Stutensee

Stutensee város Németország délnyugati részén, Baden-Württemberg tartományban, a Rajna (Rhein) mellett. A település több mint 22 000 főt számlál. Összesen öt településből, Blankenlochból, Friedrichstalból, Spöckből, Staffortból és Büchigből áll. Ezek közül Blankenloch a legnagyobb, ami meghaladja a 10 000 főt.

Stutensee
Stutensee címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Karlsruhe járás
Polgármester	Petra Becker
Irányítószám	76297
Körzethívószám	0721 07244 07249
Rendszám	KA
Testvérvárosok	Lista Saint-Riquier Tolna
Népesség
Teljes népesség	25 204 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	514 fő/km2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	114 m
Terület	45,67km2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 49° 03′ 53″, k. h. 8° 28′ 18″49.064722222222, 8.4716666666667
Stutensee Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Karlsruhe járás térképén
Stutensee weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stutensee témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

Stutensee-t az önkormányzati reform hozta létre az 1970-es években, pontosan 1975 január elsején, öt településből: Blankenlochból, Friedrichstalból, Spockból, Staffordból és Büchigből. Spöck-ot először 865-ben említik, mint Specchaa, Staffortot 1110-ben mint Stafphort, Blankenloch-ot 1337-ben mint Blankelach, Büchiget pedig 1373-ban mint Buchech. Friedrichstalt viszont vallási menekültek (hugenották) alapították, akik Észak-Franciaországból, Belgiumból és Svájcból jöttek. 1699-ben létrejött a Hardtwald. Mind az öt falu a Baden-Durlach-i grófság része volt.

A Kerns Max ház Blankenloch-ban

Vallás

A város a környező területekkel együtt eredetileg a Speyeri Egyházmegyéhez tartozott. Politikailag az egész környéken a reformáció terjedt el (evangélikus vallás). Ezért ez a környék évszázadokon keresztül protestáns maradt, ezért csak három plébánia volt: a Blankenlochi, a Spöcki és a Friedrichstali. Először a XX. században létesült önálló plébánia Büchigen (Szent Lélek plébánia). Ezenkívül Stutensee különféle közösségeknek, szabad egyházaknak is otthont nyújt. Ilyenek a baptisták, az Egyesült metodista egyház Blankenloch-ban, valamint két Liebenzeller közösség (Blankenloch és Staffort). Napjainkban mind az öt településen egy evangélikus és egy katolikus templom található.

Demográfia

Népesség	Lélekszám
1975	16 748
1980	18 404
1985	19 060
1987	18 932
1990	20 064
1995	20 589
2000	21 794
2005	23 132

Polgármesterek

• 1975: Hubert Hornung
• 1975-1991: Richard Recht
• 1991-2018: Klaus Demal
• 2018-tól: Petra Becker

Testvérvárosai

• Saint-Riquier (Franciaország), 1982
• Tolna (Magyarország), 1990

Oktatás

Stutensee-ben a következő iskolák üzemelnek: Erich Kästner Reáliskola, Thomas Mann Főiskola, Pestalozzi Általános-és Középiskola, ezek Blankenlochban. A Theodor-Heuss Iskola Büchigben, Friedrichstalban a Friedrich-Magnus Alap-és Középfokú Iskola. Spöckben pedig a Richard Hecht Általános Iskola és Főiskola, Staffortban pedig a Drais Általános Iskola található. Emellett 6 protestáns és három római katolikus óvoda üzemel.

Múzeumok

• Hugenotta Múzeum
• Településmúzeumok (Kerns-Max-ház, Blankenloch; Büchig; Friedrichstal)

Épületek

• Stutensee-i vár

Evangélikus templomok

• Michaelis templom, Blankenloch
• Friedrichstali evangélikus templom
• Spöcki evangélikus templom
• Evangélikus egyház, Staffort

Katolikus templomok

• Szent József templom, Blankenloch
• Szent Erzsébet templom, Friedrichstal
• Szent György templom, Spöck
• Szent Wolfgang templom, Staffort
• Szentlélek templom, Büchig

Képgaléria

• 
  A stafforti evangélikus templom
• 
  A blankenlochi Hermannshaus a blankenlochi templommal
• 
  Hanza házak
• 
  A friedrichstali evangélikus templom

Források

1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Irodalomr

• Heinz Bender: Vergangenheit und Zeitgeschehen: Eine Chronik. Blankenloch/Büchig/Schloss Stutensee. Gemeinde, Stutensee 1995.
• Konrad Dussel: Staffort 1110 bis 2010; Streifzüge durch 900 Jahre Geschichte; Verlag Regionalkultur Heidelberg, Ubstadt-Weiher, Basel 2010 ISBN 978-3-89735-622-1
• Wilhelm Hauck: Staffort – Schloß und Dorf an der steten Furt. Geschichte und Geschichten. Gemeinde, Stutensee 1993 (Ortschronik).
• Artur Hauer: Das Hardtdorf Spöck. Seine politische, kirchliche und wirtschaftliche Geschichte. Bürgermeisteramt, Spöck 1965 (Ortschronik).
• Dieter H. Hengst: Die alten Straßen noch… Bildband „Alt Friedrichsthal“. 2. Auflage. Heimat- und Hugenottenmuseum „Alt Friedrichsthal“, Friedrichstal 2000.
• Moritz Hecht: Drei Dörfer der badischen Hardt. Eine wirtschaftliche und sociale Studie. Leipzig 1895 (Über Hagsfeld, Blankenloch und Friedrichstal).
• Hanna Heidt: Erinnerungen an die Vergangenheit. Eigenverlag, Schwanen Stutensee-Staffort 2003
• Pia Hendel: Stutensee – Bilder einer Stadt. Hrsg.: Stadt Stutensee. verlag regionalkultur, Ubstadt-Weiher 2006, ISBN 978-3-89735-430-2.
• Heiner Joswig: Als unsere Kirche stehen blieb Stadt Stutensee 2004
• Manfred G. Raupp: Die Stafforter Geschlechter 1669–1975; Sippenbuch Manuskript hinterlegt im Stafforter Bürgerbüro und in der Evangelischen Kirchengemeinde Staffort
• derselbe: Was der Großvater schon wusste – Gedanken zur Entwicklung der Landwirtschaft in Staffort; verfasst zum Andenken an Gustav W. Raupp (1905–1985). Eigenverlag, Lörrach und Stutensee-Staffort 2005
• derselbe: 4000 Jahre Stete Furt und 350 Jahre Kirchenbuchaufzeichnungen; Stutensee-Staffort 2010.
• derselbe: Ortsfamilienbuch Staffort, Herausgeber Stadt Stutensee, Verlag Gesowip Basel 2010, ISBN 978-3-906129-64-8
• Walter August Scheidle: Ortssippenbuch Blankenloch-Büchig und dem Stutensee – 1672 bis 1920. 2001, ISBN 3-00-008164-X.
• derselbe: Ortssippenbuch Spöck / Baden 1667–1920, Band 124 der Badischen Ortssippenbücher Lahr-Dinglingen 2008 ISBN 978-3-00-024233-5.

• Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap