város és község Szerbiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda, németül: Groß-Kikinda, románul: Chichinda Mare) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban. Az Észak-bánsági körzet közigazgatási központja. Népessége 2011-ben 37 676 főt tett ki.
| Nagykikinda (Кикинда / Kikinda) | |||
 | |||
| Nagykikinda főtere a katolikus templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Észak-bánsági | ||
| Község | Nagykikinda | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Polgármester | Savo Dobranić (DP) | ||
| Irányítószám | 23300 - 23310 | ||
| Körzethívószám | +381 230 | ||
| Rendszám | KI | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 38 065 fő (2011) | ||
| Népsűrűség | 199 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 73 m | ||
| Terület | 189,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 20° 27′ 33″ | |||
| Nagykikinda weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykikinda témájú médiaállományokat. | |||
Nagykikindán kívül a községhez (járáshoz) még 9 település tartozik (zárójelben a település szerb neve szerepel):
1423-ban Nagkeken néven említi oklevél.
A középkori település a török korban elpusztult. 1751–1753 között délről érkezett szerb határőrökkel telepítették újra.
A pozsareváci béke után elvesztette határőr-település arculatát és a szerbek mellé nagyszámú magyar és német telepes érkezett. 1774-ben önálló közigazgatási egység, a nagykikindai kerület központja lett. 1848. április 14-én véres népfelkelés volt a városban. 1849. március 23-án itt verte szét Perczel Mór csapata a szerb felkelőket.
Az 1876-os megyerendezés során Nagykikindát a teljes nagykikindai kerülettel együtt Torontál vármegyéhez csatolták.
1910-ben 26 795 lakosából 14 148 fő szerb, 5968 magyar, 5855 német, 436 román és 219 fő cigány volt.
1944 őszén itt működött a szerbek egyik gyűjtőtábora, ahol főként német és magyar foglyok százait kínozták és lőtték agyon.
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 28 743 | 29 635 | 34 127 | 37 691 | 41 797 | 43 051 | 41 935[1] | 38 065[2] |
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 31 317 | 74,67 |
| Magyarok | 5290 | 12,61 |
| Jugoszlávok | 1355 | 3,23 |
| Cigányok | 841 | 2,00 |
| Horvátok | 168 | 0,40 |
| Montenegróiak | 130 | 0,31 |
| Macedónok | 106 | 0,25 |
| Románok | 102 | 0,24 |
| Muzulmánok | 65 | 0,15 |
| Németek | 52 | 0,12 |
| Albánok | 47 | 0,11 |
| Szlovákok | 42 | 0,10 |
| Szlovének | 28 | 0,06 |
| Oroszok | 18 | 0,04 |
| Ukránok | 17 | 0,04 |
| Ruszinok | 14 | 0,03 |
| Bolgárok | 14 | 0,03 |
| Csehek | 13 | 0,03 |
| Bunyevácok | 6 | 0,01 |
| Bosnyákok | 1 | 0,00 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
.jpg)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
