Narva (település)

	Narva (Нарва)
	A városháza
; Narva címere	; Narva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Észtország
Megye	Ida-Virumaa
Alapítás éve	1223
Irányítószám	EE-20309
	Népesség
Teljes népesség	53 360 fő (2024. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Terület	84,54 km²
Időzóna	UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 59° 22′ 45″, k. h. 28° 12′ 02″
	Narva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Narva témájú médiaállományokat.

Narva (oroszul: Нарва, németül: Narwa) város Észtország keleti részén, a Narva folyó partján, az orosz határ mellett.

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Narva (egyértelműsítő lap).

Gyors adatok

Bezárás

Narva, Észtország legkeletibb városa a Narva folyó mentén fekszik, mely egyben természetes határt képez Oroszország és Észtország között, és a város közelében torkollik a Balti-tengerbe. A határ másik oldalán fekvő Ivangoroddal közösen ikervárost képeznek.

Korai idők

Már a Novgorodi első krónika is tett említést egy Nerevszkijnek nevezett területről a mai Narva környékén. Sokan innen eredeztetik a város és a folyó mai nevét.

Narva várát 1223. november 30-án alapították a dánok. Ennek oka az volt, hogy itt átkelő volt a Narva folyón, és a korábban már itt kialakult falu kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A város a szláv fejedelmekkel fenntartott kereskedelmi kapcsolatok miatt folyamatosan fejlődött. 1345-ben lübecki városjogot nyert IV. Valdemár dán királytól, a térség akkori urától. Ugyanakkor Tallinntól eltérően a város nem lett tagja a Hanza-szövetségnek, és végig kevés, mindössze néhány száz fő volt a lakossága.

1346-ban a város Dán Észtország többi részéhez hasonlóan a Kardtestvérek rendjének fennhatósága alá került. 1492-ben III. Iván moszkvai nagyfejedelem felépítette a folyó túlpartján Ivangorodot.

Svéd és orosz idők

1558-ban, a livóniai háborúban a várat elfoglalták az oroszok, majd 1581-ben a svédek. A háborút lezáró Jam Zapolski békében a vár a mai Észtországgal együtt Svédországhoz került.

A svéd időkben kezdődött el a város komolyabb fejlődése. Miután az óváros 1659-ben leégett, barokk stílusban építették újjá, ezután a belváros változatlan képet mutatott egészen a második világháborúig. Az 1680-as években kezdődtek meg a város erődítéseinek korszerűsítési munkálatai, melyek az egyik legerősebb erőddé tették a várost.

1700-ban a nagy északi háború során a várnál két jelentős ütközet zajlott. XII. Károly svéd király itt győzte le 1700. november 20-án a négyszeres túlerőben lévő orosz seregeket, akik még a háború kitörésekor vették be a várat. 1704-ben viszont I. (Nagy) Péter orosz cár csapatai foglalták el Narvát, és az 1721-es nystadi béke után Oroszországhoz került.

A 19. század második felében megkezdődött Narva ipari fejlődése. 1857-ben Ludwig Knoop megalapította a (ma is működő) Kreenholm textilüzemet. A gyár a Narva környéki zuhatagok olcsó energiáját használja, és az alkalmazott technológia is korszerű volt. A gyár termékei az 1900-as Párizsi Világkiállításon díjat nyertek. A század végére a gyárnak már 10 000 dolgozója volt. Akkor Észtország munkásságának 41%-a élt és dolgozott a városban. 1870-ben megépült a várost Szentpétervárral összekötő vasútvonal.

A 20. században

1918-ban, az első világháború után Észtország kikiáltotta függetlenségét. 1918. november 29-én a várost elfoglalta a Vörös Hadsereg. Az észtek 1919. január 19-én foglalták vissza. Az észt függetlenségi háborút lezáró tartui béke értelmében a város (Ivangoroddal együtt) Észtországhoz került. Észtország 1940-es szovjet megszállása után a Szovjetunió része lett.

Az 1941-es német támadáskor a város nem szenvedett komolyabb károkat. 1944-ben viszont a németek erődnek nyilvánították, ami miatt erős szovjet bombázások érték, majd a visszavonuló német csapatok felgyújtották. Az óváros teljesen elpusztult, mindössze három épület, köztük a városháza maradt meg az utókornak. A háború alatt a város szinte elnéptelenedett, a lakosságot mindkét fél részéről érték atrocitások, ezért vagy elhurcolták őket, vagy elmenekültek.

A háború után ipari fejlesztések voltak tervbe véve, például a később Sillamäeben felépült uránfeldolgozó gyár, ezért Narvát zárt városnak nyilvánították. Még 1945 januárjában leválasztották területéről Ivangorodot, ami az Oroszországi SZSZSZK része lett. A városba jórészt oroszok költöztek be.

Amikor 1991-ben Észtország független lett, népszavazást írtak ki arról, hogy Narva autonómiát kapjon-e néhány közeli várossal együtt, mivel lakosaik szinte mind orosz ajkúak voltak. A szavazók azonban nem támogatták az autonómia megadását.

Az 1992-es észt alkotmány szerint az ország határait a tartui béke rögzíti. 2005-ben viszont Észtország és Oroszország kötött egy megállapodást, aminek értelmében az 1945-ös határok állnak fenn köztük. Ez azt jelenti, hogy Ivangorod Oroszországnál marad.

Narva lakosságának jelentős része (93,85%) oroszajkú, ebből 86,41% orosz nemzetiségű, akik a Szovjetunió idején a különböző országrészekből vándoroltak ide. A második világháború után, a szovjet intézkedések (a háború előtti lakosságot nem engedték visszatelepülni) miatt ugyanis jelentősen megváltozott a város etnikai összetétele. A város lakosságának 35%-a orosz állampolgár.

Narva lakossága 1992 óta folyamatosan fogy. Akkor 83 000 lakosa volt a városnak, becslések szerint ez ma 65 000 fő körül van. Ez jórészt az orosz lakosság Oroszországba települése miatt van. A város egyik jelentős problémája az AIDS, ami a 2000-es években kezdett gyorsan terjedni. 2001 és 2008 között 1600 új fertőzöttet regisztráltak, és évente 150-200 fővel nő a fertőzöttek száma, ami Tallinn és Ida-Virumaa megye után a legrosszabb arány az országban.

A népesség alakulása 2011 és 2024 között

Lakosok száma	58 663	57 130	56 103	55 249	54 409	53 424	53 953	53 875	53 360
	2011	2017	2018	2019	2020	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

Narva Muuseum nagy kiterjedésű vár-, város- és régiótörténeti kiállítással a Hermann-várban (Hermanni linnus);
egy óvárosi barokk, 18. századi épületben elhelyezett művészeti galéria;
barokk városháza (a háború után újraépítve a károk miatt);
evangélikus és ortodox templomok;
a város peremén, közvetlenül a folyó mellett fekvő német katonai temető;
Hermann-vár, a Német Lovagrend egyik restaurált erődítménye, amely pontosan a Narva jobb partján álló ivangorodi várral áll szemben. Tornyában várostörténeti kiállítás tekinthető meg.

Evert Horn (1585-1615), Narva kormányzója (1613)
Friedrich Lustig (1912-1989), buddhista szerzetes
Paul Keres (1916-1975), sakknagymester
Paul Felix Schmidt (1916-1984), sakkjátékos
Ortvin Sarapu (1924-1999), sakkjátékos
Valery Karpin (szül. 1969), labdarúgó
Maksim Gruznov (szül. 1974), labdarúgó
Leo Komarov (szül. 1987), jégkorongjátékos

Tallinn-nal vasút és az 1-es számú főút köti össze. Könnyen megközelíthető nagyváros az oroszországi Szentpétervár.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[1]
Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Narva című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Narva (település) témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[4f0b789a7be50c3a091fa4572682c0405a08551d-1] [1]
Statistical Database of Statistics Estonia. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)

[1]