Vilyvitány
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Vilyvitány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
| Vilyvitány | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Sátoraljaújhelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hörcsik József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3991 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 278 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 16,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,12 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Hegyközi-dombság[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 29′ 46″, k. h. 21° 33′ 29″ | |||
 Vilyvitány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Vilyvitány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vilyvitány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Az Északi-középhegységben, ezen belül a Hegyköz tájegységben található, közvetlenül a szlovák határ mellett.
A szomszédos települések: kelet felől Felsőregmec, délkelet felől Mikóháza, délnyugat felől Kovácsvágás, nyugat felől Füzérradvány, északnyugat felől pedig Füzérkajata.
Megközelítése
Csak közúton közelíthető meg, Sátoraljaújhely vagy Pálháza felől, a 3719-es úton, melyről Mikóházától nyugatra, északi irányban letérve, a 37 128-as számú mellékúton érhető el a község lakott területe.
Vily Abaúj vármegyei és Vitány Zemplén vármegyei községek egyesítéséből jött létre 1940-ben.[4]
Vily
Vily (Detre-, Regmec) Árpád-kori település. 1270-ben említették először az oklevelek Wyl néven, mint a Rosd nemzetségbeli Endre fia Mihály birtokát.
1277-ben Vily, más néven Regmec a borsodi Csernei Detricus fia Miklós fiainak öröklött birtoka volt, akik azt nővérük fiának és unokáinak adták. Ezt Marcha fia Pous ispán (az unoka) Baksa nemzetségbeli Simon fia Dénesnek adta cserébe, akinek utódai 1321-ben a pataki uradalommal együtt cserébe adták a királynak. Később a Vitányi család birtoka lett, de mellettük 1513-ban Perényi István, 1662-ben Zákány Zsófia is szerzett itt részbirtokot.
Vily a Vitányiak birtoka maradt egészen 1690-ig, a család kihaltáig, mikor a királyi kamaráé lett. A kamarától Balogh István vette meg húszezer forintért és az újhelyi pálosoknak adományozta. 1725-ben Lipcsey János, 1772-ben Roll József és Pálfalvay Gábor is birtokosa volt. 1770-ben Mária Terézia adományozta gróf Győry Istvánnak, aki Károlyi Antalnak adta el. A Károlyiaké volt még a 20. század elején is.
Vitány
Vitány az 1270-ben Jolóc (Jolouc) néven szereplő birtok helyén tűnt fel. nevét 1332-1335 körül említették először az oklevelek Vienich, Vtang, Uytang neveken. 1332-ben neve már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát már ekkor egyházas hely volt. Ekkor papja 10 garas pápai tizedet fizetett. A település a Vitányi család ősi birtoka volt. A pálosoknak itt egykor kolostora is állt, melynek azonban mára már nyoma sem látható.
Polgármesterei
- 1990–1994: Nagy Géza (független)[5]
- 1994–1998: Nagy Géza (KDNP)[6]
- 1998–2002: Hörcsikné Balla Katalin (független)[7]
- 2002–2006: Hörcsik József (független)[8]
- 2006–2010: Hörcsik József (független)[9]
- 2010–2014: Hörcsik József (független)[10]
- 2014–2019: Hörcsik József (független)[11]
- 2019–2024: Hörcsik József (független)[12]
- 2024– : Hörcsik József (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 229 | 231 | 236 | 244 | 247 | 287 | 278 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,9% szlováknak mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48%, református 30,8%, görögkatolikus 9,3%, felekezeten kívüli 0,4% (11,5% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% cigánynak, 2% szlováknak, 0,4% bolgárnak, 7,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,9% volt római katolikus, 22,3% református, 10,1% görög katolikus, 3,6% egyéb keresztény, 2% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[15]
- Kálvária
- Református templom
- Szent Anna-templom
- Csenge kilátó
- Gira-hegyi kilátó
- Haris kilátó
- Ősrög Tanösvény
Mikóháza 5 km, Felsőregmec (földúton) 3 km, Füzérradvány 7 km, Pálháza 9 km.
Tömegközlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 3900-as, 3901-es és 3929-es járatokkal közelíthető meg.
- Györffy György: Abaúj vármegye
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
