Ez a szócikk az 1939-ben született orientalistáról, íróról, műfordítóról szól. Hasonló címmel lásd még: Lőrincz László (egyértelműsítő lap).
Írói álnevei: Leslie L. Lawrence, illetve Frank Cockney. Magyarország legsikeresebb kortárs írója az eladott példányszámok alapján.
Középiskolai éveit Kaposváron, a Cukor- és Édesipari Technikumban fejezte be, majd az ELTE BTK történelem-mongol szakán szerzett diplomát 1962-ben. Később a Magyar Tudományos Akadémia Orientalisztikai Munkaközösségének tagja, a Keletkutató Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE előadója. 1967 óta a nyelvtudományok kandidátusa. Tanulmányai során éveket töltött a Távol-Keleten, ösztöndíjasként tanult az ulánbátori Állami Csojbalszan Egyetemen, valamint a bonni Friedrich Wilhelm Egyetemen.
Tudományos munkásságában főleg a tibeti és a mongol folklórral, irodalommal és e népek történelmével foglalkozott. Mintegy 100 tudományos cikke jelent meg e témakörökben, ezenkívül burját és mongol eposzokat fordított.
1966-ban nősült meg, két gyermeke van: lánya, Lőrincz Judit Lívia 1971-ben született, fia, Lőrincz Márton 1973-ban.
Írói tevékenységét ifjúsági regények írásával kezdte. Igazán népszerű íróvá azonban a nyolcvanas évek elejétől megjelenő tudományos fantasztikus regényei, valamint a Galaktika folyóiratban megjelent sci-fi novellái tették. Ezeket a Lőrincz L. László néven megjelentetett műveket Galaktika-díjjal és Arany Meteor-díjjal jutalmazták.
Leslie L. Lawrence írói álnéven kiadott első munkája, a Sindzse szeme hozta meg számára az országos népszerűséget. E néven publikált, többségében keleti tárgyú kalandregényeiben ötvöződik a biztonsággal kezelt tudományos ismeretek és a kutatások során felhalmozott tapasztalatok ismeretterjesztő szándéka, valamint a fordulatos, izgalmas, kalandos cselekmény. E kettősség – a tudományos háttér és az élvezetes olvasmányosság – adja e művek igazi értékét.
Nagy szerepet játszanak kalandregényeiben az úgy nevezett visszatérő alakok: a főhős Leslie L. Lawrence, a portugál Domingos de Carvalho építész, Robert McKinley amerikai politológus vagy John C. Lendvay kriminalisztikaprofesszor, esetleg a vatikáni misszionárius, Enrico Santarcangeli atya, vagy a bhutáni rendőrminiszter, Jondon láma.
Bűnügyi regényeinek többségét egyes szám első személyben írja (sci-fi- és horrorregényei, novellái viszont egyes szám harmadik személyben íródnak, többnyire). A regények általában egzotikus helyszíneken játszódnak, ahol rejtélyes, megmagyarázhatatlan gyilkosságok történnek, melyeket a szereplők a történet elején természetfölötti jelenségekkel magyaráznak meg, majd a rejtélyek felfedése és a gyilkos(ok) elfogása a főhős révén valósul meg.
A szerző „munkájának része” és szenvedélye az utazás, a mai napig is lehetőség szerint regényeinek minden helyszínét felkeresi, hogy az adott országnak és az ott élő népek kultúrájának minél szemléletesebb leírását tudja adni.
.PNG)
