Medgyesegyháza
magyarországi város Békés vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Medgyesegyháza (szlovákul: Medeš) kisváros Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.
| Medgyesegyháza | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Mezőkovácsházai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Ruck Márton (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5666 | ||
| Körzethívószám | 68 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3126 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 54,86 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 64,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 21° 01′ 48″ | |||
 Medgyesegyháza
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Medgyesegyháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Medgyesegyháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Békéscsabától mintegy 20 kilométerre délre fekszik, a megye délkeleti részén. Szomszédai: észak felől Pusztaottlaka és Újkígyós, északkelet felől Kétegyháza, kelet felől Nagykamarás, délkelet felől Almáskamarás, dél felől Kunágota, délnyugat felől Magyarbánhegyes, nyugat felől pedig Medgyesbodzás.
Megközelítése
Közút
A város a Gyula-Makó közti 4434-es és a Csanádapáca-Kevermes közti 4429-es utak kereszteződésében fekszik, e két út valamelyikén érhető el mind a négy égtáj irányából. Közigazgatási területének nyugati szélét érinti még a Csabaszabaditól idáig húzódó 4436-os út is, Bánkút nevű különálló településrészére pedig a 4429-es útból (már nagykamarási területen) kiágazó 44 342-es számú mellékút vezet.
Budapest felől indulva az egyik leginkább kézenfekvő megközelítési útvonal: Kiskunfélegyházáig az 5-ös főúton, majd Szentesig a 451-esen, tovább délkeleti irányban Orosházára a 4406-oson, onnét pedig keleti irányban a 4429-esen.
Vasút
A településen áthalad a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonala, amelynek két megállási pontja van itt: Békéscsaba vasútállomás felől sorrendben előbb Bánkút megállóhely, majd Medgyesegyháza vasútállomás. Az állomás a központban található, közúti elérését a 4429-es útból kiágazó, rövidke 44 336-os út teszi lehetővé, Bánkút megállóhelyre pedig a már említett 44 342-es számú mellékút vezet.
Az első írásos emlék 1418-ban szól először Medgyesegyházáról. A török hódoltság-ig terjedő időben a gyulai vár fennhatósága alá tartozó Medgyesegyházát időrendileg a Maróthiak, Mátyás király, Corvin János, Gerdosich Péter, Gál Ispán uralták.
A török uralom megszűnése (1695) után ismét növekedő számú írásos dokumentumok a korábbi települések túlnyomó részét meg sem említik. 1726-ban III. Károly király Medgyes-pusztát Rinaldo modenai hercegnek adományozta. 1787-ben a hercegi család magyarországi birtokait itáliai javakra cserélte, s a terület kezelése a magyar kincstár, a kamara kezébe került. A modenai herceg megbízottai és a kamarai tisztviselők az egész 18. század folyamán és a 19. század első évtizedeiben az erdélyi örmény haszonbérlőknek adták árendába az uradalomhoz tartozó pusztákat.
A kamarai puszták nagyobb jövedelemmel járó hasznosítását 1843-tól közvetlenül a kamara vette a kezébe. A legeltető állattartást szolgáló bérbeadás radikális visszaszorításával egyidejűleg a dohánytermesztés felé fordult a kincstár. Woldianer Sámuel pesti és bécsi bankár így lett több kertésztelep és puszta árendora. Ebben az időben jött létre (1844. november 20-án) Bánkút telepes község is.
1852. március 9-én százötven katona és csendőr teljesen körülzárta a községet, az állatokat, a vagyontárgyakat elkobozták, napokig tartó árverésen eladták, emellett a lakosokkal 72 házat le is romboltattak a katonák. Az így szerzett bevétel az adósság tíz százalékát sem fedezte.
Az 1883-ban megépített Kétegyháza – Mezőhegyes vasútvonal olyan közlekedési és gazdasági helyzetbe juttatta Medgyest és környékét, ami még jobb értékesítési feltételeket biztosított. Az 1887-ben született megegyezés szerint a medgyesi pusztán árult földeket 117 békéscsabai vevő vásárolta meg.
Medgyesegyháza 1893-ban vált önállóvá Medgyesbodzás határából. Ekkortól 1950-ig nagyközség volt, a tanácsrendszerben kezdetben önálló tanácsú község, majd 1971-től nagyközség. 1990-től továbbra is nagyközségi címet viselt, majd 2009-ben városi rangot kapott.
A település 1923-ig Arad vármegye, 1923-tól 1945-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, majd 1946-ig Csanád vármegye Eleki járásához tartozott, azután 1983-ig Békés (vár)megye Mezőkovácsházi járásához.
1945-1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezmény értelmében kitelepült a helyi szlovák nemzetiségűek nagyobb része, helyükbe felvidéki magyarokat telepítettek ide.
Polgármesterei
| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Nagy Béla | SZDSZ | 1990–2010 | Az 1990-es polgármester-választásról csak a végeredmény ismert.[4] |
| SZDSZ-Fidesz-FKgP-Agrárszövetség | Az 1994. december 11-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így az 1774 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg.[5] | ||
| SZDSZ | Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 2042 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1740 szavazatot szerzett meg, amivel 85,21%-os eredményt ért el.[6] | ||
| A 2002. október 20-án megtartott választáson az 1756 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1292 szavazatot szerzett meg, amivel 73,8 %-os eredményt ért el.[7] | |||
| A 2006. október 1-jén megtartott választáson az 1737 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1207 szavazatot szerzett meg, amivel 78,53%-os eredményt ért el.[8] | |||
| Ruck Márton | Fidesz | 2010–2014 | A 2010. október 3-án megtartott választáson az 1753 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 731 szavazatot szerzett meg, amivel 41,70%-os eredményt ért el.[9] |
| Dr. Nagy Béla György | független | 2014–2019 | A 2014. október 12-én megtartott választáson az 1804 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 945 szavazatot szerzett meg, amivel 52,38%-os eredményt ért el.[10] |
| Kraller József | Fidesz | 2019–2024 | A 2019. október 13-án megtartott választáson az 1594 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 708 szavazatot szerzett meg, amivel 44,42%-os eredményt ért el.[11] |
| Ruck Márton | független | 2024– | A 2024. június 9-én megtartott választáson az 1582 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 540 szavazatot szerzett meg, amivel 34,13%-os eredményt ért el.[1] |
Önkormányzati választások
Medgyesegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta a mindenkori polgármesterből és 6 képviselőből áll. A város polgármestere 2014 és 2019 között dr. Nagy Béla független jelölt volt, aki 1990 és 2010 között SZDSZ-színekben volt polgármester, de megszűnt alóla a párt. 2010-ben a Fidesz–KDNP-s Ruck Márton nyert a választáson, 2014-ben Nagy Béla visszaszerezte a polgármesteri széket, így hatodik ciklusát kezdte; 2019-ben ismét fideszes győzelem született a településen, 2024-ben pedig ismét Ruck Márton nyerte el a polgármesteri tisztséget, de ezúttal függetlenként.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 3721 | 3635 | 3451 | 3417 | 3190 | 3146 | 3126 |
| 2013 | 2014 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 3%-a szlovák, 1%-a román és 1%-a egyéb (főleg cigány vagy német) nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 2,2% románnak, 2,9% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 3,5%, evangélikus 14,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 32,3% (15,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 83,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% szlováknak, 3,3% románnak, 1,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnak és szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22% volt római katolikus, 13,8% evangélikus, 2,7% református, 2% egyéb katolikus, 1,1% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,2% görög katolikus, 19% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[14]
Román és szlovák kisebbségi önkormányzat is működik a kisvárosban.
- Szobrok, emlékművek
- A Kossuth téri díszparkban Mihály Gábor szobrászművész alkotása, a díszkút található.
- A második világháború áldozatainak emlékműve és az országzászló is a parkban magaslik.
- A Művelődési Ház előtt Kalmár Márton szobrászművész Olvasó fiú című szobra áll.
- Trianon-emlékmű
- Schéner-ház: 2002. szeptember 29-én ünnepélyes keretek között adták át Schéner-emlékházat. A falu néhány évvel korábban vásárolta meg Schéner Mihály festőművész szülőházát a Damjanich utcában, melyet nagy titokban újítottak fel, ezzel nagy meglepetést okozva a mesternek névnapja alkalmából. A mester művészetét 1978-ban Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művész, 1989-ben kiváló művész lett. 1995-től Kossuth-díj fémjelzi munkásságát. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
- Templomok, kastélyok
- A településen evangélikus és katolikus templom is található.
- Az utóbbit még a Telbisz család építtette.
- Az egykori Telbisz-kastély ma idősek otthonaként működik.
- Az egykori zsinagóga épülete ma a református hitgyülekezet szolgálatában áll.
A bánkúti búzák atyjaként számontartott Baross László emlékszobája a bánkúti kastélyban található, síremléke a kápolna mellett fekszik. Baross László József főherceg uradalmának intézője volt. A gazdasági világválság idején Baross bánkúti búzája kiváló sikértartalma miatt világelső lett az amerikai Manitubában. A kastélyban, ahol József főherceg, Horthy Miklós és a kor ismert személyiségei közül sokan mások is megfordultak, ma közösségi ház működik, ami különösen a nyári időszakban telik meg élettel: számos tábornak ad otthont.
- Csanád Emlékpark: A millecentenárium alkalmából Medgyesen Csanád vezér emlékpark létesült, ahol történelmi eseményekre emlékeztetnek a kopjafák.
A település közigazgatási határában honfoglalás kori temetőt tártak fel a 900-as évektől. Medgyesegyháza a Maros-hordalékkúp vízbázisán fekszik, mely Békés megye jelentős részét látja el egészséges ivóvízzel.
- Itt élt és Bánkúton halt meg a növénynemesítő Baross László (1865-1938)
- Itt született 1923-ban (meghalt 2009-ben Budapesten) Schéner Mihály Munkácsy-díjas (1978) és Kossuth-díjas (1995) (Prima Primissima díj) Prima-díjas (2005) képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja
- 1935-ben itt született Simai Mihály költő
- Tóth Sándor színész
- Itt született Sirokmány Lajos sportújságíró.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
