(1882–1971) politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Lázár Andor (Pápa, 1882. március 8. – Leányfalu, 1971. június 12.) magyar politikus, a Gömbös-kormány és a Darányi-kormány igazságügy-minisztere.
| Lázár Andor | |
 | |
| Magyarország igazságügy-minisztere | |
| Hivatali idő 1932. október 1. – 1938. március 9. | |
| Előd | Zsitvay Tibor |
| Utód | Mikecz Ödön |
| Született | 1882. március 8. Pápa |
| Elhunyt | 1971. június 12. (89 évesen) Leányfalu |
| Párt | |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1903, doktorátus, jogtudomány) |
| Vallás | kálvinizmus |
| Díjak | Szentes díszpolgára (1933) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Andor témájú médiaállományokat. | |
Református származású családban született. Apja, a nórápi születésű Lázár Benő (1848–1887),[1] köz- és váltó-ügyvéd,[2][3][4] anyja, a római katolikus Makara Gizella volt. Szülei 1881. május 7-én Pápán kötöttek házasságot a római katolikus vallás szerint.[5] Apai nagyszülei Lázár András (1786–1853),[6] dákai, majd nórápi református iskolai tanító, és Konta Éva (1805–1853) voltak.[7][8] Anyai nagyszülei dr. Makara György (1821–1893), Veszprém vármegye főorvosa,[9] és Leeb Magdolna voltak; dr. Makara György első felesége halála után feleségül vette Lóskay Máriát (1839–1934).[10]
A Pápai Református Kollégiumban tanult, majd Budapesten szerzett jogi diplomát 1903-ban. Tanulmányútjai során bejárta Európa legtöbb országát, megfordult az Egyesült Államokban és Kanadában is. 1906-tól gyakorló ügyvédként tevékenykedett, és hamarosan már főváros előkelő és tekintélyes ügyvédjei közé tartozott. Pénzügyi és közgazdasági tanulmányokat folytatva értékes szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Gazdaságpolitikai tanulmányok, Ausztria pénzügyei a XIX. század elején, Az osztrák devalváció illetve a Német és lengyel devalváció című könyvein kívül több tanulmánya jelent meg.
Jelentős szerepe volt a Magyar Állami Pénzjegynyomda megalapításában és a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája létrehozásában; a utóbbiban fontos szerepet játszott Karafiáth Jenő és Persay Ferenc mellett. Egyik alapítója volt az Országos Protestáns Patronázs Egyesületnek, amelynek a vezetésében is részt vett. Közéleti munkásságának és érdemeinek elismeréséül Horthy Miklós kormányzó 1928-ban kormányfőtanácsossá nevezte ki. Politikai pályája az 1930-as évek elején kezdődött, ekkoriban Gömbös Gyula baráti köréhez tartozott. 1931. május 30. és augusztus 24. között a Honvédelmi Minisztérium államtitkári posztját töltötte be, a Keresztény, Kisgazda, Földműves és Polgári Párt színeiben 1931–1935-ben Szentes, 1935 és 1939 között pedig a Nemzeti Egység Pártja színeiben Debrecen országgyűlési képviselője volt.
1932. október 1-jétől a Gömbös-kormány igazságügy-miniszterévé nevezték ki, azonban Gömbös fajvédő nézetei helyett a konzervatív eszméket támogatta. 1938 tavaszán összekülönbözött Darányival, és kultuszminiszterével, Hóman Bálinttal, mert nem volt hajlandó támogatni az első zsidótörvényt. Mivel nem változtatott véleményén, Hóman lemondásra szólította fel, ami március 8-án meg is történt. Utódja a március 9-én hivatalba lépő Mikecz Ödön lett. Ezt követően a Pesti Naplóban és a Budapesti Hírlapban számos vezércikkben utasította el a náci Németország eszméihez való közeledést. Az 1939-re a radikalizálódó Imrédy miniszterelnökkel is szembefordulva kivonult a politikai életből, 1950-ig ügyvédi munkáját folytatta.
A második világháború utáni légkörben nem kezdhetett új politikai karriert: 1946-ban a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka lett, amiről 1948-ban kommunista nyomásra lemondott. Mivel minisztersége alatt történt a Rákosi-per, Rákosi úgy gondolta, hogy ő áll letartóztatása és elítélése mögött. Kihallgatása során ugyan tisztázódott, hogy nem volt szerepe benne, de továbbra is ellenségnek számított: 1951-ben mint a Horthy-rendszer politikusát kitelepítették az Alföldre, és csak Nagy Imre 1953-as kormányalakítását követően szabadult. Ezután Leányfalun telepedett le, ahol visszavonulva élt 1971-ben bekövetkezett haláláig.
Felesége, telegdi Róth Márta (Józsefvárosi, Budapest, 1890. január 13. – Budapest, 1920. november 26.), telegdi Róth Lajos (1841–1928), bányaügyi magyar királyi főtanácsos, geológus, a földtani térképezés szakértője, a Vaskorona rend lovagja, és Piller Márta lánya, akit 1918. május 27-én vett nőül Budapesten. Házasságukból egy gyermek született:[11]
2014-ben Répássy Róbert parlamenti államtitkár avatta fel az emléktábláját Leányfalun a Székely-villánál (2016 Leányfalu, Mókus utca 5.)[12]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
