falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Lipice falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Brinjéhez tartozik.
Lipice | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Lika-Zengg |
Község | Brinje |
Jogállás | falu |
Polgármester | Zlatko Fumić |
Irányítószám | 53261 |
Körzethívószám | +385 053 |
Népesség | |
Teljes népesség | 94 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 617 m |
Terület | 15,10 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 01′ 59″, k. h. 15° 09′ 36″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipice témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zenggtől 45 km-re, községközpontjától 12 km-re északkeletre, a Lika északi részén, Velebit-hegység és a Kapela hegység között, a Kis-Kapela déli lábánál fekszik. Településrészei Bićanić, Brbot, Krznarić, Mesić, Murat, Pernar, Perković, Trtanj, Smolčić, Vidaković, Vučetić és Vuković.
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az i. e. 10. századtól lakott volt. Ezt igazolja a Pernar és Vuković falvak közötti területen előkerült tholosz, valamint a cserépmaradványok, melyek egykori nekropoliszra utalnak. Mivel további feltárások nem történtek az itteni bronzkori és vaskori települések nagyságáról nincs információ. Bizonyos, hogy a rómaiak előtt az illírek egyik törzse a japodok lakták ezt a területet, mely római korban Liburnia provinciához tartozott. A mai település akkor keletkezett amikor 1638 körül Albert Herberstein zenggi kapitány engedélyével a török elől menekülő vlahok telepedtek le Brinje környékén. Első írásos említése 1638-ban történt. Lakói a letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el. A település a katonai határőrvidék részeként az otocsáni ezred brinjei századához tartozott. 1765-ben a brinjei és a jezeroi századot elválasztották az otocsáni ezredtől és az ogulini ezred parancsnoksága alá rendelték. Ez a beosztás a határőrvidékek megszüntetéséig 1881-ig fennmaradt. Plébániáját 1871-ben alapították, templomát 1878-ban építették. 1857-ben 625, 1910-ben 1051 lakosa volt. 1881-ben megszüntették a katonai határőrvidékeket és integrálták őket a polgári közigazgatásba. A trianoni békeszerződésig terjedő időszakban előbb Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához, majd 1892-től a Brinjei járáshoz tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a településnek 154 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoznak.
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma[4] 1878-ban épült. Északnyugat-délkeleti tájolású, egyhajós, téglalap alaprajzú épület, sokszögű szentéllyel, a szentély mellett északkeletre sekrestyével és az oromzaton álló harangtoronnyal. A főhomlokzat függőlegesen három tengelyre tagolódik. A központi tengelyt vakolat- és festékcsíkok hangsúlyozzák. Alsó részének közepén a félköríves bejárati portál, a kórus magasságában egy körablak, az oromzati zónában egy téglalap alakú ablak látható. A harangtorony négy oldalán félköríves záródású ablaknyílások találhatók. A püspöki vizitációk adatai szerint a plébániát először 1723-ban említik. A templom kora barokk és historikus berendezéssel rendelkezik. Szolgálatát a jezeranei plébános látja el.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.