Matteo Renzi
olasz politikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Matteo Renzi (Firenze, 1975. január 11.) olasz politikus, 2014-től 2016-ig Olaszország miniszterelnöke volt. 2014. július 1-jétől december 31-éig az Az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét töltötte be. 2013. december 15-től 2017. február 19-ei lemondásáig a Demokrata Párt titkára. Ezt megelőzően 2004–2009 között Firenze megye elnöke, 2009–2014 között pedig Firenze polgármestere volt.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Matteo Renzi | |
Olaszország miniszterelnöke | |
Hivatali idő 2014. február 22. – 2016. december 12. | |
Előd | Enrico Letta |
Utód | Paolo Gentiloni |
Demokrata Párt főtitkára | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2013. december 15. | |
Firenze polgármestere | |
Hivatali idő 2009. június 22. – 2014. március 24. | |
Született | 1975. január 11. (49 éves)[1][2][3][4] Firenze[5][6] |
Párt | Olasz Néppárt (1996-2002), Demokrácia a Szabadság - Margaréta (2002-2007), Demokrata Párt (2007-) |
Szülei | Laura Bovoli Tiziano Renzi |
Házastársa | Agnese Landini (1999. augusztus 27. – ) |
Foglalkozás | politikus, újságíró, vállalatvezető |
Iskolái |
|
Vallás | római katolikus |
Díjak | Global Citizen Awards (2016) |
Matteo Renzi aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Matteo Renzi témájú médiaállományokat. |
39 évesen választották miniszterelnökké, ezzel Benito Mussolinit megelőzve Olaszország legfiatalabb kormányfője lett az 1861-es egyesítés óta. Ugyancsak ő az első, aki a polgármesteri széket cserélte a miniszterelnöki pozícióra.
Jelentősen módosított volna a csaknem hét évtizede fennálló olasz alkotmányos rendszeren, a kétkamarás olasz parlamenten belül a Szenátus hatalmának jelentős megnyirbálásával. Alkotmányos reformja azonban megfeneklett a 2016. decemberi népszavazáson. Az elutasítás nyomán Renzi lemondott, de a politikai pályával nem hagyott fel.
Kormánya számos reformot vezetett be. Változott a választási rendszer, lazítottak a munkaerőpiaci szabályokon, átalakították a közigazgatást, egyszerűsítették a civil ügyek bírósági tárgyalását, bevezették az azonos neműek élettársi kapcsolatát és számos kisadót töröltek el.