1285: Magyarországon a feudális anarchia eléri tetőpontját. Tatárok törnek be az országba, akik egészen Pestig dúlják fel azt – és akiket egyes vélemények szerint IV. László király hívott be az országba ellenfeleivel szemben (második tatárjárás).
1226: A mazóviai lengyel fejedelem a pogány poroszok ellen behívja országába a német lovagrendet. A lovagok néhány évtized alatt leigázzák és részben kiirtják a poroszokat, és független államot alapítanak, amelynek élén a rend nagymestere áll. A terület hamarosan elnémetesedik, a porosz nyelv a 17. sz.-ra kihal.
1248–1250: IX. Lajos francia király keresztes hadjárata a Nílus deltájában kudarccal végződik. Ez az utolsó nagy vállalkozás, amely a palesztinai keresztény állam felmentésére irányul.
1250 körül: Birger (jarl) svéd főúr megszervezi a svéd feudális államot, megalapítja Stockholmot és megkezdi a pogány finn törzsek leigázását.
1250: II. Frigyes német-római császár a pápasággal és a lombard ligával vívott harc közben meghal. Németország anarchiába süllyed (23 éves interregnum).
1253–1278: II. Ottokár cseh király országát a Német-római Birodalom legerősebb államává fejleszti
1282: Szicíliai vecsernye: a sziget lakossága fellázad I. Károly uralma ellen. A bekövetkező háborúban (1282–1302) összeomlik az az Anjouk földközi-tengeri uralma, Aragónia viszont megerősödik.
1258: az előző évi hatalmas vulkánkitörés okoz káoszt, amely a legerősebb volt az elmúlt több ezer év során. Valószínűleg az indonéziai Lombok-szigeti vulkán tört ki 1257-ben. A légkörbe kerülő aeroszolok világszerte lehűlést okoztak, a globális átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokkal csökkenhetett. Matthew Paris bencés szerzetes, az 1250-59-es éveket felölelő Historia Anglorum szerzője krónikájában arról számolt be, hogy az 1258-as év embertelen hideggel köszöntött be, de a tavasz és a nyárelő sem hozott jelentős javulást. „A vetés nem kelt ki, a jószág elpusztult, és nagyon sok szegény ember halt éhen. Mindenütt holttestek hevertek. (...) Amikor összeszedtek több holttestet, a temetőkben nagy gödröket ástak és együtt eltemették a halottakat” - írta a szerzetes. Az éhínségnek és a járványoknak a számítások szerint csak Londonban 15 ezren eshettek áldozatul, ami különösen nagy szám, figyelembe véve, hogy a város korabeli népessége 50 ezer fő lehetett.
A kínai eredetű papír gyártása arab közvetítéssel meghonosodik Itáliában, majd 1300 után egész Európában. (Importált papírt már a 12. században használnak Itáliában.)
Európában elterjed a kínai eredetű lábítós (pedálos) szövőszék. A pedálos meghajtást rövidesen más célokra is alkalmazzák (orgona, kovácsfújtató, eszterga).
Egy zenész a fidulán (balra) és egy másik egy pengetős hangszeren, a vihuela elődjén (jobbra) játszik. A 13. sz.-i Cantigas de Santa María kézirat rajza
.png)
