![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/15/Tolna%252C_katolikus_templom_a_magasb%25C3%25B3l.jpg/640px-Tolna%252C_katolikus_templom_a_magasb%25C3%25B3l.jpg&w=640&q=50)
Tolna (Magyarország)
magyarországi város Tolna vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Tolna (németül: Tolnau) város Tolna vármegyében, a Tolnai járás székhelye. Hozzá tartozik közigazgatásilag Mözs is, amely egészen 1989-ig önálló község volt, s csak akkor csatolták Tolnához; ez volt az elmúlt évtizedek utolsó magyarországi településegyesítése. Jelenleg közel 11 ezer fős lakosságával a megye ötödik legnépesebb városa.
![]() | Hasonló cikkcímek és megnevezések: Tolna (egyértelműsítő lap). |
Tolna | |||
![]() | |||
Tolna központja és katolikus temploma a magasból; 1 óra és 11 óra között az 5112-es, 11 óra és 5 óra között az 5116-os út húzódik | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Tolnai | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Appelshoffer Ágnes (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 7130 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 10 697 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 155,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 71,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Tolna weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Névadó településként várával és Dunai révjével a középkorban huzamosabb ideig közigazgatási, gazdasági és kulturális központja volt a vármegyének. A 16. században ideiglenesen a három részre szakadt Magyar Királyság területén az egyik legnagyobb településsé vált, jelentőségét a Tizenöt éves háborúig megőrizte. Ezt követő egy évszázadnyi hanyatlás során majdnem teljesen elpusztult, a 18. században a német telepesek virágoztatják fel újra a mezővárost. Dunai kikötője miatti jelentős kereskedelmi szerepét fenntartotta a folyó szabályozásig, ahogy jelentős malomiparát is. A fejlődés ezután is folyamatos, bár lendülete megtörik, ekkor épül ki a jelentős laktanyája is. A 19. század fordulóján a selyemgyár megépülésével a textilipar vált meghatározóvá nagyközséggé "lefokozott" településen. A 20. század során Tolnát nem kerülték el a világháborúk veszteségei, a tanácsköztársaság vagy az 1956-os forradalom véres eseményei: zsidó polgárságot szinte teljesen deportálták, a német kitelepítés is érintette a lakosságot, elsősorban Mözsön, a laktanyában pedig szovjet logisztikai csapatok állomásoztak a Kádár-korszak alatt.
A városi rangot 1989-ben nyerte el, a rendszerváltozást követően a helyi lehetőségekhez képest élhető és fejlődő kisvárossá vált. Jelenleg központi szerepet tölt be a szomszédos településeknél, jelentős helyi munkaadókkal, gimnáziumával és közigazgatási funkcióival mint járásszékhely. Ezzel párhuzamosan a közeli megyeszékhely Szekszárd agglomerációjának legnagyobb települése Tolna.