1204

Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század

Ez a szócikk az 1204. évről szól. Az 1204-es számról szóló cikket lásd itt: 1204 (szám).

1204 más naptárakban
Gergely-naptár	1204
Ab urbe condita	1957
Bahái naptár	-640 – -639
Berber naptár	2154
Bizánci naptár	6712 – 6713
Buddhista naptár	1748
Burmai naptár	566
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1196 – 1197
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1259 – 1260
Shaka Samvat	1126 – 1127
Holocén naptár	11204
Iráni naptár	582 – 583
Japán naptár	1864 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	3900–3901
Kopt naptár	920 – 921
Koreai naptár	3537
Muszlim naptár	600 – 601
Szeleukida naptár	1515–1516
Örmény naptár	653 ԹՎ ՈԾԳ
Thai szoláris naptár	1747
Zsidó naptár	4964 – 4965

Évtizedek: 1150-es évek – 1160-as évek – 1170-es évek – 1180-as évek – 1190-es évek – 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek

Évek: 1199 – 1200 – 1201 – 1202 – 1203 – 1204 – 1205 – 1206 – 1207 – 1208 – 1209

Események

Határozott dátumú események

• január 28. – IV. Alexiosz bizánci császár halálával V. Alexiosz lép trónra.
• április 13.
  • A negyedik keresztes hadjárat során a keresztesek rohammal elfoglalják és kifosztják Konstantinápolyt.
  • XI. Konstantin az első nikaiai császár uralkodásának kezdete (1205-ig uralkodik).
• május 16. – Balduin flandiai grófot I. Balduin néven bizánci császárrá koronázzák (1205-ig uralkodik), ezzel létrejön a konstantinápolyi latin császárság.
• augusztus 26. – III. László megkoronázása (1205-ben meghal).

Határozatlan dátumú események

• szeptember közepe – Meghal Imre király, akit a Szent János evangélistának szentelt egri székesegyházban temetnek el.^[1] (Imre halála után kiújul a trónviszály fia, III. László hívei és András herceg között.)^[2]
• az év folyamán –
  • Péter székesfehérvári prépost kerül a győri megyés püspöki székbe.^[3]
  • Csák Ugrin győri püspök, mint választott érsek kerül az esztergomi egyházmegye élére.^[4]
  • I. Tamar grúz királynő seregei bevették Karsz városát.
  • A Konstantinápoly elestével létrejött latin császárság, azonban a balkáni népek ellenállása miatt nem tudja hatalmát az egész birodalomra kiterjeszteni; ennek következményeként független utódállamként létrejön a Nikaiai Császárság (Bizánc tényleges örököse), az Epiruszi Despotátus és a Trapezunti Császárság.
  • A negyedik keresztes hadjárat vezére Montferrati Bonifác megalapítja a Thesszalonikéi Királyságot.
  • I. Alexiosz trapezunti császár, I. Andronikosz bizánci császár unokája trónra lépése, ő a Trapezunti Császárság első uralkodója (1222-ig uralkodik).
  • II. Valdemár dán király felveszi a Norvégia királya címet.
  • II. Fülöp Ágost francia király visszafoglalja az angoloktól Angers-t és Normandiát.

Születések

• IV. Haakon norvég király († 1263)
• Raspe Henrik, Türingia grófja, német ellenkirály († 1247)

Halálozások

• február 8. – II. Iszaakiosz bizánci császár (* 1156)
• február 8. – IV. Alexiosz bizánci császár (* 1182)
• március 31. – Aquitániai Eleonóra francia és angol királyné (* 1221)
• augusztus 20. előtt – Csák Ugrin (* ?)
• szeptember közepe – Imre magyar király (* 1174)
• december 13. – Maimonidész zsidó filozófus (* 1137/1138)

Jegyzetek

1. Biczó Piroska: Az Árpád-házi királysírok. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 31. oldal, ISBN 978-963-09-8450-8
2. Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia. Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Tárogató Bt., [Budapest], 1998, 23. oldal, ISBN 963 9063 45 2
3. Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 10. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2005. 894. p.
4. Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1993. 327. p.

A Wikimédia Commons tartalmaz 1204 témájú médiaállományokat.