Zsolnai járás
közigazgatási egység Szlovákiában From Wikipedia, the free encyclopedia
A Zsolnai járás (Okres Žilina) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 815 km², lakosainak száma 154 205 (2011), székhelye Zsolna (Žilina). A járás területe teljes egészében az egykori Trencsén vármegye területe volt.
| Zsolnai járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 161 377 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 13′ 15″, k. h. 18° 44′ 26″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnai járás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
A Zsolnai járás 1922-ig egyike volt az egykori Trencsén vármegye járásainak, területe azonban jóval kisebb volt a mainál. Zsolna rendezett tanácsú városként nem tartozott egyik járáshoz sem. A Vág jobb partján fekvő községek közül Trencsénhosszúmező és a ma Szedernyéhez tartozó Köblös a Nagybiccsei járáshoz, míg Kaszásrét, Kisdivény, Lótos, Nagydivény és Szedernye, továbbá a ma Zsolnához tartozó Borodnó, Budatin, Hámos, Tölgyesalja és Varjad a Kiszucaújhelyi járáshoz, végül a Vág bal partján fekvő Alsóricsó, Felsőricsó, Juhászi, Pásztorzávod, Ricsóváralja, Szurkos és a ma Zsolnához tartozó Biccseszabadi a Vágbesztercei járáshoz tartozott. Csupán egyetlen helyen, északkeleten terjedt túl az akkori járáshatár a main: Felsőtizsény és Terhely akkori határának északi része ma a Csacai járásban fekvő Újbesztercéhez tartozik. Trencsén megye és vele a Nagybiccsei járás 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.
1923-ban, Csehszlovákia közigazgatási felosztásának átszervezésekor a Zsolnai járáshoz került a fentebb felsoroltak közül Budatin, Hámos, Kisdivény, Nagydivény, Szedernye és Tölgyesalja a Kiszucaújhelyi járásból illetve Biccseszabadi és Juhászi a Nagybiccsei járásból, és ugyanekkor szűnt meg Zsolna különállása is. A járás így kialakult területe ezután 1949-ig változatlan maradt. Ugyancsak 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, a járás ezek közül Vágmente megyéhez (Považská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. 1938-ban ismét hat megyét hoztak létre, a Zsolnai járás ezek közül Trencsén megyéhez (Trenčianska župa) tartozott, majd amikor 1939-ben Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában a beosztás változatlan maradt. A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak.
1949-ben újabb átszervezésre került sor, ekkor a Zsolnai járást három részre osztották. Egyrészt Zsolna városa ismét kivált belőle önálló városi járássá (járási jogú várossá) alakulva, másrészt a déli részéből megalakult a Rajeci járás. Egyidejűleg a Zsolnai járáshoz csatolták Lótost, majd 1951-ben Kaszásrétet is a Kiszucaújhelyi járástól. Szintén 1949-ben az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, és valamennyi említett járás a Zsolnai kerülethez került.
1960-tól ismét jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre. A Zsolnai járásba beolvasztották a Nagybiccseit és a Rajeci nagy részét, és hozzá csatolták Borodnót és Varjadot a Kiszucaújelyi járástól. Ugyanekkor igazították ki a járás északkeleti határát kisebb területek Újbesztercéhez csatolásával. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Zsolnai járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.
1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását megint jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. A Nagybiccsei járás ismét kivált a Zsolnaiból, és mindkettő ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között, a Rajeci járás azonban nem alakult meg ismét.
Települések
A Rajcsanka-völgyben a várostól délre 15 km-re található egy fürdőváros, ahol közel 3000-en laknak.[2] A várost Rajecfürdőnek nevezik. A forrásából 38 °C-os víz tör a felszínre, amelyet 1378 óta használnak gyógyászati célokra.[3] A városban található egy park, amelyben szökőkutat és egy mesterséges tavat is létrehoztak. Kenyered településen található egy kastély tornyokkal, amelyet szecessziós stílusban gróf Balestrem építtetett az első világháború első éveiben.[3] Az 1944-es szlovák nemzeti felkelés után a németek felégették, majd a háború után újjáépítették. Rajecfürdőtől nem messze található Rajec városa, ahol 6 706-an laknak.Szlovák Statisztikai Hivatal: Rajec' (angol nyelven). www.statistics.sk. (Hozzáférés: 2010. május 28.)[halott link]
A városnak volt egy erődje, amit a 12. században építettek és a 17. században megsemmisítettek.[4] A város főterén található a Szent László templom,[3] előtte található a városháza, amelyben a helyi múzeum működik egy néprajzi és egy biológiai kiállítással.
Frivaldnádas Zsolnától 27 kilométerre délre található 1283 lakossal.[5] Itt található a „Szlovák Betlehem”,[3] amely fából készült, 2,5 m hosszú, 8,5 méter széles és 3 méter magas.[6] A betlehem készítője Josef Pekara.[6] Az építmény bibliai és szlovákiai motívumokat tartalmaz, az utóbbiak alatt mesterségeket, szlovák karácsonyi hagyományokat mutatnak be 300 figurával (emberi, állati).[6] A településtől délre található Csicsmány, amely Zsolnától 41 km-re található. 1272-ben említették először e falut.[7] Csicsmány a népi építészetéről ismert, ennek legnagyobb emléke az 1977-ben épített tájház.[3]
A Vág-völgyben, a Kis-Fátra lábánál található Terhely falu, 25 km-re Zsolnától keletre. Első említés róla 1598-ból van,[8] Szlovákia egyik legnagyobb falva 4000 lakossal.[8] A faluban született a 18. században a szlovák Robin Hood, Juraj Jánošík.[9] A feltételezett szülőházában kiállítást rendeztek be. A falutól nem messze egy síközpont található. Az év során két fesztivál is van. A Cirill és Metód napok júliusban és Jánošik-napok augusztusban.
Várak
A Vág felett elhelyezkedő várnai és sztrecsényi várakat a kereskedelmi utak miatt emelték, hogy védjék azokat. Az elsőt, Várnát. a 13. század elején emelték. Az első írásos emléke 1235-ből való, catrum Warna néven említik.[10] Sztrecsény várát a 13. század végén vagy a 14. század elején építették gótikus stílusban, és először 1316-ban tesznek róla említést az írások castrum de Strechun alakban.[11] Várnát óvárként ismerték az évszázadok során és a 16. században lerombolták, de a romjai még láthatók.[10] A másik várat 1698-ban I. Lipót parancsára felrobbantották, de mára felújították és múzeum működik benne.[11]
14 kilométerre Ricsóváralja városától, a gáttól nem messze találhatók a Ricsó vár romjai, amelyet 1208-ban említenek először, mint a nyitrai püspök egyik birtoka. Gótikus stílusban épült, de az évszázadok alatt átépítették (köztük volt Csák Máté). A 17. században elhagyták a várat.[12] A Vág és a Rajcsanka folyók között található a Szulyó és a Lietava erődök. A Szulyó erődöt a 15 század első felében építették, majd 1763-ban elhagytak.[13] Tőle nyugatra található a Zsolnalitva vára, amelyet két századdal korábban emeltek, majd a 15-16. században felújítottak, végül a 18. században elhagytak.[14]
Hegyek
A Zsolnai-medencétől délkeletre található a Kis-Fátra, amelynek az északkeleti felét a Kriváni Kis-Fátrának nevezik, ami mellett a Vág folyik. A legmagasabb csúcsa a hegység északi részén található Nagy-Kriván 1709 méterrel. A hegyek között egy 400 kilométeres ösvény fut végig.[15] A hegység északi részén alakították ki 1988-ban a Kis-Fátra Nemzeti Parkot, mellette található a terhelyi síközpont. A Kis-Fátra gazdag vízben, így sok vízesés és forrás is található a környéken, a vízesések közül a sutói a legnagyobb, 38 méter eséssel.[15]
Délnyugatra Zsolnától, a Rajcsanka és a Vág folyók között találhatók a sztrázsói és a szulyói hegyek. Az első 1000 m fölötti hegy, míg a második ez alatti. Mindkét hegy része egy természetvédelmi területnek, ahol különböző kőformák maradtak fent, mint a Gótikus kapu.[16] A Szulyói-hegységben található Szlovákia legnagyobb orchidea élőhelye.[16]
Zsolnát északról illetve északnyugatról a Jávorniky hegy határolja, míg északkeletről a Kiszuca. A Jávorniky átnyúlik Csehországba is. Az állatvilágára jellemző a farkas, hiúz és a barna medve is.[17] Mindkét hegységben síközpontokat alakítottak ki, és részei a Kiszucai Természetvédelmi Területnek is.
Védett természeti értékek
Kis-Fátra Nemzeti Park (Národný park Malá Fatra) Zsolnától északnyugatra található és 40 különböző értéket őriz. 1967-ben védett területté nyilvánították, majd 1988-ban lett nemzeti park.[18] A nemzeti park területe 226,3 km².[18] A parkban 1141 fűféle él, amelyek közül 92 moha és 111 zuzmó és 7 gombafaj; továbbá 973 erdei növény, amelyek közül 22 nyugat-kárpátoki és 14 kárpátoki endemikus,[18] 15 kárpátoki szubendemikus és egy helyi endemikus élőlény.[19] Az állatfajok közül 3000 gerinctelen, amelyből 28 ritka, 12 veszélyeztetett és 2 kritikusan veszélyeztetett; továbbá 210 gerinces, amelyek közül 15 ritka, 56 veszélyeztetett és 15 kritikusan veszélyeztetett.[18] A nemzeti park 70%-a fa, főként bükk, lucfenyő, fenyő, erdei juhar.[18] A védett értékek közé esik több ritka geomorfológiai alak: a sutói epigenezis,[20] tű alakú szikla (Erdőréten[21] és Ricsóváralján).[22]), hósziklák (dolomitképződések[23]
Sztrázsói-hegység Természetvédelmi Területet (Chránená krajinná oblasť Strážovské vrchy) a Szulyói- és a Sztrázsói-hegységben alakították ki 1989-ben és 30 979 hektáron terül el.[24] A területen 12 védett értéket találunk.[24] A terület kialakítása előtt négy rezervátumot alakítottak itt ki: Manini út (1967), Kostolenci út (1970), Szulyói sziklák (1973) és a Sztrázsói-hegység (1981). A területen nyugat-kárpátoki és kárpátoki endemikus növény.[24] Az erdőkben bükkök, a magasabb vidékeken fenyők találhatók. Az állatvilágára jellemző a muflon, szarvas, őz, vaddisznó.[24]
A Kiszucai Természetvédelmi Terület (Chránená krajinná oblasť Kysuce) a Jávorniky és a Kiszuca-hegység területén található és 1984-ben alapították.[25] A természetvédelmi terület 65 462 hektáron fekszik, ahol 22 természetvédelmi értéket találhatunk.[25] A megalakulása előtt 13 rezervátum létezett itt. Az egyik jellegzetes képződmény a területen a kőlabda, amely 260 cm átmérőjű és homokkőből alakult ki.[25]
- Alsóosztorány (Stránske)
- Alsóricsó (Dolný Hričov)
- Alsótizsény (Dolná Tižina)
- Bella (Belá)
- Bitérfalva (Bitarová)
- Csicsmány (Čičmany)
- Egbelény (Gbeľany)
- Facskó (Fačkov)
- Felsőosztorány (Stráňavy)
- Felsőricsó (Horný Hričov)
- Felsővisnyó (Višňové)
- Frivaldnádas (Rajecká Lesná)
- Györkeháza (Ďurčiná)
- Harmatos (Rosina)
- Háromudvar (Turie)
- Jeszenye (Jasenové)
- Juhászi (Ovčiarsko)
- Kalacsány (Kľače)
- Karasznyán (Krasňany)
- Kaszásrét (Kotrčiná Lúčka)
- Kenyered (Kunerad)
- Kiscserna (Malá Čierna)
- Kisdivény (Divinka)
- Kővágás (Kamenná Poruba)
- Kunfalva (Konská)
- Litvaberzseny (Brezany)
- Litvailló (Lietavská Lúčka)
- Litvaszinye-Babkó (Lietavská Svinná–Babkov)
- Lótos (Lutiše)
- Majosfalva (Mojš)
- Nagycserna (Veľká Čierna)
- Nagydivény (Divina)
- Nemesőr (Stráža)
- Óváralja (Nezbudská Lúčka)
- Pásztorzávod (Paština Závada)
- Rajec (város)
- Rajecfürdő (Rajecké Teplice) (város)
- Ricsóváralja (Hričovské Podhradie)
- Suja (Šuja)
- Sztrecsény (Strečno)
- Szedernye (Svederník)
- Terhely (Terchová)
- Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole)
- Trencsénladány (Lysica)
- Túrirtovány (Porúbka)
- Vágnedec (Nededza)
- Vágtapolca (Teplička nad Váhom)
- Várna (Varín)
- Zebény (Zbyňov)
- Zsolna (Žilina) (város)
- Zsolnaberkes (Hôrky)
- Zsolnaerdőd (Podhorie)
- Zsolnalitva (Lietava)
- Pavol Korec és társai. Kraje a okresy Slovenska – Nové administratívne členenie (Szlovákia kerületei és járásai – az új közigazgatási felosztás) (szlovák nyelven). Bratislava: Q111 (1997). ISBN 80-85401-58-4
- Soznam obcí v Republike Československej. Diel II. Soznam obcí na Slovensku podľa správneho rozdelenia z 1. februára 1949 (A Csehszlovák Köztársaság községeinek jegyzéke. II. rész. Szlovákia községeinek jegyzéke az 1949. február 1-jei közigazgatási felosztás szerint) (szlovák nyelven). Bratislava: Slovenský plánovací úrad (Szlovák Tervhivatal) (1949)
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Жилина című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
