Nobel-díjas olasz drámaíró, novellista From Wikipedia, the free encyclopedia
Luigi Pirandello (Caos, 1867. június 28. – Róma, 1936. december 10.)[1] Nobel-díjas olasz drámaíró és novellista.
Luigi Pirandello | |
Született | Luigi Pirandello 1867. június 28. Agrigento, Olaszország |
Elhunyt | 1936. december 10. (69 évesen) Róma, Olaszország |
Állampolgársága | olasz |
Nemzetisége | olasz |
Házastársa | Maria Antonietta Portulano |
Gyermekei | három gyermek:
|
Foglalkozása | író |
Iskolái | Bonni Egyetem |
Kitüntetései | Irodalmi Nobel-díj, 1934 |
Halál oka | tüdőgyulladás |
Luigi Pirandello aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Luigi Pirandello témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Középosztálybeli családban született a dél-szicíliai Girgenti melletti Caos (Xaos) nevű faluban. Gyermekkorában a család komoly anyagi nehézségekkel küzdött, mivel a tulajdonukban lévő kénbánya az áradások következtében művelhetetlenné vált. Egyetemistaként Pirandello Rómában, majd – a dékánnal való konfliktusát követően – a németországi Bonnban klasszikus irodalmat és nyelvészetet tanult, onnan hazatértekor megházasodott, és átvette a családi gazdaság ügyeinek intézését. Házasságkötésüket követően feleségét, Antoniettát súlyos elmebetegséggel diagnosztizálták, majd 1919-ben zárt intézetbe szállították; ez az élmény jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Pirandello az elme működésének témája felé fordult. Ennek több művében is láthatjuk nyomát, ám legérzékletesebben a IV. Henrik[2] című drámája foglalkozik a problémával.
Több vers- és prózai kötete megjelent már, amikor drámáival ismert, majd a húszas években világhírűvé vált. Leghíresebb darabjának (Hat szerep keres egy szerzőt)[3] római ősbemutatója megbukott, de nem sokkal később Milánóban, majd egész Európában sikerrel játszották. Jelentős volt a darab argentínai vendégszereplése is.
1926-ban társulatával együtt Budapesten járt.
1934-ben irodalmi munkásságért Nobel-díjat kapott.
Bár sokan vádolták az olasz fasizmushoz való vonzódással, ma már a legtöbben úgy vélik, ez nem volt több a színháza (Teatro d'Arte di Roma) megalapításához szükséges gazdasági és politikai támogatás megszerzését célzó igyekezetnél. Írásaiban is többször kikel az erőfölénnyel megszerzett jogok gyakorlata ellen.
Pirandello 1936-ban, Rómában halt meg.
Pirandello valódi hírnevét a drámák hozták meg, ám pályája során jóval nagyobb számban írt regényeket és novellákat, amelyek közül több is az olasz és szicíliai legendák témájára épül. Költészete szintén jelentős, de Olaszországon kívül szinte ismeretlen maradt. Írásaiban az olasz nyelv kifinomult irodalmi változatát használta, ábrázolásmódját sok humorral és iróniával fűszerezve.
1930. július 14-én Az ember, aki virágot hord a szájában[4] című drámájának előadása volt az első kísérleti televíziós közvetítés (BBC, London).
Műveinek középpontjában legtöbbször az igazság keresése, illetve a racionális igazság (valóság) és a társadalmilag elfogadott igazság (hagyományok, elvárások) közti feszültség áll. Állandó témája a társadalmi tudat és az egyéni szándékok közti ütközés. Műveiben gyakran jelennek meg paradox, nem egy esetben abszurd élethelyzetek vagy dramaturgiai megoldások. A humorról írott kis esszéje (A humorizmus, Saggio sull'umorismo, 1908) az emberi természet mély ismeretéről tanúskodik.
Élete végén szoros barátságot kötött (egyesek szerint szerelmi viszonyt is folytatott) Olaszország akkori leghíresebb színésznőjével, a színházában játszó Marta Abbával, aki Pirandello több művét le is fordította angolra, illetve aki halála után (az író fia, Stefano Pirandello mellett) az egyik jogutódja is lett.
Pirandello művészete nagy hatással volt a modern színház lélekábrázolási technikájára, dramaturgiai megoldásai ugyanakkor meghatározóak Bertolt Brecht és az abszurd színház egyes szerzői (például Samuel Beckett) számára is.
Pirandello legismertebb és leggyakrabban színpadra állított műve a Hat szereplő szerzőt keres amely magyarul először Karinthy Frigyes fordításában vált ismertté előbb Hat szerep keres egy szerzőt címmel. „Legjobb, legszebb, legnagyobb drámai műve a közvetlenül ezután keletkezett IV. Henrik” – véli Hegedüs Géza. Ugyancsak jelentős, bár jóval ritkábban játszott drámái az Így van (ha így tetszik)[5] és a Mindenki a maga módján.[6]
A Come tu mi vuoi című drámáját As You Desire Me címmel 1932-ben Hollywoodban megfilmesítették, a film főszerepét Greta Garbo játszotta. 2001-ben Jacques Rivette Ki tudja… című filmjében használta fel a darabot.
Az olasz filmművészetben jelentős Pirandello-feldolgozás Mario Monicelli filmje, a Mattia Pascal két élete, Marco Bellocchio rendezésében a IV. Henrik és különösen a Taviani-fivérek Pirandello-filmjei: Kaos; Tu ridi.
A IV. Henrikből többek között magyar tévéfilm is készült Latinovits Zoltánnal a címszerepben.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.