtette Németh Antal a budapesti Nemzeti Színházhoz, amelynek 1983-ban történt nyugdíjazásáig tagja volt.

A szakma hamar felfigyelt a szelíd kedves művésznő játékára, és Dario Niccodemi: Tacskó c. vígjátékának címszerepében (1943) már a közönség is megszerette. Eleinte naivákat, magyar parasztlányokat, Molière lepcses szolgálóit alakította a maga bájos egyszerűségével. A magyar irodalom klasszikusai közül egyik legfontosabb szerepe volt a Gellért Endre rendezte Úri muri Rozikája. Játéka szinte eszköztelenül egyszerű, alakjai elsősorban szép és kifejező színpadi beszédében, humorérzékével nyerték el végleges formájukat.

Országos népszerűséget hozott neki 1948-ban a Talpalatnyi föld című filmben játszott szerepe.

Hosszú betegség után, 74 éves korában, Budapesten érte a halál

Színpadi szerepei

• Lehár: A mosoly országa... Mi
• Eugène Scribe: Egy pohár víz... Abigail
• Shakespeare: Sok hűhó semmiért... Beatrice
• Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok... Viola
• Molière: A férjek iskolája... Izabella
• Molière: A nők iskolája... Ágnes
• George Bernard Shaw: Warrenné mestersége... Vivie
• Csehov: Ványa bácsi... Szonya
• Shaw: Pygmalion... Eliza
• Móricz Zsigmond: Úri muri... Rozika
• Shakespeare: Szentivánéji álom... Puck
• Federico García Lorca: Bernarda Alba háza... Adela
• Arthur Miller: A salemi boszorkányok... Elisabeth Proctor
• Illyés Gyula: Dózsa György... Anna
• Bertolt Brecht: Jó embert keresünk... Sen Te
• O’Neill: Hosszú út az éjszakába... Mary
• Georges Soria: Idegen nő a szigeten... Alicia Harper
• Kopányi György: Igazolatlan ősz... Asszony
• Edward Albee: Mindent a kertbe... Mrs. Toothe
• Henrik Ibsen: A nép ellensége... Catherine Stockmann
• Örkény István: Sötét galamb... Tarné
• Raffai Sarolta: Utolsó tét... Bözse, Láng felesége
• Illyés Gyula: Bölcsek a fán... Héra
• Beaumarchais: Figaro házassága vagy egy bolond nap... Zsuzsi, a grófné első komornája, Figaro menyasszonya
• Mikszáth Kálmán–Benedek András: A Noszty fiú esete Tóth Marival... Mari
• Urbán Ernő: Tűzkeresztség... Boziné
• Olekszandr Kornyijcsuk: Ukrajna mezőin... Katyerina
• Mesterházi Lajos: Üzenet... Erzsi, Koszó Lajos lánya
• Alekszandr Osztrovszkij: A vihar... Katyerina
• Ray Lawler: A tizenhetedik baba nyara... Olive
• Heltai Jenő: Szépek szépe... Hamupipőke
• Aiszkhülosz: Síri áldozat... 1. karvezető
• Illyés Gyula: Az ozorai példa... Rozika
• Carlo Goldoni: Mirandolina... Mirandolina, fogadósné
• Maria Tesarova–Alfred Radok: Jégeső sem akadály... Vera
• Makszim Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek... Alexandra
• Fu-Ko: Harcban nőtt fel... feleség
• Háy Gyula: Az élet hídja... Erzsi, Bódog felesége
• Pjotr Pavlenko: Boldogság... Léna
• Shaw: Barbara őrnagy... Barbara
• Luigi Pirandello: Az ember, az állat és az erény... az erényes Perelláné
• Galambos Lajos: Későn... Judit
• Neil Simon: Mezítláb a parkban... Mrs. Banks
• Pirandello: A csörgősipka... Saracena, zsibárusnő
• Molière: Tartuffe... Dorine, Mariane komornája
• Plautus: Amphitruo... Alcumena
• Calderón de la Barca: Két szék közt a pad alatt... Donna Klára

Filmszerepek

Játékfilmek

• Hazafelé (1940)
• A 28-as (1943)
• Talpalatnyi föld (1948)
• Mágnás Miska (1948)
• Úri muri (1949)
• Kis Katalin házassága (1950)
• Felszabadult föld (1951)
• Kiskrajcár (1953)
• Simon Menyhért születése (1954)
• Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
• Az élet hídja (1956)
• Két vallomás (1957)
• Puskák és galambok (1961)
• Amíg holnap lesz (1961)
• Húsz óra (1965)
• Énekesmadár (1966)
• Iszony (1965)
• Holdudvar (1968)
• Tűzoltó utca 25. (1973)
• Holnap lesz fácán ... Kovácsné (1974)
• Tűzgömbök (1975)
• Teketória (1976)
• Budapesti mesék (1977)

Tévéfilmek

• Hagymácska (1962)
• Amphitrio (1963)
• A helység kalapácsa (1965)
• Énekesmadár (1966)
• Vidám vasárnap (1966)
• Kincskereső kisködmön (1967)
• Világraszóló lakodalom (1967)
• Holtág (1968)
• A revizor (1970)
• Lyuk az életrajzon (1973)
• Embersirató (1974)
• Horváthné meghal (1977)
• A nép ellensége (1978)

Díjai, elismerései

• Farkas–Ratkó-díj (1943)
• Kossuth-díj (1949, 1954)
• Érdemes művész (1950)
• Kiváló művész (1953)

Emlékezete

• 2014. december 7-én, születésének 100. évfordulója alkalmából gálaestet rendeztek a Nemzeti Színházban, amelynek 1939 és 1983 között tagja volt. Az est közreműködői voltak Törőcsik Mari, Voith Ági és Rubold Ödön.^[1]
• 2015. február 20-án közönségszavazás után páholyt neveztek el róla a Nemzeti Színházban.^[8]

Irodalom

Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22/1-1-5. Alkotók: Kampfl József és Veszely Ferenc, 1991

• Barabás Tamás: Mészáros Ági (Új Tükör, 1989. márc. 19.)
• Gergely Ágnes: Kapaszkodás a másik sorba (G. Á.: Huszonegy, Budapest, 1982)
• Molnár Aurél: Művészek (Budapest, 1954)
• Sivó Emil: Megmaradni Rozikának (Vasárnapi Hírek, 1990. máj. 20.)
• Ézsiás Erzsébet: Mészáros Ági (Budapest, 1991)