Budapest egyik kerülete From Wikipedia, the free encyclopedia
Budapest XIX. kerülete – Kispest 1950. január 1-jével jött létre az addig önálló megyei városból, Kispestből, melyet akkor számos más Budapest környéki településsel együtt Budapesthez csatoltak.
Budapest XIX. kerülete | |||
Templom tér az evangélikus, a katolikus és a református templommal | |||
| |||
Egyéb elnevezés: Kispest | |||
Közigazgatás | |||
Település | Budapest | ||
Városrészek | Kispest Wekerletelep [1] | ||
Alapítás ideje | 1950. január 1. | ||
Irányítószám | 1191–1196 | ||
Testvérvárosok | |||
Polgármester | Dódity Gabriella (Fidesz-KDNP) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 56 561 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Rangsorban | 15. | ||
Népsűrűség | 6480 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,38 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 26′ 59″, k. h. 19° 07′ 59″ | |||
Budapest XIX. kerülete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XIX. kerülete témájú médiaállományokat. |
1950-ben csatolták Kispest városát Budapesthez, mint Budapest XIX. kerületét. A lakásínség enyhítésére, korszerűsítésére 1949–1964 között megépült az „Élmunkás” lakótelep, majd 1971 és 1989 között épült a kerület központjában található lakótelep. A kerülethez Budapest két városrésze tartozik, Kispest és Wekerletelep.[3] Az önkormányzati dokumentumokban rendszeresen a következő felosztás szerinti városrészek is szerepelnek: Wekerletelep, Kispest Lakótelep, Kispest Kertváros, Felső-Kispest, Hagyományos Kispest.[4]
1971-1989 között Kispest új központja az Üllői út (akkor Vörös Hadsereg útja) két oldalán alakult ki.[5] A metró harmadik vonalának kiépítése után a belváros és a kerület között gyors és közvetlen kapcsolat jött létre. A főváros általános rendezési terve egyrészt ennek köszönhetően, másrészt a település erre alkalmas jellegének következtében itt jelölte ki a dél-pesti városközpont helyét. Az Üllői út mentén összesen 125 hektár területen, lebontásra került 4076 lakás, melynek helyén a hagyományos kertvárosi környezetbe nem illő 12100 darab panellakás épült fel, öt és tizenegy szintes házgyári építményekben. Az 1990 utáni fejlesztési programoknak köszönhetően az aszfaltozott utak és a csatornázottság aránya csaknem 100%-ra emelkedett, és teljessé vált a telefon és a kábel TV hálózat kiépítettsége is.
A fejlődés az elmúlt években is folyamatos volt,[6] Kispest területén megépült két modern bevásárlóközpont (Shopmark, KöKi Terminál).
Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
---|---|---|
1880 | 1 820 | — |
1890 | 4 523 | 9,10% |
1900 | 9 804 | 7,74% |
1910 | 30 332 | 11,29% |
1920 | 51 384 | 5,27% |
1930 | 65 122 | 2,37% |
1941 | 65 889 | 0,11% |
1949 | 63 118 | −0,54% |
1960 | 65 157 | 0,29% |
1970 | 66 270 | 0,17% |
1980 | 58 732 | −1,21% |
1990 | 72 838 | 2,15% |
2001 | 63 810 | −1,20% |
2011 | 59 055 | −0,77% |
2022 | 56 507 | −0,40% |
A XIX. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 56 507 fő volt, ami Budapest össznépességének 3,4%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 2548 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 6024 ember volt. A XIX. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 23% volt. 2021-ben a férfiaknál 72,5, a nőknél 78,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 19 662 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 14 363 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 88,4%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 13,1%-a, mintegy 7409 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül vietnámi, német és ukrán nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadában a XIX. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, majd 1900-tól dinamikusan nőni kezdett a népesség, egészen 1930-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 4,2%-át veszítette el. A háború után kisebb ingadozásokkal, de a 70-es évekig stagnál a kerület lakosság száma. A legtöbben 1990-ben éltek a kerületben 72 838 fő. A 90-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XIX. kerületben, mint 1930-ban. Kispest népessége a rendszerváltozás óta, a főváros többi kerületéhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. Ez egyrészt a demográfiai folyamatokkal, másrészt az agglomerációba irányuló migrációval magyarázható. A legtöbb kerületi lakos (a teljes lakónépesség közel fele) a Lakótelep városrész tízemeletes panelépületeiben él, a kerület népsűrűsége ezen a területen a legmagasabb. A Kertváros területi kiterjedése jóval nagyobb, azonban az alacsonyabb népsűrűség miatt a városrész lélekszáma elmarad a Lakótelepétől. A Wekerle-telep közel 11 ezer embernek ad otthont. A Kereskedelmi övezet alig több mint ezer lakosával kerületi viszonylatban nagyon ritkán lakott, mivel elsősorban nem lakófunkciójú városrész. A lakható terület nagyságát ezen a területen jelentős mértékben csökkenti még a határán található véderdő is. A lakónépesség életkori megoszlását tekintve megállapítható, hogy a városrészek közül a Lakótelepen a legmagasabb az aktív korú népesség aránya, míg a Wekerle-telepen lakik a legtöbb idős ember.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XIX. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
A szocialista időkben a kerület vezetője a tanácselnök címet viselte.
Terminus | Polgármester | Párt | Megjegyzések | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
? | dr. Vályi Gyula | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1947–? | id. Nyers Rezső | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1990–1994 | Lévay Levente[9] | SZDSZ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1994–1998 | Zupkó Gábor | Polgári Kerekasztal–Fidesz–KDNP–MDF[10] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1998–2002 | Timár Béla | Fidesz–FKgP–MDF–MKDSZ–PKKW[11] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2002–2006 | Steinerné dr. Török Katalin | MSZP–SZDSZ[12] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2006–2010 | Gajda Péter | MSZP–SZDSZ[13] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2010–2014 | Gajda Péter | MSZP[14] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2014–2019 | Gajda Péter | MSZP[15] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2019–2024 | Gajda Péter | Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP[16] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2024–2029 | Dókity Gabriella | (Fidesz-KDNP)
A 2019-es önkormányzati választás eredménye
Díszpolgárai
Millenniumi Évek Kispest Posztumusz Díszpolgárai2000-ben az önkormányzat Millenniumi Évek Kispest Posztumusz Díszpolgára címet alapított. A cím alapításáról a magyar államiság 1000. és a kereszténység 2000. évfordulóján határozott a Kispesti Önkormányzat képviselő-testülete.
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
KMO Művelődési Központ és Könyvtár (1191 Budapest, Teleki u. 50.)
Wekerlei Kultúrház és Könyvtár
Fodrász Múzeum – 1194 Bp., Ady E. út 97-99. /Csinszka lakópark/
Nyitva: kedd és csütörtök 14-18-ig, szombat 9-13-ig, tel.: 06-20/942-6878
Helytörténet
Humánszolgáltatási és Szociális Iroda (polgármesteri hivatal)
Magyarország negyedik legsikeresebb labdarúgócsapata (14-szeres bajnok) a Fradi, az MTK, és az Újpest után. Mellesleg Puskás Ferenc is kiemelkedő focistánk, aki nem itt született, de a jelenlegi Bozsik stadionban kezdte pályafutását.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.