Nicolae Ionel Ciucă (Plenița, 1967. február 7. –) román katonatiszt, a román fegyveres erők vezérkari főnöke (20152019), liberális párti politikus, nemzetvédelmi miniszter (2019-2021), egy rövid ideig Románia ügyvivő miniszterelnöke (2020), majd miniszterelnöke (2021-2023).

Gyors adatok
Nicolae Ciucă
Thumb
SzületettNicolae Ionel Ciucă
1967. február 7. (57 éves)
Plenița, Dolj megye
Állampolgárságaromán
Nemzetiségeromán
Foglalkozásakatona
politikus
Tisztségeszenátor
Iskolái• Liceul Militar "Tudor Vladimirescu"[1]
• Școala Militară de Ofițeri Activi "Nicolae Bălcescu"[1]
Kitüntetései
  • A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének parancsnoka[2]
  • Legion of Merit[3]
  • Románia Csillaga érdemrend főtisztje
  • Commander of the National Order For Merit
  • Officer of the National Order For Merit
  • Knight of the National Order For Merit
  • UNAVEM Medal[4]

Magassága185 cm
Románia miniszterelnöke
Hivatali idő
2021. november 25. 2023. június 12.
ElnökKlaus Johannis
ElődFlorin Cîțu
UtódCătălin Predoiu (ügyvivő)
Románia ügyvivő miniszterelnöke
Hivatali idő
2020. december 7. december 23.
ElnökKlaus Johannis
ElődLudovic Orban
UtódFlorin Cîțu
Románia nemzetvédelmi minisztere
Hivatali idő
2019. november 4. 2021. november 25.
ElnökKlaus Johannis
KormányfőLudovic Orban
Florin Cîțu
ElődGabriel Leș
UtódVasile Dîncu
Politikai pályafutása
PártNemzeti Liberális Párt (PNL)
VálasztókerületDolj megyei 17. sz. szenátori választókerület
(20202024)
[5]
Katonai pályafutása
Fegyvernemtüzér
Szolgálati ideje19882019
Rendfokozatavezérezredes
KitüntetéseiRománia Csillaga érdemrend lovagkeresztje[1]
Románia Csillaga érdemrend tisztikeresztje[1]
a Román Fegyveres Erők vezérkari főnöke
Hivatali idő
2015. január 1. 2019. október 28.
ElődȘtefan Dănilă
UtódDaniel Petrescu
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolae Ciucă témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Bezárás

Életpályája

1967-ben született a Dolj megyei Plenițán. 1985-ben érettségizett a craiovai ’’Tudor Vladimirescu’’ Katonai Líceumban, majd három évvel később tisztté avatták. Első tiszti beosztása Craiován volt, a 26. gépesített ezrednél, mint indító szakaszparancsnok (19881989).

1989 és 1993 között a 121. felderítő zászlóaljnál előbb szakaszparancsnokként, majd műveleti tisztként szolgált. Azt követően, hogy elvégezte a bukaresti Katonai Akadémia törzstiszti tanfolyamát (19931995) a Craiován állomásozó 2. gépesített dandárnál hadműveleti tiszt lett, közben több missziót is megjárt (19961997 között az ENSZ Harmadik Angolai Ellenőrző Missziója, 20022003 között az afganisztáni Enduring Freedom hadművelet, 2003-ban a NATO vezetésű Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők,[1] 2004-ben személyesen vezette a román missziós erőket az iraki hadműveletek[a 1] során.[6] 2006-ban a dandár törzsfőnöki beosztásába nevezték ki, 2007-ben pedig áthelyezték a foksányi 282. gépesített lövészdandár dandárparancsnok-helyettesi beosztásába.

2009-ben a dandár parancsnoka, ezt követően pedig a Buzăuban székelő 2. lövészhadosztály parancsnoka lett (20112014). 2014 januárja és októbere között a szárazföldi erők parancsnoka, 2014 októberétől pedig egy rövid ideig a fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese volt,[1] majd 2015. január 1. és 2019. október 28. között a fegyveres erők vezérkari főnöke.[7]

2019 novemberétől mindkét Orban-kormánynak a tagja volt (párton kívüliként), mint nemzetvédelmi miniszter.[8][9] A Nemzeti Liberális Pártba (PNL) csak 2020 októberében lépett be, hogy felkerülhessen a párt Dolj megyei szenátori listájára.[10] Azután, hogy a PNL a 2020. december 6-ai parlamenti választáson alul maradt a szociáldemokratákkal szemben Ludovic Orban kormányfő benyújtotta lemondását,[11] az államfő ügyvivő miniszterelnökké nevezte ki,[12] s közben beválasztották a 136 tagú szenátusba is, ahol a Külügyi-, valamint a Védelmi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságnak lett a tagja.[13] A december 23-án megalakuló, Florin Cîțu vezette új koalíciós kormányban megtarthatta a védelmi tárca vezetését.[14]

2021. október elején Cîțu és kormánya megbukott, miután a parlament megszavazta az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt.[15] Klaus Johannis államfő először Dacian Cioloșt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökét kérte fel kormányalakításra (október 11.),[16][17] s annak kudarca (október 20.) után[18] október 21-én egy új kabinet megalakítására már őt kéri fel.[19][20] Azonban neki sem sikerült parlamenti többséget szerezni a PNL és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alakítandó kisebbségi kormány parlamenti jóváhagyásához, november 1-jén kénytelen volt visszaadni a kormányalakítási megbízását.[21] Azt követően, hogy a román kormánypártok (a PNL és az RMDSZ), valamint az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) között egyezség született a kormányprogramról, a kormány struktúrájáról és az együttműködési megállapodás szövegéről,[22] az államfő ismét felkérte kormányalakításra (november 22.).[23] Három nappal később (november 25.) a parlament – a szenátus és a képviselőház együttes ülésén – bizalmat szavazott koalíciós kormánynak,[24] melynek beiktatására még aznap sor került a Cotroceni-palotában.[25]

Megjegyzés

  1. A nasszíriai hadművelet keretein belül – 2004. május 14–15-én az iraki Eufrátesz-hídért folytatott csatában – vezette a román missziós csapatokat, s ezzel az első volt a második világháború óta, melyben a román katonák aktív harcoló felekként vettek részt.

Jegyzetek

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.