magyar költő From Wikipedia, the free encyclopedia
Palágyi Lajos, szül. Silberstein[1] (Óbecse, 1866. április 15. – Budapest, 1933. március 7.)[2] zsidó származású magyar költő, állami tanítóképző-intézeti tanár, Palágyi Menyhért testvéröccse.
Palágyi Lajos | |
Palágyi Lajos 1920 körül (Székely Aladár felvétele) | |
Élete | |
Születési név | Silberstein Lázár |
Született | 1866. április 15. Óbecse |
Elhunyt | 1933. március 7. (66 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti izraelita temető |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
A Wikimédia Commons tartalmaz Palágyi Lajos témájú médiaállományokat. |
Óbecsén született, hol atyja, Silberstein Mór tanító volt (ki bölcselettel és irodalommal is foglalkozott és számos pedagógiai cikket írt). Édesanyja Seelenfreund Rozália. Palágyi ötéves volt, mikor atyja Temesvárra került tanítónak, majd Abauj-Szepsibe, innét Kassára, Budapestre, azután Szikszóra, végre 1878-ban állandóan Budapestre; így Palágyi gyermekévei vándorlások és nyomorúságok közt teltek el. A fővárosban önerejéből sajátította el minden ismeretét, mert iskolába soha sem járt; egyetlen tanítója bátyja, Palágyi Menyhért volt.
Tizenhárom éves korában kezdett verseket írni. Egész gyermekkorában betegeskedett és azért első versei is már az élet sötét oldalait mutatják be. A fővárosban egészen elhagyatva, pajtások nélkül, mondhatni az utcán nőtt fel és megismerkedett az élet mindennemű sanyarúságaival. 1879-ben kezdett a lapoknak verseket küldözgetni. Az első lap, melyben neve alatt vers jelent meg, Ábrányi Emil Magyar Népbarátja volt. Egy ízben összes írott verseit a Vasárnapi Ujságnak küldte be; Szász Károlynak buzdító levele bátorította s utána sűrűn jelentek meg költeményei a Vasárnapi Ujságban; majd a Magyarország és a Nagyvilág, később az Ország-Világ hozták költeményeit; ezen utóbbi lap szerkesztője magához vette munkatársnak, ahol két évig dolgozott, miközben több szépirodalmi lapnak is írt.
Ezen állását is elveszítve, nevelőnek ment vidékre; de csak két hónapig bírta ki a falusi magányt, visszavágyott a fővárosba; itt tengődött, küszködött egy darabig, míg Urváry Lajos, a Pesti Napló szerkesztője, aki már több költeményét közölte lapjában, felvette a szerkesztőségébe mint belmunkatársat; időközben szerkesztette a Magyar Háziasszonyt és számos tárcáit és költeményeit sűrűn közölte a Magyar Salon, Magyar Szemle, Ország-Világ (1894-től), a Képes Családi Lapok (1885-től), Fővárosi Lapok, (melynek rendes belmunkatársa lett), Pesti Napló, Nemzet és más lapok. 1890-ben a Petőfi Társaság által kitűzött és az aradi vértanúk szobránál elszavalandó 100 aranyas pályadíjat nyerte el.
1898-ban kinevezték hódmezővásárhelyi polgári iskolai tanárnak, 1899 szeptemberétől a sárospataki állami tanítóképző intézethez helyezték át. 1909-ben lefordította Goethe Faustját. Költői munkássága kezdetén a szocialista eszméket szólaltatta meg, ám hamar elvesztette érdeklődését a társadalmi problémák iránt. A Horthy-rendszerben támadásoknak volt kitéve korábbi szocialista állásfoglalása miatt. Utolsó éveiben visszavonultan élt. Neje Schlesinger Zili volt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.