Wikimédia-listaszócikk From Wikipedia, the free encyclopedia
Itt megtalálható minden személy, aki Málta szigetén hivatalosan a legfőbb méltóságnak számított. A függetlenné válásig nem az uralkodók, hanem máltai képviselőik szerepelnek a listákban, a megfelelő királylisták hivatkozásokon keresztül elérhetők.
A Római Birodalom idején Melita és Gaudos szövetséges városként majd municipiumként Sicilia római provincia részét képezték. A római hatalmat egy megbízott helytartó gyakorolta a szigeten, ám az egyetlen, akit név szerint ismerünk, Az apostolok cselekedeteiben említett Szent Publius, akit Pál apostol máltai tartózkodása alatt keresztény hitre térített.
| Király | Uralkodott | Megjegyzés | |
|---|---|---|---|
| Geiserich | 428 – 477. január 25. | Máltát elfoglalta 455-ben | |
| Hunerich | 477. január 25. – 484. december 23. | ||
| Gunthamund | 484. december 23. – 496. szeptember 3. | Máltát 493-ig uralta | |
| Nagy Theoderik | 488 – 526. augusztus 30. | Máltát uralta 493-tól | |
| Athalarik | 526. augusztus 30. – 534. október 2. | ||
| Theodahad | 534. október 2. – 536. december | Máltát elvesztette 535-ben | |
Egyetlen helytartó neve ismert:
Az arab időszak uralkodói az Aglabidák, majd a Fátimida-dinasztia tagjai voltak.
| Kalifa | Uralkodott | Megjegyzés | |
|---|---|---|---|
| Abdullah al-Mahdi Billa | 909–934 | ||
| Mohamed al-Kaim bi-Amr Allah | 934–946 | ||
| Iszmail al-Manszúr Billa | 946–953 | ||
| Mádd al-Muizli-Din Allah | 953–975 | ||
| Nizar al-Aziz Billa | 975–996 | ||
| al-Hákim bi-Amr Alláh | 996–1021 | ||
| Al-Zahir lilzaz Din Allah | 1021–1036 | ||
| Mádd al-Musztanszir Billa | 1036–1094 | 1091-ben elveszti Máltát | |
A Szicíliai Királyság korai évszázadaiból is kevés az adat. Málta hűbérurairól (grófi rangban) kevés forrásból származnak adatok, és sokszor bizonytalanok vagy ellentmondóak. Három alkalommal visszakerült a koronához. Málta hivatalosan a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend uralma alatt is Szicíliához tartozott.
Málta grófjai az egyetlen fellelt forrás[2] alapján:
V. Károly német-római császár, Szicília akkori uralkodója a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adta Málta szigeteit hűbérbirtokul. Az államfők névleg továbbra is Szicília királyai, ám a lovagok szinte teljes önállóságot élveztek.
A lovagok neveit gyakran lefordították, így a különböző nyelvű forrásokban nagy összevisszaság van a kereszt- és mellékneveket illetően. A megjegyzés rovatban ezért megtalálhatók az egyéb névváltozatok is.
| Nagymester | Nemzetisége | Uralkodott | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Philippe de Villiers de L’Isle-Adam | francia | 1521. november 13. - 1534. augusztus 21. | 1530-tól Máltára, Birguba helyezte a rend központját |
| Pietro del Ponte | olasz | 1534. augusztus 26. - 1535. november 17. | |
| Didiers de Saint Jaille | francia | 1535. november 22. - 1536. szeptember 26. | |
| Juan d'Omedes | aragóniai | 1536. október 20. - 1553. szeptember 6. | Időnként y Coscon melléknévvel is megtalálható |
| Claude de la Sengle | francia | 1553. szeptember 11. - 1557. augusztus 18. | Senglea az ő nevét viseli |
| Jean Parisot de La Valette | provanszi | 1557. augusztus 21. - 1568. augusztus 21. | Málta Nagy Ostromakor ő védte a szigetet. Az ostrom után megalapította Valletta városát, amely a nevét viseli. |
| Pietro del Monte San Savino | olasz | 1568. augusztus 23. - 1572. január 26. | |
| Jean l'Eveque de la Cassière | auvergne-i | 1572. január 30. - 1581. december 21. | Második neve időnként Evesque formában is előfordul |
| Hugues Loubens de Verdalle | provanszi | 1581. január 12. - 1595. május 4. | Nevét viseli a Verdala-palota. Keresztneve Huguex alakban is előfordul, középső neve nem minden forrásban szerepel. |
| Martin Garzes | aragóniai | 1595. május 8. - 1601. február 7. | |
| Alof de Wignacourt | francia | 1601. február 10. - 1622. szeptember 14. | Figyelőtornyokat épített a szigetek partjain, és egy vízvezetéket Valletta vízellátásához. Keresztneve időnként Aloph vagy Adolphus formában is megtalálható |
| Luís Mendez de Vasconcellos | kasztíliai | 1622. szeptember 17. - 1623. március 7. | |
| Antoine de Paule | provanszi | 1623. március 10. - 1636. június 9. | |
| Jean Paul Lascaris-Castellar | provanszi | 1636. június 13. - 1657. augusztus 14. | Több őrtornyot építtetett a szigetek partjain. Neve számos forrásban Jean vagy Jean Baptiste alakban, illetve spanyolul, Juan formában fordul elő. |
| Martín de Redín y Cruzat | aragóniai | 1657. augusztus 17. - 1660. február 6. | A legnagyobb szabású őrtorony-építés fűződik a nevéhez: 13 tornyot és kisebb erődítményeket épített a nagy sziget partjain |
| Annet de Clermont Gessan | auvergne-i | 1660. február 9. - június 2. | Néhány forrásban utolsó nevének írásmódja Gessand. |
| Rafael Cotoner | aragóniai | 1660. június 5. - 1663. október 20. | Névváltozatai: Raphael, Cottoner. |
| Nicolas Cotoner | aragóniai | 1663. október 23. - 1680. április 29. | Az utolsó őrtorony-építő. Nevét viseli a Cottonera-régió. Névváltozatai: Nicholas, Cottoner. |
| Gregorio Carafa | olasz | 1680. május 2. - 1690. július 21. | Egyes forrásokban keresztneve Giorgio, vezetékneve időnként Caraffa alakban is olvasható. |
| Adrien de Wignacourt | francia | 1690. július 24. - 1697. február 4. | |
| Ramón Perellos y Rocaful | aragóniai | 1697. február 7. - 1720. január 10. | Keresztneve néhány forrásban Raymond. |
| Marc'Antonio Zondadari | olasz | 1720. január 13. - 1722. június 16. | Keresztnevét a források majdnem felében Marcantonio alakban írják. |
| António Manuel de Vilhena | portugál | 1722. június 19. - 1736. december 10. | Több építkezés, többek közt a Ricasoli erőd és a Chambray erőd fűződik a nevéhez. Nevét viseli a Manoel-sziget. Névváltozatai: Antonio Manoel, Antnin Manwel, Antoine Manoël. |
| Ramón Despuig Montenègre | aragóniai | 1736. december 16. - 1741. január 15. | |
| Manuel Pinto de Fonseca | portugál | 1741. január 18. - 1773. január 23. | Ħal Qormi városa viseli a nevét |
| Francisco Ximenes de Texada | aragóniai | 1773. január 28. - 1775. november 9. | |
| Emmanuel de Rohan-Polduc | francia | 1775. november 12. - 1797. július 13. | A máltai Żebbuġ városa a nevét viseli |
| Ferdinand von Hompesch zu Bolheim | német | 1797. július 17. - 1799. július 6. | Siġġiewi, Żabbar és Żejtun városai egy évig viselték a nevét. 1798. június 12-én a francia hadsereg elűzte Máltáról a lovagrendet |
A francia megszállás idején két részre szakadt az ország: a megszállt területeken a francia parancsnok, a felszabadított területen a választott önkormányzat irányított.
Államfői státuszban
Megbízott kormányzó
Málta katonai parancsnoka
A máltai önkormányzat
Az 1814-es békeszerződésig Málta névleg a lovagok uralma alatt maradt, gyakorlatilag brit miniszteri biztosok (civil commissioner) kormányozták.[5]
1814-től a Brit Birodalom tengerentúli birtoka.
A brit uralkodót Máltán egy kinevezett kormányzó (governor) képviselte.[6]
| Kormányzó | Hivatali ideje | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Sir Thomas Maitland | 1813 - 1824. január 17. | |
| Francis Rawdon-Hastings | 1824. március 22. - 1826. november 28. | |
| Sir Alexander George Woodford | 1826. november 28. - 1827. február 15. | ügyvivő |
| Sir Frederick Cavendish Ponsonby | 1827. február 15. - 1836. szeptember 30. | |
| George Cardew | 1835. május - 1836. július 4. | ügyvivő Ponsonby helyett |
| Thomas Evans | 1836. július 4. - 1836. szeptember 30. | ügyvivő Ponsonby helyett |
| Sir Henry Bouverie | 1836. október 1. - 1843 | |
| Sir Patrick Stuart | 1843 - 1847. október | |
| Richard More O'Ferrall | 1847. október - 1851. május 13. | |
| Robert Ellice | 1851. május 13. - 1851. október 27. | ügyvivő |
| Sir William Reid | 1851. október 27. - 1858 | |
| Sir John Gaspard Le Marchant | 1858 - 1864. november 15. | |
| Sir Henry Knight Storks | 1864. november 15. - 1867. május 15. | |
| Sir Patrick Grant | 1867. május 15. - 1872. június 3. | |
| Sir Charles Thomas van Straubenzee | 1872. június 3. - 1878. május 13. | |
| Sir Arthur Borton | 1878. június 10. - 1884. április | |
| Sir John Lintorn Arabin Simmons | 1884. április - 1888. szeptember 28. | |
| Sir Henry D'Oyley Torrens | 1888. szeptember 28. - 1889. december 1. | |
| Sir Henry Augustus Smyth | 1890 - 1893 | |
| Sir Arthur James Lyon Fremantle | 1893 - 1899. január 6. | |
| Lord Grenfell | 1899. január 6. - 1903 | |
| Sir Charles Mansfield Clarke | 1903 - 1907 | |
| Sir Henry Fane Grant | 1907 - 1909 | |
| Sir Leslie Rundle | 1909 - 1915. február | |
| Lord Methuen | 1915. február - 1919. május | |
| Lord Plumer | 1919 - 1924 | |
| Sir Walter Norris Congreve | 1924 - 1927. február 28. | |
| Sir John Philip Du Cane | 1927. február 28. - 1931 | |
| Sir David Campbell | 1931. június - 1936. március 12. | |
| Sir Charles Bonham Carter | 1936. március 12. - 1940 | |
| Sir William Dobbie | 1940. április - 1942 | |
| Lord Gort | 1942 - 1944. szeptember 26. | |
| Sir Edmond Schreiber | 1944. szeptember 26. - 1946. július 10. | |
| Sir Francis Douglas | 1946. július 10. - 1949. szeptember 16. | |
| Sir Gerald Hallen Creasy | 1949. szeptember 16. - 1954. augusztus 3. | |
| Sir Robert Edward Laycock | 1954. augusztus 3. - 1959. február 13. | |
| Sir Guy Grantham | 1959. február 13. - 1962. július 2. | |
| Sir Maurice Henry Dorman | 1962. július 2. - 1964. szeptember 21. | |
A monarchia idején Máltának két főkormányzója volt:[7]
| Államfő | Hivatali ideje | Megjegyzés | |
|---|---|---|---|
| II. Erzsébet brit királynő | 1952-től | Máltán 1964. szeptember 21. - 1974. december 13. | |
| Sir Maurice Henry Dorman | 1964. szeptember 21. - 1971. július 4. | ||
| Sir Anthony Joseph Mamo | 1971. július 4. - 1974. december 13. | ||
1974-től Málta köztársaság, államfőit ötévente választják.[8]
| # | Kép | Név | Terminus | Párt | |
|---|---|---|---|---|---|
| Kezdete | Vége | ||||
| 1 |  |
Sir Anthony Mamo
(1909–2008) |
1974. december 13. | 1976. december 26. | Független |
| 2 |  |
Anton Buttigieg
(1912–1983) |
1976. december 26. | 1981. december 26. | Munkáspárt (Partit Laburista) |
| - |  |
Albert Hyzler
(1916–1993) |
1981. december 26. | 1982. február 16. | Munkáspárt (Partit Laburista) |
| 3 |  |
Agatha Barbara
(1923–2002) |
1982. február 16. | 1987. február 16. | Munkáspárt (Partit Laburista) |
| - |  |
Paul Xuereb
(1923–1994) |
1987. február 16. | 1989. április 4. | Munkáspárt (Partit Laburista) |
| 4 |  |
Ċensu Tabone
(1913–2012) |
1989. április 4. | 1994. április 4. | Nemzeti Párt (Partit Nazzjonalista) |
| 5 |  |
Ugo Mifsud Bonnici
(1932–) |
1994. április 4. | 1999. április 4. | Nemzeti Párt (Partit Nazzjonalista) |
| 6 |  |
Guido de Marco
(1931–2010) |
1999. április 4. | 2004. április 4. | Nemzeti Párt (Partit Nazzjonalista) |
| 7 |  |
Edward Fenech Adami
(1934–) |
2004. április 4. | 2009. április 4. | Nemzeti Párt (Partit Nazzjonalista) |
| 8 |  |
Ġorġ Abela
(1948–) |
2009. április 4. | 2014. április 4. | Munkáspárt (Partit Laburista) |
| 9 |  |
Marie Louise Coleiro Preca
(1958–) |
2014. április 4. | 2019. április 4. | Munkáspárt (Partit Laburista) |
| 10 |  |
George Vella
(1942-) |
2019. április 4. | 2024. április 4. | Munkáspárt (Partit Laburista) |
| 11 | Myriam Spiteri Debono
(1952-) |
2024. április 4. | hivatalban | Munkáspárt (Partit Laburista) | |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
