From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Osztrák Néppárt (németül Österreichische Volkspartei, ÖVP) osztrák kereszténydemokrata, konzervatív párt.
| Osztrák Néppárt | |
 | |
| Az új Néppárt[2] | |
| Adatok | |
| Elnök | Karl Nehammer |
| Alapítva | 1945. április 17. |
| Székház | Bécs, Lichtenfelsgasse 7 |
| Tagok száma | 700 000 (2015) |
| Ideológia | Konzervativizmus Kereszténydemokrácia Konzervatív liberalizmus Nemzeti liberalizmus |
| Politikai elhelyezkedés | Jobbközép |
| Parlamenti jelenlét | Nemzeti Tanács: 51 / 183 Szövetségi Tanács: 25 / 60 Tartományi parlamentek:144 / 440 Európai Parlament (osztrák mandátumok):5 / 19 |
| Európai párt | Európai Néppárt |
| EP-frakció | Európai Néppárt |
| Hivatalos színei | fekete, türkiz |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Néppárt témájú médiaállományokat. | |
Az Ausztria Szociáldemokrata Pártjával (SPÖ) együtt hagyományosan Ausztria két fő pártjának egyike. Az ÖVP 2024. október 2-ig a zöldekkel kormányzott, Karl Nehammer kancellár vezetésével. A párt 2017. május 24.-e óta használja a türkiz színű logót, ezzel megszüntetve a párt addigi hivatalos fekete színű logóját, a fekete szín viszont továbbra is hivatalos a pártnál.[3][4]
A párt 1945-ben alakult meg Bécsben a Schottenstift bencés apátságban. A párt saját magát polgári néppártként jellemezte, amely magába foglalja a keresztényszocialista, konzervatív és liberális erőket. Egyértelműen elhatárolták magukat az elődjüktől, az Osztrák Keresztényszocialista Párttól, hiszen a néppárt kiállt a parlamenti demokrácia és az osztrák nép szuverenitása mellett. Igen fontos kapcsolatot ápolt a párt az Osztrák katolikus egyházzal.
A párt fellegvárának hagyományosan Ausztria nyugati tartományai számítanak. Négy tartományban (Felső-Ausztriában, Alsó-Ausztriában, Tirolban és Vorarlbergben)[5] 1945 óta mindig ők adják a tartományi kormányzót (Landeshauptmann) ezenkívül Burgenlandban 1945-1964 között, Karintiában 1991-1999 között, Salzburg tartományban 1945-2004 között és 2013 óta ismét valamint Stájerországban 1945-2005 között és 2015 óta ismét kormányoznak.
A párt szavazótábora hagyományosan a vállalkozókból, hivatali alkalmazottakból, földművesekből és a vezető beosztásban dolgozó alkalmazottakból tevődik össze, a nemzetiségek közül a párt katolikus volta miatt a burgenlandi horvátok között is népszerű.[6] A párt társadalomban való befolyása a szervezeti egységeiben a "szövetségek"-ben (Bund) jelenik meg , mint az Osztrák Munkavállalók Szövetsége (ÖAAB)[7] szakszervezet, Osztrák Gazdasági Szövetség (ÖWB) gazdasági szervezet, Osztrák Parasztszövetség (ÖBB) , a Fiatal Néppárt (JVP), az Osztrák Női Mozgalom (ÖFB) és az Osztrák Idősek Szövetsége (ÖSB).
A párt diákszervezetei az AktionsGemeinschaft (AG) egyetemisták és a Schülerunion középiskolások számára.
A párthoz hagyományosan közelálló, de attól szervezetileg független katolikus diákszervezetek a Mittelschüler-Kartell-Verband (MKV) és az Österreichischer Cartellverband (ÖCV). Ezek a pártnál lényegesen régebbiek, a német nyelvterület diákszervezeteinek (Studentenverbindungen) hagyományaira alapoznak és jelenleg (2018) csak fiúkat vesznek fel.[8]
| Választások | Szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Kormánypárt/ Ellenzék? |
|---|---|---|---|---|
| 1945 | 1 602 227 | 49,8 | 85 / 165 |
Nagykoalíció az SPÖ és KPÖ-vel |
| 1949 | 1 846 581 | 44,0 | 77 / 165 |
Nagykoalíció az SPÖ-vel |
| 1953 | 1 781 777 | 41,3 | 74 / 165 |
Nagykoalíció az SPÖ-vel |
| 1956 | 1 999 986 | 46,0 | 82 / 165 |
Nagykoalíció az SPÖ-vel |
| 1959 | 1 928 043 | 44,2 | 79 / 165 |
Nagykoalíció az SPÖ-vel |
| 1962 | 2 024 501 | 45,4 | 81 / 165 |
Nagykoalíció az SPÖ-vel |
| 1966 | 2 191 109 | 48,3 | 85 / 165 |
Kormánypárt |
| 1970 | 2 051 012 | 44,7 | 78 / 165 |
Ellenzék |
| 1971 | 1 964 713 | 43,1 | 80 / 183 |
Ellenzék |
| 1975 | 1 981 291 | 42,9 | 80 / 183 |
Ellenzék |
| 1979 | 1 981 739 | 41,9 | 77 / 183 |
Ellenzék |
| 1983 | 2 097 808 | 43,2 | 81 / 183 |
Ellenzék |
| 1986 | 2 003 663 | 41,3 | 77 / 183 |
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
| 1990 | 1 508 600 | 32,1 | 60 / 183 |
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
| 1994 | 1 281 846 | 27,7 | 52 / 183 |
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
| 1995 | 1 370 510 | 28,3 | 52 / 183 |
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
| 1999 | 1 243 672 | 26,9 | 52 / 183 |
Kormánypárt, koalíció az FPÖ-vel |
| 2002 | 2 076 833 | 42,3 | 79 / 183 |
Kormánypárt, koalíció az FPÖ-vel |
| 2006 | 1 616 493 | 34,3 | 66 / 183 |
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
| 2008 | 1 269 656 | 26,0 | 51 / 183 |
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
| 2013 | 1 125 876 | 24,0 | 47 / 183 |
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
| 2017 | 1 341 930 | 31,4 | 62 / 183 |
Kormánypárt, koalíció az FPÖ-vel |
| 2019 | 1 789 417 | 37,5 | 71 / 183 |
Kormánypárt, koalíció a Zöldekkel |
| 2024 | 1 282 734 | 26,3 | 51 / 183 |
Még nem ismert |
| Tartomány | Választási év | Szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Kormánypárt/Ellenzék? |
|---|---|---|---|---|---|
| Alsó-Ausztria | 2023 | 359 194 | 39,9 | 23 / 56 |
Kormánykoalíció az FPÖ-vel |
| Bécs | 2020 | 148 238 | 20,4 | 22 / 100 |
Ellenzék |
| Burgenland | 2020 | 56 728 | 30,6 | 11 / 36 |
Ellenzék |
| Felső-Ausztria | 2021 | 303 835 | 37,6 | 22 / 56 |
Kormánykoalíció az FPÖ-vel |
| Karintia | 2023 | 51 637 | 17 | 7 / 36 |
Kormánykoalíció az SPÖ-vel |
| Salzburg | 2023 | 81 752 | 30,4 | 12 / 36 |
Kormánykoalíció az FPÖ-vel |
| Stájerország | 2019 | 217 036 | 36,0 | 18 / 48 |
Kormánykoalíció az SPÖ-vel |
| Tirol | 2022 | 119 167 | 34,7 | 14 / 36 |
Kormánykoalíció az SPÖ-vel |
| Vorarlberg | 2024 | 70 638 | 38,3 | 15 / 36 |
Kormánykoalíció az FPÖ-vel[9] |
.png){kind=logo}
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
