Markó utca

A Markó utca a budapesti Lipótváros területén fekszik, a Duna-partot a Bajcsy-Zsilinszky úttal köti össze, jelentős hivatali épületeknek ad helyet. Ezen kívül több oktatási intézmény épülete található az utcában. Az utca id. Markó Károly nevét viseli.

Markó utca
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest V. kerülete (Magyarország)
Névadó	Markó Károly, id.
Irányítószám	1055
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Markó utca Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 02′ 59″47.509722222222, 19.049722222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Markó utca témájú médiaállományokat.

Története

Valero selyemgyár 5. ker., Honvéd utca 24.

Pénzjegynyomda (18303. számú műemlék) Markó utca 13.

Pesti Központi Kerületi Bíróság, Markó utca 25.

Fővárosi Törvényszék, Markó utca 27.

Reál iskola, Markó utca 18–20.

Budapesti Gazdasági Egyetem, Markó u. 29–31.

Goró Lajos: „Az önkéntes mentő-egyesület háza Budapesten, a Sólyom- és Markó-utcza sarkán” (régi ábrázolás)

A mentők háza napjainkban

A legfelsőbb bíróság monumentális palotája, Markó u. 16.

A paleolitikumban a Duna szabadon építette mellékágait a pesti síkságon. Feltétezhető, hogy a Markó utca jelenlegi helye is sziget volt valamikor.

A középkorban apró települések voltak ezen a területen, az egyiknek neve: Jenő. Pest városa és e falvak között megműveletlen területek helyezkedtek el.

A török kiűzése után utak és árvízvédelmi létesítmények épültek a közelben. A II. József által építtetett Újépület azért került az utca jelenlegi helyétől délre, mert használaton kívüli területként jó lehetőséget nyújtott a katonai gyakorlatok számára.

A telkek felosztása csak a 19. században történt meg, ekkor jelentek meg házak az Újépülettől délre. Pest és Buda egyesítése idején a telekrendezés kiterjedt a jelenlegi Szent István körút vonaláig, sőt azon túlra is. 1879-től magyar neve volt az utcáknak, de házak még nem álltak ott, csak üres telkek és kerítések. A házszámozás azonban már ebben az időben megtörtént.

A század utolsó felében csak a mai Alkotmány utcától délre álltak házak, északon viszont gyárak álltak: a Valero selyemgyár, a József és a Hagenmacher gőzmalom. Kezdetben kizárólag a Terézváros felőli oldalon volt értelme házakat emelni (az utca végén a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán 1865-ben, illetve 1870-ben).

Vasúti iparvágány kettő is volt. Az egyik északról a mai Szemere utca vonala mentén haladt, és a Markó utcánál ért véget (Vizafogó vasútvonal: 1896-ban még megvolt).^[1] Ennek szolgálta ki a Hagenmacher malmot és az Első Pesti Hengermalmot (az utca két oldalán). A másik iparvágány a Pesti indóház sínjeiről vált le, kiszolgálva a Cukorgyárat és a József Hengermalmot (itt áll jelenleg a Honvédelmi Minisztérium).

A Lipótvátos lelkes polgárai, köztük Falk Miksa ösztönzésére indult meg a terület beépítése. Ehhez lendületet adott az Országház tervezése, majd felépítése, ugyanakkor jelentősen megváltoztatta a településszerkezetet (például kettévágta a Nádor utcát).

Az utca beépítése

A Markó utca középső része épült be legkésőbben; a Valero selyemgyár épp azért épült oda, mert ott voltak olcsóak a telkek és könnyen megoldható volt az áruszállítás. Máskülönben az egész utca beépítetlen volt. Ha végigkísérjük a keresztutcák elnevezésének időpontját, végig követhetjük ezt a folyamatot.

• Bajcsy-Zsilinszky út 1700 körül Waitzner Strasse (az első lakóház a mai Nyugati tér sarkán épült)
• Bihari János utca: 1874 Sólyom utca
• Nagy Ignác utca: 1830 Koháry Gasse
• Szemere utca: 1872 Szemere Gasse
• Honvéd utca: 1874
• Falk Miksa utca: 1854 Neuer Strassen Damm (a gát a Dunától védte a beljebb fekvő területeket), 1874 Pannónia utca
• Balassi Bálint utca: 1911 Személynök utca
• Széchenyi rakpart (id. Antall József rakpart): XIX. század: Obere Donau Zeile (Felső Duna sor), 1874 Rudolf rakpart

Az utca kiért a Duna-partra, ezt azonban feltöltötték (leszűkítették a folyómedret). Az Országház építése idején a Parlament déli oldaláról a mai Balassi Bálint utca végére költöztették át a vízműveket.

A Valero selyemgyár 1840-ben létesült. Ezt az épületet 1896-ban kibővítették egészen a Falk Miksa utcáig (ez viselné valójában a Markó utca 8. számot), s egységes egészt képeztek. Ez a rész Budapest ostroma áldozatává vált, 1944–45-ben lebontották. Helyére modern épület került 1950-ben, amelyet megtoldottak egy jellegtelen épülettel (ez volna a Markó utca 10.).^[2] Minthogy az épületegyüttes az államhatalmi ágak kezébe került,^[3] ismét egységes egésszé képezték ki (nyugati része 2020-ig az Alkotmányvédelmi Hivatal, keleti része; a műemléképület, egy időben a Kormányőrség laktanyája volt).

A Markó utcának a Honvéd térre eső része csaknem mindig beépítetlen volt. Itt is állt egy épület, amely Budapest ostroma alatt megsemmisült; ma játszótér.^[4]

A Markó utcától délre eső egyik háztömböt a lipótvárosi zsidóság részére európai léptékű zsinagóga építése céljából jelölték ki. Az elkészült tervek nem valósultak meg, ezen a helyen igen hamar a Központi Bíróság épülete készült el.

Mielőtt egyetlen lakóház épült volna, kormányzati épületek és két iskola is állt a Markó utcában: az egyik ma egy két tannyelvű gimnázium^[5] és egy másik, amely jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem^[6] része.

Az utca épületei táblázatosan

Hrsz.	Utca	Házszám	Építés	Sarokház	Építtető	Tervező
24915/3	Markó utca	1/a	1937–1938	Széchenyi rakpart 13.	Fluvius Házépítő Szövetkezet	Breuer Imre
24915/4	Markó utca	1/b[7]	1938	Balassi Bálint utca 4.	Jánossy János	Möller Károly
24916	Markó utca	3/a	1910	Balassi Bálint utca 7.	Strauss Sándor	Böhm Henrik
24923	Markó utca	3/b	1910	Falk Miksa utca 10.	Szendeffy Aladár és Dezső	Habicht Károly
24924	Markó utca	5.	1898	Falk Miksa utca 7.	Strasser Ulrik	Strasser Zoltán
24930	Markó utca	7.	1927		Constans Építő Rt., Bacher-Jäger-Vajkai	Györgyi Dénes, Ernyei Béla
24931	Markó utca	9.	1929–1930		Budapest Székesfőváros Elektromos Művei 30 kV alállomás (ma: MI9 irodaház)[8][9]	Györgyi Dénes, Enyedi Béla
24933	Markó utca	11.	1926–1931	Honvéd utca 22–24.	Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Nyugdíjintézete	Györgyi Dénes, Román Ernő
24939	Markó utca	13–17.	1923–1925	Honvéd utca 21., Szemre utca 14.	Magyar Pénzjegynyomda[10]
24940	Markó utca	19–25.	1913–1915	Szalay utca 16., Nagy Ignác utca 6–8., Szemere utca 11–13.	Magy. Kir. Igazságügy-minisztérium[11][12] (ma a Pesti Központi Kerületi Bíróság működik benne)	Jablonszky Ferenc
24941	Markó utca	27.	1888–1891	Nagy Ignác utca 1–11., Alkotmány utca 14., Bihari utca 2–10.	Magy. Kir. Igazságügy-minisztérium Törvényszéki épület, Thonet-udvar (ma a Fővárosi Törvényszék működik benne)	Hauszmann Alajos, Jablonszky Ferenc
24942	Markó utca	29–31.	1875–1876	Bihari János utca 7.	Magyar Királyi Állami Főgimnázium, Berzsenyi Dániel Gimnázium[13] (ma a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara)[14]	Kolbenheyer Ferenc
24949	Markó utca	33.	1872–1895	Bajcsy-Zsilinszky út 74.
Páros oldal
24957	Markó utca	2. (tér)	2014	Balassi Bálint utca 6–8., Stollár Béla utca 1.	Olimpiai park, sportpálya
24958	Markó utca	4.	1926–1927	Balassi Bálint utca 9–11.	Armania Házépítő Rt.	Katona János, Székely Dezső, Molnár Sándor[15]
24964	Markó utca	6.	1927	Falk Miksa utca 12.	Reichart Ármin, Wahl Vilmos, Lord Weardale leánynevelő otthon	Ligeti Pál, Székely Hugó, Enyedi Béla
24970	Markó utca	8.	1947	Falk Miksa utca 9.	Alkotmányvédelmi Hivatal	Hegedűs Béla, Szendrői Jenő
24970	Markó utca	10.	1836	Honvéd utca 26–30., Stollár Béla utca 7–9.	Valero Antal Selyemgyár, Károly kaszárnya, Bankjegynyomda	Hild József
24972	Honvéd tér	12? 14?		Honvéd utca 23., Szemere utca 16.
24974	Markó utca	16.	1913–1914	Stollár Béla utca 15., Szemere utca 15., Nagy Ignác utca 10.	Igazságügyi Minisztérium Budapesti Központi Járásbíróság, Legfelsőbb Bíróság palotája (ma: Legfelsőbb Ügyészség és a Kúria épülete)	Fellner Sándor, Jablonszky Ferenc[16]
24976	Markó utca	18–20.	1883–1884	Stollár Béla utca 17–19., Nagy Ignác utca 13–15.	Budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskola; Budapest Székesfőváros, Fonó- és Szövőipari Középiskola (ma: Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium)	Hauszmann Alajos
24978	Markó utca	22.	1889–1890	Bihari János utca 9.	Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (ma: Országos Mentőszolgálat és Kresz Géza Mentőmúzeum)	Quittner Zsigmond
24979	Markó utca	24.	1889		Önkéntes Mentőegyesület, kocsiszín (ma: Központi Mentőállomás)	Quittner Zsigmond
24980	Markó utca	26.	1865	Bajcsy-Zsilinszky út 76	Ábeles Ármin	Gerster Károly, Frey Lajos

Jegyzetek

1. Homolka József: Budapest térképe házszámok jelölésével, 1896 (e6 térképszelvény)
2. Déry, Attila. Belváros–Lipótváros V. kerület. Budapest: TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 454. o. (2005. november 2.). ISBN 963 9535 36 2^{[halott link]} 123. oldal
3. Ungváry Krisztián-Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában. [2016. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 16.) Belső Elhárító Csoportfőnökség, 1977
4. Ráday, Mihály, Mészáros György. Budapesti utcanevek A–Z. Budapest: Corvina Kiadó Kft., 669. o. (2013). ISBN 978 963 13 6182 7 Utalás a házra a 290. oldalon
5. [http://www.xantuski.hu/udvozoljuk_honlapunkon Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakgimnázium, 1055 Budapest, Markó u. 18-20.
6. BGF KVIK Archiválva 2013. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapesti Gazdasági Főiskola
7. Vízművek a Markó utca alatt. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
8. Villamos kapcsolóház és banképület. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
9. Villamos erőátviteli csomópontok. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
10. A Pénzjegynyomda. [2019. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
11. A lipótvárosi zsinagóga pályaterve 1899. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
12. Budapest műemlék középületei. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
13. Carelli Gábor az iskolájában FORTEPAN
14. BGF KVIK épülete Foursquare
15. Art Deco a Markó utcában. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
16. Az Igazságügyi Palota története. (Hozzáférés: 2015. június 15.)

• Budapest-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap