Szilvásszentmárton
magyarországi község Somogy vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Szilvásszentmárton község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
| Szilvásszentmárton | |||
 | |||
| Szilvásszentmárton látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Lengyel Gábor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7477 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 176 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 16′ 10″, k. h. 17° 43′ 24″ | |||
 Szilvásszentmárton
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Szilvásszentmárton weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvásszentmárton témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Zselicben, dombok közt, Kaposvártól délnyugatra, Zselickisfalud nyugati szomszédjában fekvő település.
Szilvásszentmárton nevét 1332 és 1337 között említették először a pápai tizedjegyzékben, majd 1496-ban Belchyzentmarton módon írták. 1554-ben a török kincstári adólajstromban is említették nevét Szilvás-Szent-Márton írásmóddal.
A településnek az 1910-es adatok szerint 365 lakosa volt.
A Zselicség falvai közé tartozó település régen híres volt gazdag néprajzi értékeiről és faépítészetéről.
Polgármesterei
- 1990–1994: Horváth Istvánné (független)[3]
- 1994–1998: Horváth Istvánné (független)[4]
- 1998–2002: Horváth Istvánné (független)[5]
- 2002–2006: Horváth Istvánné (független)[6]
- 2006–2010: Lengyel Gábor (Fidesz)[7]
- 2010–2014: Lengyel Gábor (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Lengyel Gábor (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019–2024: Lengyel Gábor (Fidesz-KDNP)[10]
- 2024– : Lengyel Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 208 | 202 | 212 | 205 | 170 | 166 | 176 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 15,3% cigánynak, 2,5% németnek mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,2%, református 24,1%, felekezeten kívüli 8,9% (14,8% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% cigánynak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,2% volt római katolikus, 17,6% református, 0,6% egyéb katolikus, 23,5% felekezeten kívüli (19,4% nem válaszolt).[12]
- Református temploma a 19. század elején épült.
A református templom
- F.A.L.U. Fesztivál – nagyszabású összművészeti fesztivál, amelyet 2018 nyarától kezdve rendeznek meg minden évben. Neve a „falu, ahol lehetetlen unatkozni” jelmondat rövidítéséből ered.[13]
- Árvízcsúcscsökkentő tó a község és Zselickisfalud között. A partmenti, jól felszerelt (padok, világítás, filagória, mosdók) sétány a főútról induló hársfa-sétányon keresztül elérhető.[14]
- Lőrincz L. László orientalista, író (* 1939)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
