ifjúsági és gyermekkönyvek kiadója From Wikipedia, the free encyclopedia
A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság az 1950-ben alapított Ifjúsági Kiadó jogutódja. 1950-es alapításától a rendszerváltásig az ország egyetlen kimondottan gyermek és ifjúsági irodalomra specializálódott kiadója volt. Kiadványokat kínál 0–18 éves korú gyermekek és kamaszok, szülők, nagyszülők, illetve pedagógusok számára.
Móra Ferenc Könyvkiadó Zrt. | |
Típus | könyvkiadó |
Alapítva | 1950. július 21. |
Névadó | Móra Ferenc |
Székhely | Budapest, Magyarország |
Vezetők | Janikovszky János |
Forma | zártkörűen működő részvénytársaság |
Termékek | gyermek- és ifjúsági könyvek, ismeretterjesztők, edukációs kiadványok, klasszikus és kortárs művek |
Magyar cégjegyzékszám | 01-10-042245 |
A Móra Ferenc Könyvkiadó Zrt. weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1950. július 21-én alapították meg az Ifjúsági Könyvkiadót (a Móra Kiadó jogelődjét), melynek feladata a gyermek és ifjúsági irodalom kiadása volt. Szerkesztősége a New York-palota 3. emeletén dolgozott .[1]
1950–1954 között a kiadónál olyan máig ható ikonikus könyvek jelentek meg, mint Móra Ferenc Kincskereső kisködmön, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, Benedek Elek Magyar népmesék, Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese, Fazekas Anna Öreg néne őzikéje, Zelk Zoltán A három nyúl, Gazdag Erzsi Mesebolt, Petőfi Sándor Arany Lacinak, Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem, Cervantes Don Quijote, vagy Öveges József Játékos fizikai kísérletek című könyv, ezzel megteremtve a magyar klasszikus gyermekirodalom alapjait.
1955-től bevezették az általános iskolában a kötelező és ajánlott irodalom fogalmát, így az Ifjúsági Kiadó egyre több verses, mesés, játékos képeskönyvet adott ki, sokszor leporelló formában. Ebben az évben jelent meg Szepes Mária Pöttyös Panni képeskönyve és Weöres Sándor Bóbita című verseskötete, valamint Fekete Istvántól a Lutra.
Az Ifjúsági Kiadó 1957-ben vette fel a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó nevet, központilag meghatározott feladata a gyermek- és ifjúsági könyvek kiadása a szépirodalom, ismeretterjesztés és esztétikai nevelés területén.
1958-ban kialakították az ismeretterjesztő szerkesztőséget.
1960-tól elindult az új kiadáspolitika megvalósítása, a klasszikus értékek mellett a kiadó nyitott minden újdonságra. Olyan fontos, országos hírű, mára klasszikussá vált képzőművészeknek adott megbízást a gyermekkönyvek illusztrálására, mint Róna Emmy, F. Györffy Anna, Hincz Gyula, Bálint Endre, Szántó Piroska, K. Lukáts Kató, Reich Károly, Réber László, Würtz Ádám, Szecskó Tamás.
A hetvenes évek elejétől gyorsabb ütemű könyvkiadási program bontakozott ki, mely magával vonta a mű- és példányszám emelését, s a könyvtipográfiát az esztétikai nevelés célkitűzéseinek megfelelően korszerűsítette.
1980 tavaszán a Móra Kiadó munkatársai átköltöztek az új, korszerű raktárral rendelkező székházba a zuglói Hermina útra, ahol a Magyar Könyv Alapítvánnyal kerültek egy ingatlanba.
Az évtized végén napirendre került a piacgazdaságra való áttérés. Meg kellett küzdeni a hirtelen áremelkedéssel (egy átlagkönyv 20 Ft helyett 200 Ft lett), melyre megoldásként megszületett az ország első iskolai könyvklub hálózata, a Móra Könyvklub (1988-1994). A tagság ingyenes volt, évente 6 db, csak a klubtagok számára elérhető kiadványt kellett megrendelni valamint számos kedvezmény társult a klubtagsághoz 1992-re 800 intézményben létesült könyvklub, a tagok száma 15.000 volt. A könyvklubnak saját folyóirata volt, Az én újságom.
1989-től bármely hivatalosan bejegyzett cég vagy szervezet foglalkozhatott könyvkiadással, új kiadók tűntek fel. A nagy könyvterjesztő vállalatok csődbe mentek, a könyvterjesztő rendszer összeomlott.
A Móra Ferenc Könyvkiadó 1993-ban részvénytársasággá alakult; tulajdonosai a kiadó munkatársai és a Móra MRP Szervezete; a Budapest Bank Rt., a Dr. Váradi Péter tulajdonában álló PV Befektetési és Tanácsadó Kft., valamint Janikovszky János voltak.
A privatizációt követően a Magyar Könyv Alapítvány nem engedte, hogy a Móra Rt. továbbra is a Hermina úti irodaházban működjön, így 1995-ben a székhely átkerült a Váci útra. A kényszerű költözés a raktárkészlet jelentős részének megsemmisülésével járt. A munkatársakat csoportos létszámleépítéssel elbocsátották, a kiadó nagymértékben eladósodott, és a kiemelt szerzők nehezményezték, hogy ezekben a nehéz időkben nem adják ki a műveiket, ezért új kiadókhoz szerződtek .[2]
Több tőkeemelés és kivásárlás után 2003-ra Janikovszky János többségi tulajdonos lett. Megkezdődött egy hosszú konszolidációs folyamat, mely jóval az ezredforduló után ért csak véget .[3] Két évtized munkájával sikerült visszaszerezni az elveszett jogok szinte mindegyikét.
A Móra Könyvkiadó 2012-ben tulajdonrészt vásárolva a Csimota Kiadóban létrehozta a Móra Kiadói Csoportot,[4] amelyhez 2014 januárjában a Cerkabella Könyvek, 2015 augusztusában a Két Egér Könyvek, majd 2016-ban a Berger Kiadó is csatlakozott.[5] A választék további bővítését elősegítendő a Móra alapító-tulajdonos lett a rangos nemzetközi elismerésekkel rendelkező Móra-BookR Kids Digitális Kiadóban is .[6]
2016-ban a Móra Kiadó a Jókai utca 6. szám alatti Corner Six modern irodaházába költözött, és itt részt vett a Hatszín Teátrum .[7] létrehozásában, és a székház földszintjén mintaboltot nyitott Móra Book Point néven.
2018-ban a Dinasztia Tankönyvkiadó megvásárlásával a Móra Kiadó belépett az edukációs termékek piacára is.
A Móra Kiadó jelenlegi termékstruktúrája:
Vezetők
Főszerkesztők
Művészeti vezetők
Klasszikussá vált magyar szerzői
Kiemelt kortárs szerzői
Klasszikussá vált magyar illusztrátorai
Kiemelt kortárs illusztrátorai
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.