Remove ads
(1883-1959) magyar építész From Wikipedia, the free encyclopedia
Román Ernő, született Rennberger Ernő (Budapest, 1883. május 4.[1] – Budapest, 1959. április 5.[2]) magyar építész, Román Miklós építész öccse.
Román Ernő | |
Született | Rennberger Ernő 1883. május 4. Budapest |
Elhunyt | 1959. április 5. (75 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Rév Erzsébet (h. 1948–1959) |
Szülei | Rennberger Adolf Schäfer Laura |
Foglalkozása | építész |
Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1905) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Román Ernő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Óbudai és aszódi zsidó családban született. Apja Rennberger Adolf kereskedő, anyja Schäfer Laura volt, a család 1900-ben vette fel a Román vezetéknevet. Ernő oklevelét 1905-ben, a Budapesti Műegyetemen szerezte. Tanulmányutakat tett Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban. 1906 és 1926 között bátyjával, Román Miklóssal dolgozott. Számos családi házat, gyárakat és villák belső berendezését tervezte.
Közös irodájuk az általuk tervezett Papnövelde utca 8. szám alatt volt. Legszebb és nagyrészt késő szecessziós, egyedi épületeik 1908 és 1914 között épültek, akárcsak a hasonló stílusban alkotó Löffler fivéreké. A Román fivérek az első világháború előtt Lajta Béla követői voltak, Miklós – ahogy Löffler Béla is – a Lajta-iroda munkatársa volt Málnai Bélával együtt 1902 körül. Akkori munkáikon egyértelműen észrevehető Lajta hatása: a nemzeti romantika elemei (népművészeti motívumok, boglyaformák és faragott tornácok) átszűrődnek a korabeli bérházépítészeten. A magyar népművészeti formakincset a bécsi késő szecesszió, Lajta Béla és Kozma Lajos hatására már art déco felé hajló geometrizáló mintákba, újraértelmezve használják fel épületeik homlokzatain és belső részein. Míg Lajta továbblépett az őt követő munkatársain, – mert már sokkal hamarabb a szerkezetiségre figyelt az épületeinél –, addig a Román fivéreknek fontosabb volt az ornamentika használata.
A fivérek életművét a virágos szecesszió (1903–1907), a késő szecesszió (1908–1923), az 1920-as években neohistorizmussal keveredő késő szecesszió és art déco (expresszionizmus, kubizmus), 1930 környékén az art déco, míg a 30-as években és a 40-es évek elején a visszafogott modernizmus jellemzi. Egyik legnagyobb megbízójuk a Hitel- és Leszámítoló Bank Rt. volt, melynek több bérházat is terveztek 1909 és 1914 között, nagyobbrészt a Nagyenyed, Kékgolyó és Greguss utcák által határolt tömbben, ahol 8+1 épületük is áll, közülük az egyik két utcára nyitott udvarú átjáróház. Feltehetőleg ez a bank szerezte Ernőnek is a gyárépítészeti megbízásokat. Az 1926-os különválásuk után Ernő irodája az Üllői út 16/B. szám alá költözött, később a Pasaréti út környékének elejére 3 ingatlant nemcsak tervezett, hanem ő volt a beruházó is, és 1932-ben a Pasaréti út 1. szám alá költözött.
Figyelemre méltó, egyedi munkájuk Budapesten az Aranykéz utca és Régi posta utca sarkán található Bátori-féle üzlet- és lakóház (1912 körül), amely moreszk tömegformájában és részleteiben rokonságot mutat a katalán modernismo Antoni Gaudí (Casa Vicens, 1886–1889) és Lluís Domènech i Montaner (Casa Fuster, 1908) által tervezett szintén moreszk hatású épületeivel. Siófokra tervezett nyaralóik helye és állapota egyelőre ismeretlen.
1945-ben az MTSzSz (mérnökszakszervezet) igazolóbizottság tagjaként a műépítészek és építészmérnökök háború előtti és alatti tevékenységét vizsgálta.
1948-ban Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Rév Erzsébettel.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.