Viseszláv horvát fejedelem
horvát fejedelem / From Wikipedia, the free encyclopedia
Viseszláv (horvátul: Višeslav, latinul: Vuissasclavus) a horvátok egyik feltételezett első fejedelme a 9. században, aki a pápa és Bizánc támogatásával uralkodott. A horvátok az ő uralma alatt harcoltak a frankok ellen. A vezetése alatt álló horvát erők és a Frank Birodalom hadserege közötti háborúban 799 őszén esett el Trsat ostroma során Erik friuli őrgróf, frank vezér.[1][2] Végül 803-ban a Pax Nicephori alapján a horvátok elfogadták a frank uralmat.
Viseszláv | |
Viseszláv keresztelőkútja | |
Tengermelléki Horvátország fejedelme | |
Uralkodási ideje | |
785 – 802 | |
Elődje | ismeretlen |
Utódja | Borna |
Született | 8. század |
Elhunyt | 802 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Viseszláv témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Viseszláv létezése sem bizonyított. Nevét egyedül egy keresztelőkúton található latin felirat említi, amelyet róla Viseszláv keresztelőkútjának neveznek.[3] A keresztelőkutat a 19. században Velencében, a Giudecca szigetén lévő San Salvatore kapucinus kolostorban találták, 1853-ban pedig a Correr Múzeumba került.[4] 1942-ben a zágrábi Strossmayer galériából származó olasz mester által alkotott két festményre cserélték el, ma pedig a spliti Horvát Régészeti Múzeumban őrzik. [3][4] A kút felirata latin nyelvű, egy János (Iván) nevű pap nevét említi, aki Viseszláv herceg idejében keresztelt embereket Keresztelő János tiszteletére.