A „Piros” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Piros (település).
Ez a szócikk a színről szól. Hasonló címmel lásd még: Piros (keresztnév).
A látható fény tartományán belül a vörösnek van a legnagyobb hullámhossza, 625-750nm közötti. Fotokémiai hatása a vörös fénynek a legkisebb. Kiegészítő színe a vörös-zöld-kék színmodellben a kékeszöld vagy cián, Newton színkörében egyfajta zöld, Goethe színelméletében a kék.
A vörös, eredetileg veres szót arra használták, ami vértől volt piros, tehát véres, a veres lényegében a véres alakváltozata, attól jelentésében azonban már régen elkülönült.[1] A piros általában élénk, telített vörös, a pirít ige, pír főnév származéka, ami eredetileg a sülés eredményeként létrejött barnásvöröses színre utalt.[2] Míg a vörös inkább hivatalos vagy szakkifejezések része, illetve forradalmakhoz vagy a baloldali mozgalmakhoz van társítva, a piros általában szelíd és kedves összefüggésekben szerepel. A piros labda ritkán vörös, a magyar zászló mindig piros-fehér-zöld, soha nem mondaná egy magyar ember vörös-fehér-zöldnek. A piros arc és a piros alma az egészségre és jókedvre utalnak, ha viszont valaki elvörösödik, az intenzív érzelemre (pl. szégyen, düh) utal. A húsvéti tojás is piros, még ha színe mélyvörös is.
Szintén a vér szóból származik a vörhenyős, vörhenyes; a betegségnév a színnél későbbi. A skarlát élénkvörös, lángvörös, olasz eredetű (scarlatto); a betegségnév későbbi, mint a színnév. A rőt szót főleg hajra, szőrre használják; egyébként német (osztrák-bajor) jövevényszó, a rot származéka.
A telítetlen vörös a rózsaszín. Az enyhén kék felé hajló vörös a bíbor, a sárgával kevert a narancsvörös.
Az alapforrás, a Nemzetközi Világítástechnikai Szótár egyáltalán nem értelmezi. Egyetlen előfordulása a megfogalmazás pontosítása nélkül az alapszínek (unitray hue) egyike.[3] Az alapszíningerek egyike, a referencia hullámhossz megjelölése nélkül.[4]
Vörös Hadsereg: Szovjet-Oroszország, illetve a Szovjetunió haderejének elnevezése 1918-tól 1946-ig. A magyar Tanácsköztársaság hadseregét is így nevezték. És a kínai kommunisták hadseregét is.
atlétikai dobó- és ugrószámokban a versenybírók piros zászló felemelésével jelzik az érvénytelen kísérletet.
súlyemelésben a piros lámpa meggyújtása ugyancsak azt jelzi, hogy a bíró érvénytelennek minősítette a versenyző kísérletét.
vívásban az egyik fél érvényes találatát piros lámpa jelzi (a másikét zöld).
Kadmiumvörös: kadmium-szulfid és kadmium-szelenid, súlypáttal telítve, nagyon tartós, fényálló festék.
Kármin: állati eredetű, a bíbortetűből állítják elő. Nagyon szép vörös, de nem fényálló. Ma már csak élelmiszerszínezék; egyéb alkalmazásaiban szintetikus festékekkel helyettesítik.
Cinóber: kristályos higany-szulfid. Természetes változata a hegyi cinóber. A legélénkebb vörös, de nem túlságosan fényálló.
Vörös okker: nagyon ősi festékanyag, tulajdonképpen vas(III)-oxid. Az ókorban sinopia néven ismerték. Sárga okker hevítésével állítható elő.
Égetett siena (Terra di Siena): tüzes színű lazúrfesték. A természetes siena pörkölésével állítják elő.
Mínium: egyfajta ólom(II)-oxid. Már az ókorban ismerték, a kéziratok miniatúráit készítették vele, a festék nevéből ered maga a miniatúra szó is. Mint színezék nem fényálló, a levegőn megbarnul, de felületvédelemre kiváló. Nagyon mérgező.
Alizarin: már a rómaiak is használták. Sokáig festő buzérból, majd kőszénkátrányból állították elő. A festők krapplakk néven ismerik.