város Romániában, Szilágy megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Zilah (e. ['zilax] vagy ['zilaj], románul Zalău [népnyelven és a XX. század közepéig hivatalosan: Zălau], németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében. A város Szilágy megye mai székhelye, 1972 óta municípium.
| Zilah (Zalău, Zillenmarkt) | |||
 | |||
| Wesselényi-szobor | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Szilágy | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Zalău | ||
| Beosztott falvak | Felsőnyárló | ||
| Polgármester | Ionel Ciunt | ||
| Irányítószám | 450006–450167 | ||
| Körzethívószám | 2 60 | ||
| SIRUTA-kód | 139704 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 52 092 fő (2021. dec. 1.)[1] +/- | ||
| Magyar lakosság | 6108 (12%, 2021)[2] | ||
| Község népessége | 52 359 fő (2021. dec. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 695 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 275 m | ||
| Terület | 90,09 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 11′ 28″, k. h. 23° 03′ 26″ | |||
 | |||
| Zilah weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zilah témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kolozsvártól 86 km-re északnyugatra a Zilah-patak két partján fekszik. A 20. században Vártelek (Ortelec) falut csatolták hozzá, ma Felsőnyárló (Stâna) is hozzá tartozik.
A Zilah név eredetére többféle magyarázat is van. Az egyik szerint török eredetű, fegyvert jelent. Voltaképp azt az övet jelenti, a melybe fegyverét dugja az ember: Silah és silaj (ejtsd: szilah, szilaj). Lehetséges, hogy avar telep lehetett, bár az avar nép nyelvéről nem állapítható meg biztosan, hogy török volt-e. Felmerül a szláv eredet lehetősége is, Dr. Asbóth Oszkár is ezt a változatot támogatja. "Dr. Pethő Sándor a Szilágy 1900. évi 15. számában följegyez néhány szót Zilah nevéről. A herczegovinai Focsa községtől délnyugotra, talán már a montenegrói határban, félkör alakú hegy van, melyet Zilajnak neveznek. Zilaj, szerinte, délszláv nyelven jelent övet. Ázsia keleti szélén szintén van Zilah nevű helység."[4]
Anonymus krónikájában Zyolc és Ziloc néven szerepel, 1220-ban a Váradi regestrumban villa Ziloc. 1246-ban curtis pontificalis Zijlac, 1281-ben és 1318-ban Zylah, 1344-ben Zylach, 1473-ban oppidum Zylah, 1750-ben Zilach, 1601-ben Zila, népies alakja Zilaj, és később honosodik meg a ma is használt Zilah név.[5]
A város területe már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és római út maradványa.
A települést 1150-ben Zyloc néven említik először. Valószínűleg ugyanazon időben érkezhettek ide is a német (szász) vendégtelepesek, mint Besztercére, vagyis 1170 körül. Hogy királynéi hatáskörben volt a telepítés, arra visszakövetkeztethetünk abból, hogy később III. Béla magyar király első felesége, Anna királyné a zilahi vám éves jövedelmének ötödrészét adományozta meszesi Szent Margit-kolostornak (s mindezen információ szintén királynéi oklevélből maradt ránk 1281-ből).[6] Vagyis a királynék rendelkeztek felette. A németek ajkán a magyar "szilok" "szilah"-há lágyult. A városnak 13. századi többször átépített református temploma van, mely mai formáját az 1907-es felújítással nyerte el.
1876-ig Közép-Szolnok vármegye központja, 1876-tól Közép-Szolnok vármegye és Kraszna vármegye egyesítése által létrejött Szilágy vármegye és Zilahi járásának székhelye a trianoni békeszerződésig.
1919 februárjában a Székely Hadosztály egységei visszafoglalták, de nem sokáig maradt magyar kézen.[7] 1940-ben a magyar bevonuláskor a román ellenállásnak román adatok szerint 21 román halálos áldozata volt.
Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzátartozó és beolvadt településekkel együtt:
| Év | Összesen | Román | Magyar | Roma (cigány) | Egyéb / nem nyilatkozott |
|---|---|---|---|---|---|
| 1910 | 10 184 | 2 585 | 7 540 | 59 | |
| 100% | 25,38% | 74,03% | 0,57% | ||
| 1930 | 10 688 | 4 364 | 5 624 | 140 | 560 |
| 100% | 40,84% | 52,61% | 1,30% | 5,23% | |
| 1956 | 13 378 | 6 468 | 6 756 | 15 | 144 |
| 100% | 48,34% | 50,50% | 0,11% | 1,07% | |
| 1977 | 31 923 | 22 076 | 9 665 | 83 | 99 |
| 100% | 69,15% | 30,27% | 0,26% | 0,31% | |
| 1992 | 68 404 | 53 974 | 13 637 | 629 | 164 |
| 100% | 78,90% | 19,93% | 0,91% | 0,23% | |
| 2002 | 62 927 | 50 902 | 11 016 | 858 | 151 |
| 100% | 80,89% | 17,50% | 1,36% | 0,23% | |
| 2011 | 56 202 | 42 967 | 8 662 | 794 | 3 779 |
| 100% | 76,5% | 15,4% | 1,4% | 6,7% |
Gyula, Magyarország
Haegebostadt, Norvégia
Imola, Olaszország Kvinesdal, Norvégia
Nagybánya, Románia Szentendre, Magyarország
![Thumb](#/media/Fájl:Colegiul_Naţional_"Silvania"_Zalău.jpg)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg)
.svg){kind=small}
