Bizánci Birodalom
a Római Birodalom keleti országrésze / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (görögül: Βασιλεία Ῥωμαίων – ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt. A birodalom fővárosa Bizánc, a 20. századig Európában használatos nevén Konstantinápoly, korabeli hivatalos nevén Új-Róma (görögül Νέα Ῥώμη – „Nea Rómé”, latinul Nova Roma), a mai Isztambul volt. Az egészen 1453-ig fennálló birodalom kulturálisan görög, államiságában római, vallása tekintetében pedig keresztény (ortodox) volt. A bizánci állam Louis Bréhier francia történész szerint „valójában a Római Birodalom, amelynek nyugati részét a népvándorlás megsemmisítette”.[3]
Nem tévesztendő össze a következővel: Konstantinápoly. |
Ez a szócikk a birodalomról szól. Hasonló címmel lásd még: Bizánc (egyértelműsítő lap). |
Bizánci Birodalom | |||||||
395. január 17. – 1204. április 4. 1261. december 25. – 1453. május 29. | |||||||
| |||||||
A birodalom legnagyobb kiterjedése idején 555-ben, I. Iusztinianosz uralkodása alatt | |||||||
Általános adatok | |||||||
Fővárosa | Konstantinápoly (Bizánc) | ||||||
Terület | legnagyobb kiterjedés, 555: 4 500 000 km² | ||||||
Népesség | 4. század: 34 millió fő 8. század: 8 millió fő 11. század: 12 millió fő 12. század: 10 millió fő 13. század: 5 millió fő | ||||||
Hivatalos nyelvek | latin (7. századig) görög (7. századtól) | ||||||
Vallás | ortodox kereszténység | ||||||
Államvallás | ortodox keresztény | ||||||
Pénznem | solidus, hüperpürón, follis | ||||||
Kormányzat | |||||||
Államforma | monarchia | ||||||
Uralkodó | császár (lista) | ||||||
Dinasztia | Theodosius-dinasztia (395-457) Trák-dinasztia (457–518) Iusztinianosz-dinasztia (518–610) Hérakleiosz-dinasztia (610–717) Izauri-ház császárai (717–820) Amorita-dinasztia (820–867) Makedón-dinasztia (867–1059) Dukász-dinasztia (1059–1081) Komnénosz-dinasztia (1081–1185) Angelosz-dinasztia (1185–1205) Laszkarisz-dinasztia (Nikaiai Császárság) (1204–1261) Palaiologosz-dinasztia (1261–1453) | ||||||
| |||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bizánci Birodalom témájú médiaállományokat. |
Területe legnagyobb kiterjedését I. Iusztinianosz uralkodása alatt (527–565) érte el, aki nyugati hódításaival kívánta visszaállítani a régi Római Birodalom egységét. Iusztinianosz államának területe a rákövetkező csaknem kilencszáz esztendő alatt a bolgár, az arab, a szeldzsuk-török és az oszmán-török nyomás következtében lassan töredékére fogyatkozott, s végül csak magára a fővárosra és néhány balkáni területre terjedt ki. A birodalom fennállása egy rövid időszaktól eltekintve folytonos volt: a 13. században több mint fél évszázadig a Latin Császárság és a Nikaiai Császárság uralta a területet, de 1261-re visszaállt a régi rend. 1453-ban azonban Hódító Mehmed oszmán szultán elfoglalta Konstantinápolyt, amivel a Keletrómai Birodalom végleg megszűnt létezni.
A Bizánci Birodalmat több mint ezeréves fennállásának, az ókori kulturális örökség továbbmentésének, továbbfejlesztésének és a kereszténység terjesztésének köszönhetően az európai történelem egyik legbefolyásosabb államalakulatának tartják.