Niklaus Wirth, teljes nevénː Niklaus Emil Wirth (Winterthur, 1934. február 15. – 2024. január 1.) svájci professzor, egyetemi tanár, mérnök, matematikus, informatikus, a számítástudomány, azon belül a strukturált és az objektumorientált programozás egyik svájci úttörője, több magas szintű programozási nyelv kidolgozója.

Gyors adatok
Niklaus Wirth
Thumb
Született1934. február 15.[1][2][3][4]
Winterthur
Elhunyt2024. január 1. (89 évesen)[5]
Zürich
Állampolgárságasvájci
Nemzetiségesvájci
Foglalkozásamérnök,
matematikus,
informatikus
Iskolái
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Computer History Museum fellow
  • IEEE Emanuel R. Piore Award (1983)[6]
  • Turing-díj (1984)[7][8]
  • honorary doctorate at the Laval University (1987)[9]
  • Computer Pioneer Award (1987)
  • Marcel Benoist-díj (1989)
  • ACM Fellow (1994)[10]
  • a Masaryk Egyetem díszdoktora (1999)[11]
  • Programming Languages Achievement Award (2007)
Thumb
Niklaus Wirth aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Niklaus Wirth témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Bezárás

A szakértők többségének véleménye szerint a tíz legfontosabb kutató egyike a számítástudomány eddigi történetében.

Thumb
Aláírása a Programozás Modula-2-ben című könyvének dedikált példányán

Munkásságával párhuzamosan jelentős és sikeres erőfeszítéseket tett a számítástudomány, számítógép-tudomány egyenrangú tudományként való elismertetése érdekében.

Élete, munkássága

Walter Wirth és Hedwig Keller fiaként született. 1959-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet a Zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen (ETH Zürich). 1960-ban a kanadai Laval Egyetemen szerzett oklevelet, majd Ford-ösztöndíjasként doktorátust 1963-ban a Berkeley Egyetemen.

1963–1967 között adjunktus volt a Stanford Egyetemen majd a Zürichi Egyetemen. 1968-ban már professzorként tért vissza az ETH-ra, ahol 1999-ig, nyugalomba vonulásáig számítástudományt oktatott és kutatásokat folytatott.

1968-ban kezdték el munkatársaival a Pascal programozási nyelv fejlesztését, és 1970-ben készült el a fordítóprogram első működőképes változata. 1975-ben készült el a Modula, amely azonban nem terjedt el, és inkább kísérletinek tekinthető. 1976–1977, valamint 1984–1985 között a Xerox Palo Altó-i Kutató Központjában (PARC – Palo Alto Research Center) végzett kutatásokat.

1977–1981 között fejlesztették ki a Lilith személyi számítógépet. 1979-ben készült el a Modula-2. Ez lett a Lilith operációs rendszeréhez mellékelt fordítóprogram. Ő tervezte továbbá 1986-ban a Ceres számítógépet. 1988-ban készült el az Oberon nyelv.

Kutatásai ebben az időszakban olyan programozási nyelvek megalkotására irányultak, amelyeknek nyelvi felépítése mintegy automatikusan kikényszerítik a szigorú típusosságot és a strukturált programozási technika alkalmazását a lehetséges programozási hibák lehető legminimálisabbra csökkentése érdekében.

Az első nyelv, amelyet kifejlesztett (Helmut Weberrel), az Euler volt. Az általa később megtervezett nyelvek alapjait vetette meg. Később érdeklődése a csoportmunkát segítő, moduláris programozási nyelv megalkotása felé fordult. Itteni tapasztalatai alapján fordult a személyi számítógépek fejlesztése felé.

Ezt követően az objektumorientált programozási technika és nyelvi támogatása irányában végzett kutatásokat.

Művei

  • Algoritmusok + Adatstruktúrák = Programok (Algorithms + Data Structures = Programs), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982, ISBN 9631038580, fordította: Lehel Jenő
  • Programming in Modula-2, 1982
  • Kathleen Jensen – Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv – Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1988, ISBN 9631077357
  • Project Oberon, 1992
  • Compiler construction, 1996

Magyarul

  • Algoritmusok + adatstruktúrák = programok; ford. Lehel Jenő; Műszaki, Bp., 1982
  • Kathleen Jensen–Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv. Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása; ford. Mikolás Zoltán; Műszaki, Bp., 1982
  • Kathleen Jensen–Niklaus Wirth: A PASCAL programozási nyelv. Felhasználói kézikönyv és a nyelv formális leírása az ISO Pascal szabvány szerint; 2. bőv. kiad.; Műszaki, Bp., 1988

Díjak, elismerések

  • 1983 – IEEE Emanuel R. Piore Díj
  • 1984 – ACM Turing-díj
  • 1988 – IEEE Computer Society, Computer Pioneer Díj
  • 1989 – IBM Europe Science and Technology Prize 1988
  • 1989 – Marcel Benoist Díj
  • 1992 – A Svájci Mérnöki Akadémia (Swiss Academy of Engineering) tagja
  • 1994 – Foreign Associate, US Academy of Engieering
  • 1996 – Pour le Merite rend (Orden Pour le Merite)
  • 1999 – SIGSOFT, Outstanding Research Award in Software Engineering
  • 1999 – Leonardo da Vinci Medal. Societe Europeenne pour la Formation des Ingenieurs (SEFI)
  • 2002 – Eduard-Rhein Technology-Prize, München
  • 2004 – Fellow of the Computer History Museum
  • 2007 – SIGPLAN Programming Languages Achievement Díj

Díszdoktori címei

  • 1978 – York-i Egyetem (University of York, Nagy Britannia)
  • 1978 – Ecole Polytechnique Federale, Lausanne, Svájc
  • 1987 – Laval Egyetem (Laval University), Quebec, Kanada
  • 1993 – Linz-i Johannes Kepler Egyetem (Johannes Kepler Universitaet Linz, Ausztria)
  • 1996 – Novoszibirszki Egyetem (University of Novosibirsk), Oroszország
  • 1997 – The Open University, Nagy Britannia
  • 1998 – Pretoriai Egyetem (University of Pretoria), Dél-Afrikai Köztársaság
  • 1999 – Masaryk Egyetem (Masaryk University), Brno, Csehország

Dokumentumfilmek

Források

Jegyzetek

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.

Chrome
Wikiwand for Chrome
Edge
Wikiwand for Edge
Firefox
Wikiwand for Firefox