![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6a/Mak%25C3%25B3_montage_01.jpg/640px-Mak%25C3%25B3_montage_01.jpg&w=640&q=50)
Makó
magyarországi város Csongrád-Csanád vármegyében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja. Első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a település helyén folyami átkelő jött létre. A török hódoltság alatt többször elpusztították, de mindig újratelepült.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
![]() | Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Makó vezér. |
Makó | |||
![]() | |||
A makói belváros képei | |||
| |||
Becenév: A hagyma fővárosa Maros-menti Konstantinápoly Virágváros | |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Makói | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Farkas Éva Erzsébet (Fidesz - KDNP) | ||
Irányítószám | 6900 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 21 913 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 99,23 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 229,23 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Makó weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Makó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerepe a karlócai béke után nőtt meg, 1730-tól Csanád vármegye székhelye lett. 1890-ben népessége alapján a történelmi Magyarország 12. legnagyobb városa volt. Bár fő megélhetési forrása a kezdetek óta a mezőgazdaság, szellemisége is igen jelentős; kulturális élete a 20. század elején volt a leggazdagabb, amikor a városban élt és tevékenykedett József Attila, Juhász Gyula és Móra Ferenc is. Az 1950-es megyerendezéskor elveszítette megyeszékhelyi státuszát, ráadásul a Magyar Népköztársaság első éveiben Jugoszlávia közelsége miatt semmilyen fejlesztést nem hajtottak végre a településen. A rendszerváltás után a város fokozatosan vált egyre élhetőbbé, vonzóbbá a befektetők és a turisták számára.[2][3][4][5]
Makó főként a makói hagyma révén ismert, ami hungarikum, de turisztikai vonzerejét növeli, hogy Virágos Magyarország fődíjazottja volt 2022-ben. Legfőbb vendégcsalogató eleme azonban a termálvíz, amelyet a fúrások 1956-ban juttattak felszínre. A Termál- és Gyógyfürdőt az évtizedek alatt folyamatosan bővítették, 2012 januárja óta pedig teljesen új épületegyüttessel, wellness-, gyógy- és élményelemekkel várja az idelátogatókat. A gyógyvíz jótékony hatásait a Marosból származó gyógyiszap egészíti ki.