Zsolna
város Szlovákiában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Zsolna (szlovákul: Žilina kiejtéseⓘ, németül: Sillein, lengyelül: Żylina, latinul: Solna) város Szlovákiában. A Zsolnai kerület és a Zsolnai járás székhelyeként a térség közigazgatási, ipari, oktatási és egyházi központja. Az Északnyugati-Kárpátok ölelésében, a cseh és a lengyel határ közelében fekvő város egy természetes kereszteződésben alakult ki. Oroszországot, a Baltikumot köti össze Magyarországgal és Dél-Európával. Ma fontos vasúti és közúti csomópont, itt találkoznak a VA és a VI-os páneurópai folyosók.
Ez a szócikk Zsolnáról szól. Hasonló címmel lásd még: Kiszsolna. |
Nem tévesztendő össze a következővel: Zsolna (keresztnév). |
Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Žilina (egyértelműsítő lap). |
Zsolna (Žilina) | |||
Sorról sorra: Szentháromság-székesegyház, a Fő tér, a Szent István király-templom, a Városháza, Szentháromság megtérésének temploma, Budatin vára, Horny utca modern parkosítással | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Zsolnai | ||
Rang | város | ||
Első írásos említés | 1208 | ||
Polgármester | Igor Choma | ||
Irányítószám | 010 01 | ||
Körzethívószám | +421-41 | ||
Forgalmi rendszám | ZA | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 82 656 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1018 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 342 m | ||
Terület | 80,028 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 13′, k. h. 18° 44′49.216666666667, 18.733333333333 | |||
Zsolna weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Először 1208-ban említik „t(er)ra de Selinan” néven. Mai neve a szláv Žela személynévből képzett Želinany helynévből alakult ki. Első, ma is használatos címere 1379-ből származik. Károly Róbert 1321-ben szabad királyi városi rangot adományozott a településnek, míg utóda, Nagy Lajos 1381. május 7-én kiadott Privilegium pro Slavis kiváltságlevele egyenlő jogokkal ruházta fel szláv és német lakosságát. Zsolna virágkorát a 17. században élte, majd rövid hanyatlás után, a vasút megépülése által (1872) ismét fellendült gazdasága. A 2000-es években létesített autógyára gazdasági szerepét tovább erősítette. A 20. században két alkalommal volt Szlovákia fővárosa.
A városban 2009-ben 85 399-en laktak, ezzel az ötödik legnépesebb város Szlovákiában.