Tiszaladány
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Tiszaladány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Tiszaladány | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Tokaji | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Liszkai Ferenc (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3929 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 575 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,19 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 03′ 49″, k. h. 21° 24′ 52″ | |||
Tiszaladány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaladány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tiszaladány hazánk északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Alföld Taktaköz nevű tájegységében, a tokaji Kopasz-hegytől délre fekszik, Tokajtól alig 6 kilométerre. Határában három tájegység találkozik; területének északi része mély fekvésű, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. Mai arculata a pleisztocén–holocén folyamán alakult ki, formálásában döntő tényező a víz és a szél volt.
A 19. században a Tisza szabályozása során a Taktaköz peremén több, mint hat kanyarulatot vágtak le a folyóból. A községtől északkeletre kanyargó medret – ez ma a belterület közelében található, s a helyiek Hótt Tiszának, vagy Kis-Tiszának nevezik – észak–déli irányú átvágással zárták el a Tisza főágától. Napjainkban a folyó, vagy ahogy a község lakói mondják, a „Nagy-Tisza” 600–700 méterre folyik a falutól. 1855-ben épült a falu alatti töltés, amely már képes volt a községet megvédeni az árvizektől.[3]
A közvetlenül határos települések: észak felől Tokaj, kelet felől Tiszaeszlár, dél felől Tiszalök (utóbbi kettő a Tisza túlsó partján fekszik), délnyugat felől Tiszatardos, nyugat felől Csobaj, északnyugat felől pedig Tarcal.
Csak közúton közelíthető meg, Tokaj vagy Tiszatardos felől, a 3621-es úton.
Tiszaladány nevét a Kállay család levéltárának egy 1446-ból származó oklevele említette először. A település régen Rákóczi birtok volt, majd a Kincstáré lett.
A 20. század elején báró Győrffy Róza birtokának írták.
Az 1900-as évek elején 1142 lakosa volt, valamennyien reformátusok voltak. A házak száma ekkor 120 volt.
A 20. század elején feljegyezték régi érdekesebb dűlő- és helyneveit is, melyek a következők: Ladány, Ively, Úri-rét, Dicse, Dávid homoka, Hajdu domb, Pozsoros, Recskés, Arany-kert, Égető-halom, Karakó-halom, Karahaj.
Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 667 | 645 | 643 | 622 | 573 | 593 | 575 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 10,3% cigányak, 0,3% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,5%, református 57%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 13,4% (15% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 16,2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% lengyelnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,5% volt római katolikus, 51,8% református, 1,9% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 13,1% felekezeten kívüli (25,1% nem válaszolt).[14]
Műemlék református templom. „Ezen templomnak építése és fel szentelése felől semmi sem tudatik a régiség miatt”
– írja a krónikás prédikátor az 1806. esztendőben.
Tiszaladány címere nagyjából a Rákóczi-szabadságharc idejére datálható. A szájhagyomány alapján ekkor azért kapta a falu ezt a címert, mert öt napon keresztül látta el hallal az akkor épp a környéken táborozó magyar sereget, akik élelem híján voltak. A címerben ezért szerepel az öt darab hatágú csillag. Ezek a csillagok a címertanban napot jelölnek. A hal melletti evező pedig a vízi szállítás jelképe. A hal pedig ezen a címeren ennivalót jelöl.
A település tömegközlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 3853-as járattal közelíthető meg.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.