(1866–1937) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszter, az MTA levelező tagja, a Petőfi Társaság elnöke From Wikipedia, the free encyclopedia
Rozsnyói Pekár Gyula (Debrecen, 1866. november 8. – Budapest, Józsefváros, 1937. augusztus 19.)[2] író, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1920-tól 1936-ig a Petőfi Társaság elnöke, Pekár Imre fia.
Pekár Gyula | |
Született | 1866. november 8. Debrecen |
Elhunyt | 1937. augusztus 19. (70 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Pekár Imre |
Foglalkozása | író, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár, miniszter |
Tisztsége |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (48/3-1-37)[1] |
Magyarország tárca nélküli minisztere az antanttal folytatott tárgyalások vezetésére | |
Hivatali idő 1919. augusztus 27. – november 24. | |
A Petőfi Társaság elnöke | |
Hivatali idő 1920 – 1936 | |
Előd | Herczeg Ferenc |
Utód | Császár Elemér |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pekár Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pekár Imre és Pekár Emma[3] fia. Iskoláit Debrecenben, Budapesten és Bostonban végezte, jogi tanulmányokat Bécsben és Budapesten folytatott. Három évig joggyakornok volt, majd Justh Zsigmond hatására az irodalomhoz pártolt, 1891-től belépett újságírónak a Horváth Gyula által alapított és szerkesztett Magyar Hírlaphoz. Beutazta Európát, három évig tanult a Sorbonne-on, öt európai nyelven beszélt. 1901-től tagja lett a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak, ez utóbbinak 1920-tól 1936-ig elnöke is volt. 1901–1935 között, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idejét kivéve szabadelvű Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), egységes párti, majd Nemzeti Egység Pártja (NEP) programmal országgyűlési képviselő volt. Mint a Fehérház Bajtársi Egyesület elnöke közreműködött az 1919. augusztus 6-i Friedrich-féle puccsban. 1919 augusztusától 1921 júniusáig vallás- és közoktatásügyi államtitkári posztot töltött be. 1919. augusztus 27-től 1919. november 24-ig tárca nélküli miniszterként dolgozott a Friedrich-kormányban. 1925-től a Filmipari Alap felügyelő bizottságának elnöki posztját kapta meg. Az 1920-as évektől egyik meghatározó egyénisége lett a Turáni Társaságnak, a Magyar Külügyi Társaságnak, s tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[4]
Szerény tehetségű írói munkássága elismerést kapott. Film készült A táncz c. drámájából (filmbemutató, 1901), más műveiből a A szép Pongráczné krinolinja (filmbemutató, 1931) és A kölcsönkért kastély. Drámáit, elbeszéléseit, regényeit többnyire a Singer és Wolfner adta közre. Ugyanakkor emlékezetes Ady megsemmisítő kritikája is: „az ember kénytelen Herczeg Ferencet írónak elfogadni csak azért, mert Pekár Gyula is van”.[5]
1906. november 15-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Falkenberg Paula Erzsébet Johanna Dominika Máriával.[6]
Fia Pekár Győző a Magyar Lótenyésztő Szövetség tiszteletbeli alelnöke volt 1949-től egészen 1958-as haláláig.
Pekár Gyula magas, izmos, kisportolt fiatalember volt, kiemelkedő atléta és evezős, róla mintázta Strobl Alajos a múzeumkerti Arany János-szobor egyik mellékalakját, a Toldi Miklóst. Legalábbis ezt terjesztette Pekár, a kutatások azonban mára már bizonyították, hogy Strobl nem volt megelégedve az önjelölt modellel és helyette az ország tornászbajnokáról, az MTK-s Müller Dávidról mintázta Toldit. (Részletesen lásd: Szekrényessy Attila: Az MTK születése, Bp. 2016 89-95. oldal ISBN 978-963-12-4537-0)
Krúdy Gyula megírta öngyilkoltatási-afférját Pilisy Rózával, aki korábban az ő múzsája volt. Később, befolyásos politikusként – bosszúból – letiltatta Krúdyt, aki emiatt 1930. május 26-án kénytelen volt margitszigeti szegényes otthonát is elhagyva, Óbudára költözni, majd megjelenés híján, úgyszólván éhen halni. Amikor még szép amorózók voltak, nem tudta, hogy közepes tehetségű kollégája a politikai szamárlétrán előrejutva el tudja majd őt lehetetleníteni.[7]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.