Lakat Károly (Győr, 1920. november 27. – Budapest, 1988. december 3.) válogatott labdarúgó, mesteredző. 1963 és 1972 között az olimpia válogatott szövetségi kapitányaként két arany- és egy ezüstérem volt a csapat eredménye. Több magyar csapat vezetőedzője 1957 és 1985 között. Összesen 625 bajnoki mérkőzésen ült a kispadon, ami 2008. szeptember 19-ig magyar rekord volt. A magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya. Fia Lakat T. Károly újságíró.
| Lakat Károly | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1920. november 27. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Győr, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 1988. december 3. (68 évesen) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sírhely | Farkasréti temető (2/5-4-1) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Becenév | Tanár úr | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poszt | fedezet | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Díjak, elismerések | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lakat Károly témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Ferencváros
1943 augusztusában mutatkozott be a Ferencváros első csapatában. A következő idényben magyar kupagyőztes lett a csapattal, a bajnokságban pedig a második helyen végeztek. A II. világháború utáni első bajnokságban szintén másodikak lettek. Két bajnoki érem nélküli idény után 1947-1948-ban harmadikok, a következő idényben bajnokok, majd másodikak lettek a bajnokságban. Az 1948-1949-es bajnokcsapat tagjainak jelentős részét kényszerrel átigazolták Újpestre (Deák, Henni) és a Kispestből alakult Bp. Honvédhoz (Budai, Kocsis). 1952-ben az akkor Bp. Kinizsi néven szereplő Ferencvárosban fejezte be az aktív labdarúgást. Összesen 302 mérkőzésen szerepelt a Fradiban (228 bajnoki, 47 nemzetközi, 27 hazai díjmérkőzés) és 6 gólt szerzett (4 bajnoki, 2 egyéb).
A válogatottban
1945 és 1950 között 13 alkalommal szerepelt a válogatottban.
Edzőként
1956-ban a szegedi Haladásnál kezdte edző pályafutását, ahol egészen 1957 tavaszáig dolgozott.1957 tavasztól 1963 tavaszáig Tatabányán tevékenykedett. Eközben 1959 és 1960 között az olimpiai válogatott pályaedzője volt, amely a római olimpián bronzérmet szerzett. 1963-ban az olimpia válogatott szövetségi kapitánya lett. Két olimpián keresztül állt a csapat élén. 1964-ben, Tokióban és 1968-ban Mexikóvárosban is a válogatott aranyérmes lett.
Az 1965-ös és 1966-os bajnoki idényben az MTK vezetőedzője volt. 1967-től 1969-ig három idényen át a Ferencváros dolgozott, ahol két bajnokság, majd egy bronzérem volt a mérlege. Az 1967-1968-as Vásárvárosok kupájának a döntőjéig vezette a csapatot, ahol végül mindössze egy góllal maradtak alul az angol Leeds Uniteddel szemben. A következő idényben, a BEK-ben indult volna az ereje teljében lévő csapat, de a politika közbe szólt, mert a Varsói Szerződés országainak csehszlovákiai bevonulása miatt a magyar csapatokat visszaléptették az európai kupaküzdelmektől.
1970 és 1974 között a Tatabányai Bányász trénere volt. 1972-ben az MNK döntőig vezette a csapatot, majd sorozatban kétszer nyerték meg a Közép-európai kupát. 1974 és 1976 között a Honvéd vezetőedzője lett, 1977-től egy idényen át a Salgótarjáni BTC-nél dolgozott.
1979-ben ismét az olimpiai válogatott szövetségi kapitánya lett. Csapatát, az akkor fénykorát élő Diósgyőri VTK-ra építette. A hazai mérkőzések a diósgyőri stadionban kerültek megrendezésre. Az előselejtezőn 1979. áprilisában, idegenben kikaptunk Romániától 2-0-ra, de a diósgyőri pályán sikerült a fordítás és a 3-0-s győzelem a magyar csapat továbbjutását jelentette. A magyar csapat ezt követően Csehszlovákiával és Lengyelországgal került egy csoportba. Az első csoportmérkőzésen, Lengyelország ellen Wroclawban 1-0-s vereséget szenvedett a csapat. Az ezt követő két hazai mérkőzésen kiválóan játszva győzőtt: Lengyelország, 2-0, Csehszlovákia 3-0. A csapat mérlege 5 mérkőzésen: 3 győzelem és 2 vereség, 8 rúgott gól, és 3 kapott gól. Hazai pályán veretlen maradt a csapat, még gólt sem kapott, de idegenben épp ellenkezőleg gólképtelen volt és kétszer kikapott. 1980. április 13-án ezek után került sor Prágában a mindent eldöntő Csehszlovákia elleni mérkőzésre, ahol a 3-2-es vereség a házigazdák továbbjutását jelentette, akik Moszkvában az olimpiai aranyérmet is megszerezték. 1979-ben Kovács Ferenc lemondása után 6 mérkőzésen át a válogatott szövetségi kapitánya is lett 1980-ig.
1980 és 1985 között a Tatabánya, a Volán, a Debrecen, majd ismét a Tatabánya vezetőedzője volt, ahol 65 évesen befejezte edzői pályafutását.
Összesen 625 bajnoki mérkőzésen ült a kispadon, ezzel második az örökranglistán. (2008. szeptember 19-ig az első volt)
Játékosként
Ferencváros
Edzőként
- mesteredző
Ferencváros
- Magyar bajnokság:
- bajnok: 1967, 1968
- 3.: 1969
- Vásárvárosok kupája
- döntős: 1967-1968
Tatabányai Bányász
- Magyar kupa (MNK)
- döntős: 1971-1972
- Közép-európai kupa
- győztes: 1972-1973, 1973-1974
olimpiai válogatott
- Olimpia
- Aranyérem: 1964, Tokió, 1968, Mexikóváros
- Mesteredző (1961)
Személyes rekordok
- összesen 625 magyar bajnoki mérkőzés edzőként - az örök ranglistán a második.
Mérkőzései a válogatottban
Mérkőzései a Válogató Bizottság tagjaként
 Magyarország | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 1. | 1957. szeptember 15. | Szófia, Levszki-stadion | Bulgária  |
1 – 2 | Magyarország |
vb-selejtező | - | |
| 2. | 1957. szeptember 23. | Budapest, Népstadion | Magyarország |
1 – 2 |  Szovjetunió |
barátságos | - | |
| 3. | 1957. október 6. | Budapest, Népstadion | Magyarország |
2 – 0 |  Franciaország |
barátságos | - | |
| 4. | 1957. november 10. | Budapest, Népstadion | Magyarország |
5 – 0 |  Norvégia |
vb-selejtező | - | |
| Összesen | - | mérkőzés | - | gól | ||||
Mérkőzései szövetségi kapitányként
Első időszak (olimpiai csapat)
Második időszak
- Emléktáblája áll Budapesten a Tizedes utca 3. szám alatt, egykori lakóházán. (2015)[4]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
