II. Vilmos athéni herceg

II. Vilmos (1312 – 1338. augusztus 22.), katalánul: Guillem II d'Atenes, olaszul: Guglielmo d'Aragona, spanyolul: Guillermo II de Atenas, görögül: Γουλιέλμος της Αραγωνίας/Γουλιέλμος Β΄ των Αθηνών, athéni és neopatraszi herceg. A Barcelonai-ház szicíliai ágából származott.

Ez a szócikk az athéni hercegről szól. Hasonló címmel lásd még: II. Vilmos (egyértelműsítő lap).

II. Vilmos
Aragóniai Vilmos
Athéni Hercegség hercege
Γουλιέλμος Β΄
Uralkodási ideje
1317. november 9. – 1338. augusztus 22.
Elődje	I. (Aragóniai) Manfréd
Utódja	II. (Aragóniai) János
Neopatria hercege
Γουλιέλμος Β΄
Uralkodási ideje
1319 – 1338. augusztus 22.
Elődje	Hercegség megalapítása
Utódja	II. (Aragóniai) János
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Barcelonai-ház
Született	1312 Catania
Elhunyt	1338. augusztus 22. (26 évesen) Valencia
Nyughelye	Palermo
Édesapja	II. Frigyes szicíliai király (1271/72–1337)
Édesanyja	Anjou Eleonóra szicíliai (nápolyi) királyi hercegnő (1289–1341)
Testvére(i)	Margaret of Sicily Szicíliai Erzsébet Aragóniai Konstancia ciprusi királyné Aragóniai Alfonz Frigyes máltai gróf Manfred of Athens II. Péter szicíliai király Aragóniai Roland avolai báró Sanciolo d'Aragona II. János athéni herceg
Házastársa	Aragóniai Mária jéricai (xèricai) bárónő (1310 körül–1364 előtt)
Gyermekei	nem születtek
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vilmos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Édesapja II. Frigyes szicíliai király, III. Péter aragón király, I. Péter néven szicíliai király, valamint Hohenstaufen Konstancia szicíliai királyi hercegnő fia. Édesanyja Anjou Eleonóra nápolyi királyi hercegnő, II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária magyar királyi hercegnő lánya.

Vilmos 1317 novemberében lett Athén hercege, bátyja Manfréd halála után. Mivel még kiskorú volt, apja Athén régensévé nevezte ki törvénytelen fiát, Alfonz Frigyest. Vilmos féltestvére egészen 1330-ig viselte tisztét, ekkor visszatért Szicíliába. Az athéni hercegség régense Lanza Miklós lett. Vilmos 1335 folyamán feleségül vette Aragóniai Máriát, II. Jakabnak, Jérica^[1] bárójának lányát, aki szintén a Barcelonai-ház sarja volt. Házasságuk gyermektelen maradt, Vilmos halála után Mária feleségül ment Rajmund Berengár aragón infánshoz, II. Jakab aragón király és Anjou Blanka nápolyi királyi hercegnő fiához. Vilmost János öccse követte az athéni trónon.

Ősei

Jegyzetek

1. Jérica a valenciai város spanyol neve, katalánul: Xèrica.

Irodalom

• Schwennicke, Detlev: Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

További információk

• Foundation for Medieval Genealogy/Sicily Kings Genealogy (Hozzáférés: 2014. november 17.)
• Euweb/House of Barcelona/Sicily Kings Genealogy (Hozzáférés: 2014. november 17.)
• Geneall/Guglielmo, principe di Tarento, duke of Athens and Neopatras (Hozzáférés: 2014. november 17.)

Előző I. (Aragóniai) Manfréd	Athén hercege 1317 – 1338	Következő II. (Aragóniai) János
Előző Hercegség megalapítása	Neopatria hercege 1319 – 1338	Következő II. (Aragóniai) János