Szulfamid

A kénsav-diamid, más néven diamido-szulfát vagy helytelenül szulfamid egy szervetlen kénvegyület, mely a kénsav amidoszármazékának tekinthető. Összegképlete H₄N₂O₂S. Előállítása benzinben oldott szulfonil-klorid és ammónia reakciójával történik. Szulfamidot először Henri Victor Regnault állított elő 1838-ban.^[1]

Szulfamid
IUPAC-név	Kénsav-diamid
Más nevek	Diamido-szulfát Szulfamid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7803-58-9
PubChem	82267
ChemSpider	74243
ChEBI	29368
SMILES O=S(=O)(N)N
InChI 1/H4N2O2S/c1-5(2,3)4/h(H4,1,2,3,4)
InChIKey	NVBFHJWHLNUMCV-UHFFFAOYSA-N
ChEMBL	355001
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	H4N2O2S
Moláris tömeg	96,11 g/mol
Megjelenés	fehér por
Sűrűség	1,7±0.1 g/cm3
Olvadáspont	93 °C
Forráspont	250 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben)	korlátlanul oldódik
Veszélyek
EU Index	Xi
NFPA 704	0 2 0
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Tulajdonságai

A szulfamid körülbelül 90 °C-on olvadó, vízben jól oldódó fehér anyag. Hevítve ammóniára és szulfonil-imidre bomlik:

SO₂(NH₂)₂ = SO₂NH + NH₃

Jegyzetek

1. Regnault, Victor (1838) "Sur l'acide chlorosulfurique et la sulfamide" (On sulfuryl chloride and sulfamide), Annales de chimie et de physique, series 2, 69 : 170-184; see especially "Action de gaz ammoniac sec sur la liqueur chlorosulfurique" (Action of dry ammonia gas on liquid sulfuryl chloride), pages 176-180.

Források

• N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2004. 999–1001. o. ISBN 963-19-5255-X