Románia kormánya From Wikipedia, the free encyclopedia
A Cîțu-kormány Románia kormánya, amely 2020. december 23. és 2021. október 5. között volt hivatalban, de – az ellenzéki Szociáldemokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítvány megszavazását követően, összhangban a román alkotmánnyal[Megj 1] – ügyvivői minőségben, az új kormány megalakulásáig, november 25-ig[1][2] hivatalban maradt.[3]
| Cîțu-kormány | |||||
_(cropped).jpg) | |||||
| Adatok | |||||
| Megalakulása | 2020. december 23. | ||||
| Feloszlása | 2021. október 5. | ||||
| Időtartam | 9 hónap | ||||
| Állam | Románia | ||||
| Államforma | félprezidenciális köztársaság | ||||
| Kormányfő | Florin Cîțu (miniszterelnökként) | ||||
| Államfő | Klaus Johannis (köztársasági elnökként) | ||||
| Pártok | PNL, USR, PLUS, RMDSZ | ||||
| Név | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Párt | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Miniszterelnök | ||||
| Florin Cîțu | 2020. december 23. | 2021. november 25. | PNL | |
| Miniszterelnök-helyettes | ||||
| Dan Barna | 2020. december 23. | 2021. szeptember 7.[5] | USR | pártelnök, az USR–PLUS pártszövetség társelnöke |
| Kelemen Hunor | 2020. december 23. | 2021. november 25. | RMDSZ | pártelnök |
| Belügyminiszter | ||||
| Lucian Bode | 2020. december 23. | 2021. november 25. | PNL | |
| Egészségügyi miniszter | ||||
| Vlad Voiculescu | 2020. december 23. | 2021. április 14.[6] | PLUS | |
| Florin Cîțu | 2021. április 14.[7] | április 21.[8] | PNL | mint miniszterelnök, ideiglenesen |
| Ioana Mihăilă | 2021. április 21.[8] | szeptember 7.[5] | PLUS | |
| Cseke Attila | 2021. szeptember 8.[9] | 2021. november 25. | RMDSZ | mint közmunkaügyi, fejlesztési és közigazgatási miniszter, ideiglenesen |
| Energiaügyi miniszter | ||||
| Virgil-Daniel Popescu | 2020. december 23. | 2021. november 25. | PNL | |
| Európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter | ||||
| Cristian Ghinea | 2020. december 23. | 2021. szeptember 7.[5] | USR | |
| Florin Cîțu | 2021. szeptember 8.[10] | 2021. november 25. | PNL | mint miniszterelnök, ideiglenesen |
| Gazdasági, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter | ||||
| Claudiu Năsui | 2020. december 23. | 2021. szeptember 7.[5] | USR | |
| Virgil-Daniel Popescu | 2021. szeptember 8.[11] | 2021. november 25. | PNL | mint energiaügyi miniszter, ideiglenesen |
| Ifjúsági és sportminiszter | ||||
| Novák Károly Eduárd | 2020. december 23. | 2021. november 25. | RMDSZ | |
| Igazságügy-miniszter | ||||
| Stelian-Cristian Ion | 2020. december 23. | 2021. szeptember 2.[12] | USR | |
| Lucian Bode | 2021. szeptember 2.[13] | 2021. november 25. | PNL | mint belügyminiszter, ideiglenesen |
| Környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter | ||||
| Tánczos Barna | 2020. december 23. | 2021. november 25. | RMDSZ | |
| Közlekedési és infrastrukturális miniszter | ||||
| Cătălin Drulă | 2020. december 23. | 2021. szeptember 7.[5] | USR | |
| Dan Vîlceanu | 2021. szeptember 8.[14] | 2021. november 25. | PNL | mint pénzügyminiszter, ideiglenesen |
| Közmunkaügyi, fejlesztési és közigazgatási miniszter | ||||
| Cseke Attila | 2020. december 23. | 2021. november 25. | RMDSZ | |
| Kutatási, innovációs és digitalizációs miniszter | ||||
| Ciprian Teleman | 2020. december 23. | 2021. szeptember 7.[5] | PLUS | |
| Tánczos Barna | 2021. szeptember 8.[15] | 2021. november 25. | RMDSZ | mint környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter, ideiglenesen |
| Külügyminiszter | ||||
| Bogdan Aurescu | 2020. december 23. | 2021. november 25. | független | |
| Mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter | ||||
| Adrian Oros | 2020. december 23. | 2021. november 25. | PNL | |
| Munkaügyi és szociális miniszter | ||||
| Raluca Turcan | 2020. december 23. | 2021. november 25. | PNL | |
| Művelődési miniszter | ||||
| Bogdan Gheorghiu | 2020. december 23. | 2021. november 25. | PNL | |
| Nemzetvédelmi miniszter | ||||
| Nicolae Ciucă | 2020. december 23. | 2021. november 25. | PNL | |
| Oktatási miniszter | ||||
| Sorin Cîmpeanu | 2020. december 23. | 2021. november 25. | PNL | |
| Pénzügyminiszter | ||||
| Alexandru Nazare | 2020. december 23. | 2021. július 8.[16] | PNL | |
| Florin Cîțu | 2021. július 8.[17] | augusztus 18.[18] | PNL | mint miniszterelnök, ideiglenesen |
| Dan Vîlceanu | 2021. augusztus 18.[18] | 2021. november 25. | PNL | |
A december 6-ai parlamenti választást követően három jobbközép párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség–Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (USR–PLUS) pártszövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) koalíciós megállapodást kötött. Az előző kormányfő, Ludovic Orban – aki egyben a PNL elnöke is – azt követően mondott le, hogy a szavazatok 25%-át szerezték meg, miközben a szociáldemokraták (PSD) 30%-ot, azonban nem találtak koalíciós partnert.[19] Klaus Johannis államelnök december 22-én[20] a korábbi pénzügyminisztert, a liberális párti Florin Cîțut kérte fel kormányalakításra.[21] Miután a kétkamarás román parlament bizalmat szavazott Cîțu koalíciós kormányának és az általa előterjesztett kormányprogramjának (december 23.),[22] az államelnök jelenlétében – aki közvetlenül a ceremónia előtt aláírta a kinevezésekről szóló rendeletet – a kabinet letette a hivatali esküt.[23]
A koalíciós tárgyalásoknak megfelelően a PNL-nek 9, az USR-PLUS-nak 6, míg az RMDSZ-nek 3 minisztere lett a 18 tagú új kormányban. Az RMDSZ kapta a közmunkaügyi, fejlesztési és közigazgatási, a környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási, illetve az ifjúsági és sportminisztérium irányítását.[24]
Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter alatt a bársonyszék már 2021 áprilisában elkezdett inogni. A kormány megalakulásától kezdődően szinte folyamatos konfliktusba kerül a PNL valamelyik tárcavezetőjével, úgymint az oktatásért felelős Sorin Cîmpeanuval, az iskolákat érintő járványvédelmi intézkedések kapcsán, Lucian Bode belügyminiszterrel, miután – az átláthatóság jegyében – az egészségügyi minisztérium honlapján közzétették a koronavírus-tesztelés és az oltási kampány – laboratóriumokra, illetve oltóközpontra lebontott – részletes adatait. A bukaresti Foișor klinika botrányos kiürítését[Megj 2] követően már leváltása is szóba került,[26] melyre április 14-én – Andreea Moldovan egészségügyi államtitkárral együtt – sor is került.[27] Helyét, ideiglenes jelleggel Florin Cîțu kormányfő vette át,[7] aki április 21-én vissza is adta azt a tárca újonnan kinevezett vezetőjének, az USR–PLUS pártszövetség által delegált Ioana Mihăilănak.[28] Az egészségügyi miniszter egyoldalú leváltásakor kibontakozó koalíciós válság megoldásaként a kormánypártok megállapodtak arról, hogy a miniszterelnök ezentúl csakis a koalícióval egyeztetve alakíthatja át kormányát.
A megállapodás ellenére a miniszterelnök július 8-án Alexandru Nazare pénzügyminiszter felmentését kérte az államfőtől, kifogásolva a miniszter kommunikáció-képtelenségét, továbbá hogy a legtöbb késést a kormányprogram végrehajtásában a pénzügyi tárcánál tapasztalta, de elégedetlenségének adott hangot az adócsalás visszaszorítása és az ország rendelkezésére álló európai alapok felhasználási ritmusát illetően is. A tárcát ideiglenesen Cîțu vette át,[29] míg az államelnök augusztus 18-án ki nem nevezte az új minisztert, Dan Vîlceanút.[18]
Cîțu szeptember 1-jén felfüggesztette tisztségéből Stelian-Cristian Ion igazságügy-minisztert, arra hivatkozva, hogy ellenezte a koalíciós kormányzatnak az országot érintő modernizációs projektjeit, és nem vitte végbe saját vállalásait, úgymint a különleges ügyészség felszámolása. Az államfő másnap aláírta a miniszter visszahívásáról szóló rendeletet, mire az az USR-PLUS bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Cîțu és kormánya ellen,[30] ez azonban elakadt az alkotmánybíróságon.[31] A leváltott miniszter helyét ideiglenesen a belügyminiszter, Lucian Bode vette át.[30]
Szeptember 7-én Dan Barna, az USR–PLUS társelnöke bejelentette, hogy a pártszövetség miniszterei lemondtak,[5] demonstrálva tiltakozásukat a miniszterelnök korábban hozott döntéseivel[Megj 3] és további kormányzásával szemben.[32] Az államfő másnap rendeletet tett közzé, melyben tudomásul vette a lemondásokat, s egyben megüresedettnek nyilvánította a miniszteri székeket.[33] Cătălin Drulătól a közlekedési minisztériumot Dan Vîlceanu pénzügyminiszter vette át,[14] míg Ciprian Telemantól a kutatási minisztériumot Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter,[15] Claudiu Năsuitól a gazdasági tárcát pedig Virgil-Daniel Popescu energiaügy miniszter kapta meg,[11] ugyanakkor Cristian Ghinea európai alapokért felelős miniszter feladatait a miniszterelnök vállalta.[10] Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter, aki korábban 2009 és 2011 között volt már egészségügyi miniszter,[32] Ioana Mihăilătól vette át ideiglenesen a tárca vezetését.[9]
Adrian Oros mezőgazdasági miniszter szeptember 28-án bejelentette távozását az általa vezetett minisztérium éléről. A közösségi hálók egyikén közzétett üzenetében azt kifogásolta, hogy a „miniszterelnök számára a mezőgazdaság és az élelmiszeripar soha nem volt elsődleges szempont”, és hogy a minisztérium költségvetése sokkal alacsonyabb az előző évinél.[34] Később meggondolta magát (október 15.), és az újkormány kinevezéséig helyén maradt.[35]
2021 januárjában mutatkozott meg az első feszültség a kormánypártok között, majd áprilisban a PNL-es Florin Cîțu kormányfő egyoldalúan leváltotta Vlad Voiculescu USR-PLUS-os egészségügyi minisztert a Covid-járvány kezelése és a bevezetendő lezárások feletti nézeteltérés következtében.[36] A koalíciós vitát a koalíciós szerződés pontosításával zárták le.
2021 szeptemberében a koalíciós feszültségből robbanás lett az Anghel Salignyről elnevezett fejlesztési program miatt, amely a kistelepülések infrastrukturális fejlesztését célozza meg 2021 és 2028 között 50 milliárd lej (3500 milliárd forint, 10 milliárd euró) értékben.[37][38] A programot elindító sürgősségi kormányrendelet elfogadására szeptember 1-jével két alkalommal is összehívták a kormányt, ám az USR–PLUS ellenszegülése miatt végül nem sikerült elfogadni a dokumentumot, majd bojkottálták a késő estére összehívott második kormányülést is, többek között arra hivatkozva, hogy a kormányrendeletet nem véleményezte az igazságügy-miniszter, aki indokként az hozta fel, hogy nem kapta meg a dokumentum eredeti példányát. Válaszul a kormányfő másnap leváltotta a minisztert, mire az USR-PLUS megvonta a bizalmát a miniszterelnöktől és bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene a parlamentben az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szélsőjobboldali párt támogatásával.[39] Az USR-PLUS hat minisztere és Dan Barna miniszterelnök-helyettes szeptember 6-án lemondott, amit egyébként Klaus Johannis államfő elfogadott. A kormányfő válaszlépésként szeptember 9-én kirúgta a koalíciós partner 26 államtitkárát és államtitkár-helyettesét, valamint 14 prefektusát[Megj 4] és 28 alprefektusát.[40]
Még ugyanezen a napon, a parlament két házának együttes ülésén felolvasott bizalmatlansági indítvány ellen a kormány alkotmányossági kifogást emelt, így – az RMDSZ javaslatára – a törvényhozás elfogadta, hogy a voksolást halasszák el, amíg az Alkotmánybíróság ki nem mondja, hogy az indítvány megfelel-e a hatályos jogszabályoknak vagy sem.[40] A folyamat azonban elakadt az alkotmánybíróságon, így a parlament a legnagyobb ellenzéki párt,[31] a szociáldemokrata PSD – szeptember 28-án benyújtott saját – bizalmatlansági indítványáról szavazott október 5-én.[41] Ezt az indítványt 281 képviselő és szenátor szavazta meg, ezzel megbukott a kormány. Az új kabinet beiktatásáig a Cîțu-kormány ügyvivőként vezette az országot.[42]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
