magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Nagyar község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Nagyar | |||
A református templom és környezete | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Fehérgyarmati | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bánóczi Lajos (független)[1] | ||
Irányítószám | 4922 | ||
Körzethívószám | 44 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 613 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 42,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 34′ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyar témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti felében, a Szamosközben fekszik, a Felső-Tisza bal partján.
Szomszédai: észak felől Tarpa, kelet felől Szatmárcseke, délkelet felől Kömörő, dél felől Penyige és Fehérgyarmat, nyugat felől Kisar, északnyugat felől pedig Tivadar.
A környék fontosabb települései közül Fehérgyarmat 10, Szatmárcseke 8, Tarpa 10, Tivadar pedig 5 kilométer távolságra található.
A település központján végighúzódik, nyugat-keleti irányban a 4130-as út, ezen érhető el Kisar és Szatmárcseke felől is. Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala: Fehérgyarmatig a 491-es főúton, majd onnan Kisarig a 4127-es, onnét pedig a 4130-as úton.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Fehérgyarmat vasútállomása.
Nagyar nevét 1393-ban Nagor, 1436-ban Naghar alakban írták az oklevelekben. 1374-ben a Gutkeled nemzetség-ből származó Kölcsey családbeliek birtoka, ekkor még egyetlen Ar nevű település volt ismert, s így valószínűleg későbbiekben ebből alakult ki, vált kétfelé Kis- és Nagyar.
1387-ben a Matucsinayak birtoka, akik hűtlenségbe estek, és birtokukat a Rozsályi Kúnok és a Szántai Petőfiek kapták, kiktől 1391-ben leányágon a Báthoryakra szállt.
1395-ben Luxemburgi Zsigmond király visszaadta a Matucsinayaknak, s az ő birtokuk volt 1436-ig, ekkor ismét hűtlenségbe estek, s végleg a Báthoryaké lett, s az övék maradt, míg a család Báthory Istvánnal ki nem halt. Ezután a Bethlen, majd a Rákóczi-családé lett, s a szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg.
A 15–16. században részbirtoka van itt még a Rozsályi Kún és a Drágfi családoknak is.
A 18. század végén a Rhédey, Pongrácz, Domahidy, Fogarassy, Csicseri, Ormos, Kisdobronyi, Isaák, Kállay, Schuller és Uray családok voltak itt birtokosok. A 19. század első felében a Luby család és a Kende család szerezte meg, később Luby Károly, majd Luby Zsigmond és Géza a tulajdonosa.
A településen 2009. november 15-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[20] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el, posztjáról szoros küzdelem (455 szavazatból mindössze 9 szavazatnyi különbség) döntött a két független jelölt között.[14]
2018. május 27-én ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen, ezúttal is a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása okán.[21]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 679 | 669 | 677 | 644 | 623 | 633 | 613 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[22]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 15,4% cigánynak mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,1%, református 65,6%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 13% (10,8% nem válaszolt).[23]
2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 11,9% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,2% németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,2% volt római katolikus, 43,7% református, 1,1% görög katolikus, 9,5% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).[24]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.