Felsőregmec

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Felsőregmecmap

Felsőregmec község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásában.

Gyors adatok
Felsőregmec
Thumb
Felsőregmec román kori temploma
Thumb
Felsőregmec címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Ernő (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3989
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség333 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,75 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyközi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Thumb
é. sz. 48° 29′ 30″, k. h. 21° 36′ 16″
Thumb
Felsőregmec
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőregmec témájú médiaállományokat.
Bezárás

Fekvése

A vármegyeszékhely Miskolctól közúton mintegy 100 kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhelytől 15 kilométerre északra helyezkedik el. Közvetlenül a szlovák határ mellett fekszik, a határ magyar oldalán csak három települési szomszédja van: dél felől Alsóregmec, délnyugat felől Mikóháza, nyugat felől pedig Vilyvitány. A határ túloldalán a legközelebbi települések: északnyugat felől Kázmér (Kazimír), észak felől Alsómihályi (Michaľany). kelet felől pedig Legenye (Luhyňa).

Megközelítése

Csak közúton érhető el, a Sátoraljaújhely-Pálháza-Kéked közt húzódó 3719-es útról letérve, Alsóregmecen keresztül, a 37 129-es számú mellékúton.

Története

Regmec (Red(e)mec) már az 1200-as években létezett, temploma is ekkor épült.

Nevét 1277-ben Redemech néven említették az oklevelek.

1324-ben az Abaúj vármegyéhez tartozó Felsőregmec Ormous család, Ormows Lőrinc birtoka volt.

1332–1345 között a pápai tizedjegyzék szerint papja 4 garas pápai tizedet fizetett.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Jurkó Béla (független)[4]
  • 1994–1998: Jurkó Béla (független)[5]
  • 1998–2002: Espán Miklós (független)[6]
  • 2002–2006: Petercsák Pál (független szlovák kisebbségi)[7]
  • 2006–2007: Ifj. Mundér Gusztáv (Roma Polgárjogi Mozgalom)[8]
  • 2007–2010: Espán Miklós (független)[9]
  • 2010–2014: Espán Miklós Vince (független)[10]
  • 2014–2019: Horváth Ernő (független)[11]
  • 2019–2024: Horváth Ernő (független)[12]
  • 2024– : Horváth Ernő (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2007. július 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson az addigi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[9]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
332
324
319
294
336
348
333
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 35%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 77,8% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 8,3%, görögkatolikus 23,5%, felekezeten kívüli 1,2% (0,9% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 67% cigánynak, 1,5% szlováknak, 0,6% görögnek, 0,3% lengyelnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,1% volt római katolikus, 7,4% református, 25,6% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,6% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).[16]

Környező települések

Alsóregmec (3 km, Felsőregmec közúton csak rajta keresztül közelíthető meg), a legközelebbi város: Sátoraljaújhely (kb. 11 km).

Nevezetességei

  • Református temploma - román kori építészeti emlékünk. A hagyományok szerint a 12. században, talán a pálosok építették. A homlokzaton levő kétemeletes, román ikerablakkal díszített tornyát gúlasisak fedi. Déli falát félköríves és csúcsíves ablakok is díszítik. Déli kapuja román kori bélletes kapu.
  • Ősrög-tanösvény[17]

Források

Irodalom

  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Jegyzetek

További információk

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.